A firenzei Florence School of Regulation jogi és közpolitikai kutatóintézet legújabb munkaanyaga az európai hírközlési iparág tagállami szabályozásának elmúlt harminc évét és a szabályozási irányok közötti kölcsönhatásokat elemzi.
A szerzők különös figyelmet fordítanak arra, hogy a hálózatos iparágak huszonegyedik századi szabályozásában milyen szerepe volt a telekommunikáció leszabályozásának, azaz annak, hogy a tagállamok kiemelt státusszal rendelkező nagyvállalatai által felügyelt és állami tulajdonban lévő természetes monopóliumokból miként alakult ki a szabályozó állam, a versenyt, a belépési korlátok lebontását és a fogyasztói választást hirdető európai szintű harmonizáció: az első igazi összeurópai reguláló-intervenciós sikersztori.
Ez az elsőre absztraktnak tűnő kutatási anyag Magyarországon nagyon időszerű kérdéseket érint. Pár éve leállították a frekvenciapályáztatást, ami még idén nagy valószínűséggel ismét előtérbe kerül. A médiaalkotmány, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által 2011 áprilisában elfogadott frekvenciarendeletet körülvevő szakmai - és politikai - vita ugyancsak ezt támasztja alá. Ugyancsak itt kell megemlíteni a politikai viták kereszttüzében álló, ám szakmailag jó ideje terítéken lévő új, konvergens hatóság megalakulását és működésének első évét. Ezek a kiemelkedő szabályozási, illetve szabályozás-politikai kérdések néhány évre meghatározzák a magyar piac működését, kialakítják a piacok működését alapvetően meghatározó gyakorlatokat, és egyúttal meghatározzák, hogy Magyarországon a közeljövőben szabályozási nagyipar, vagy pedig a szakpolitikai beavatkozás - szektor specifikus szabályozás - lebontása indul meg.
A munkaanyag a szektor szabályozását általánosan vizsgáló tanulmányok összefoglalásával kezdődik. Ebben minden érdeklődő megtalálja a kedvének leginkább megfelelő nemzetközi szabályozáspárti - és ellenpárti - érveket, a korlátok lebontásának össz-piaci hatásaitól a globalizációs versenyhelyzetet alátámasztó indokokig. Megjegyzendő, hogy a bal- és jobboldali liberalizáció újabban konvergens, neoliberális megjelenése szintén újszerű vizsgálódási szempont a szakirodalomban. A tanulmány alapos munka eredménye, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az empirikus elemzés az 1975 és 2007 közötti periódust vizsgálja mintegy 22 európai ország vonatkozásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
