Rövid - közel egy éves - jegyzői pályafutásom alatt elmondhatom, hogy a pontokba felsorolt eljárások közül mindegyikhez volt "szerencsém", így az egyes eseteken át megismertem a vonatkozó eljárási és anyagi szabályokat. Bízom benne, hogy segítséget tudok nyújtani írásommal az olyan szerencsés kollégák részére, akiknek nem kell heti, havi rendszerességgel lefolytatni állatvédelmi hatósági eljárásokat.
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. [4. § (1) bek.]
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) a fenti absztrakt megfogalmazásból kiindulva határozza meg az állatok védelmének fontosságát, melyet a törvény a továbbiakban részletesen kifejt.
Az állatvédelmi hatósági eljárásokat többféle ismérv alapján lehet megkülönböztetni, de talán a legcélszerűbb a következők mentén:
A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos részletszabályokat a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg. Itt került deklarálásra az, hogy speciálisan a kutyáknál az állatvédelmi feladatok egy jegyző számára már az ebek összeírásánál kezdődnek:
• Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.
• Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható - betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.
• A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hatóság felé.
Az ebösszeírás a települési önkormányzatok feladata (Ávtv. 42/B. §), melyet a jegyző hirdet meg, hiszen a nyilvántartás vezetése az ő feladata. A jegyzők rendszeres időközönként, de minimum három évente egyszer ebösszeírást végeznek.
Amennyiben az ebtulajdonosok felszólításra sem tesznek eleget a bejelentési, oltási vagy chipezési kötelezettségnek, úgy a jegyzőnek az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján lehetősége van bírság kiszabására a járási állategészségügyi hatóság értesítése mellett. (3. melléklet 1. pont d., e., f. alpont)
A kisebb-nagyobb településeken az ebek tartása, gondozása, felügyelete és bántalmazása jelenti a legnagyobb kihívást a jegyzőknek. A már említett kedvtelésből tartott állatokról szóló rendelet a következőket írja elő [14. § (2) bek.]:
A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
Nagyon sokszor problémát jelent az is, hogy az állattartó nem méri fel, hogy hiába költözött községbe, nem biztos, hogy az adott faluban ugyanolyan megszokott és természetes a lovak vagy más haszonállatok tartása, illetve a legkörültekintőbb tartás mellett is óhatatlanul keletkező zajok, szagok ... stb. is lehetnek zavaróak.
Amennyiben a jegyző bejelentést kap arról, hogy illetékességi területén belül valamely állatot nem a fent idézett "jó gazda gondosságával" tartanak, legyen az kedvtelésből vagy nem kedvtelésből tartott állat, köteles haladéktalanul eljárni. Az eljárás az iratok tanulmányozásával veszi kezdetét (pl.: kutya esetén nyújtottak-e be eb-bejelentő lapot) és helyszíni szemle lefolytatásával folytatódik.
Fontos információ a bejelentők felé, hogy az állatvédelmi hatósági bejelentés mint közérdekű bejelentés, illetékmentes.
Ez egy nagyon átfogó téma, hiszen kimerítheti az állatok hiányos vagy nem megfelelő tartásának minden formája, így például: a rosszul táplált, elhanyagolt, kezeletlen beteg állat, udvari tartás esetén az időjárás viszontagságaitól védő ól, kennel, ház hiányában tartott állat, rövid láncon tartott állat stb.
Általános szabályok kerültek felállításra az állatok tartásával kapcsolatban, úgymint [41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bek.]:
• A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.
• Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
Egyes állatfajoknál a jogszabályok részletesen leírják az egyedek tartásának körülményeit, pl.: tilos kistestű ebet 10 m[2]-nél, közepes testű ebet 15 m[2]-nél, nagytestű ebet 20 m[2]-nél kisebb területen tartósan tartani. Vagy ugyanilyen a 2016. január 1-je óta hatályban lévő, sokat vitatott ún. "láncon tartási szabály", mellyel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a tartós kikötés tilalma nem egyenlő a láncon tartás abszolút tilalmával.
Azonban vannak olyan állatfajták, ahol sokkal homályosabban fogalmaznak, például a községekben jellemzőbb lótartás esetén csak ennyit ír a 41/2010-es Kormányrendelet: A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását. [14. § (4) bek.]
E sorok szerzője a lovak tartására alkalmas bokszok méretéről az illetékes járási állategészségügyi szolgálat orvosától kért segítséget egy alkalommal. Az szem-
- 13/14 -
mel látható volt, hogy a csődör lakhelyéül szolgáló boksz nem megfelelő méretű, de állatorvosi végzettség - illetve részletes jogszabály - híján nem tudtam volna megmondani a pontos méreteket az állattartónak, melyet a kötelező határozatba bele kellett írnom (mert az eléggé szubjektív, hogy az állat fajtájának megfelelő boksz legyen). Itt jegyzem meg, hogy a jegyző a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti. A járási állatorvos pedig az EU Környezetvédelmi Előírásai - Az állattartás követelményei című, az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet 2005. évi kiadványát ajánlotta, mely tartalmazza az 1978-as Európa Tanácsi Egyezményt és az ehhez kapcsolódó Közösségi döntést is. Minden jegyző kolléga szíves figyelmébe ajánlom a kiadványt, hiszen a lovak tartása mellett pontos (m[2], m × m, esetenként páratartalmi vagy zajtartalmi) leírást tartalmaz a legtöbb haszonállatra is.
A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól pedig a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet tartalmazza a hatályos szabályokat. Utóbbi tartása önkormányzati rendeletben már 2012 óta nem korlátozható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
