Fizessen elő a Sportjogra!
ElőfizetésA tanulmányom témaválasztásának középpontjában a magyar sport és a sportjog szoros összefüggése, fejlődése áll. Kutatásom célja egy sporttörténeti áttekintés során bemutatni azokat a kulturális, gazdasági és politikai tényezőket, amelyek mérföldkövek lehettek a magyar sportélet fejlődésének történetében. Azonfelül azt, hogy ebben fejlődési folyamatban a nemzetközi példákhoz hasonlóan, hogyan jelenik meg a sport jogi háttere Magyarországon. Hazánk több mint ezeréves kulturális múltjában a testgyakorlás mindig is része volt a társadalmi kapcsolatoknak. Azonban klasszikus formájában a sport jelentős késéssel és nehézkesen nyert teret az országban. A modern globalizált sport iparággá válásának hatásai Magyarországon is megkerülhetetlenné tették a sportjog "keresztülfekvő jogágként" definiálható jogtudományi hátterét.
Kulcsszavak: Sport, sportjog, sporttörténelem, társadalom, globalizált sport, keresztülfekvő jogág.
My study focuses on the close connection and development of Hungarian sport and sport law. The aim of my research is to present a historical overview of the cultural, economic and political factors that have been milestones in the development of Hungarian sport. Moreover, in this process of development, similar to international examples, how does the legal background of sport appear in Hungary. In our country's cultural history of more than a thousand years, physical exercise has always been part of social relations. However, in its classic form, the sport has struggled to gain a foothold in the country, with considerable delays. The effects of modern globalised sport, becoming an industry have made the jurisprudential background of sports law, which can be defined as a "passing-through branch of law", unavoidable in Hungary as well.
Keywords: sport, sport law, history of sport, society, globalised sport, passing-through branch of law
Meine Studie befasst sich mit der engen Verbindung und Entwicklung des ungarischen Sports und des Sportrechts. Ziel meiner Untersuchung ist es, anhand eines historischen Überblicks über den Sport die kulturellen, wirtschaftlichen und politischen Faktoren darzustellen, die Meilensteine in der Entwicklung des ungarischen Sports darstellten. Darüber hinaus werde ich zeigen, wie der rechtliche Hintergrund des Sports in Ungarn in diesem Entwicklungsprozess den internationalen Beispielen ähnelt. In der mehr als tausendjährigen Kulturgeschichte unseres Landes war die körperliche Betätigung immer ein Teil der sozialen Beziehungen. In seiner klassischen Form hat sich der Sport in unserem Land jedoch nur langsam durchgesetzt. Die Auswirkungen des modernen, globalisierten Sports, der sich zu einer Industrie entwickelt hat, haben den rechtswissenschaftlichen Hintergrund des Sportrechts, das als "Rechtsdisziplin im Transit" bezeichnet werden kann, auch in Ungarn unausweichlich gemacht.
A reneszánsz korban a humanizmus az ókori eszmék megújulását jelentette, viszont a szigorú vallási közeg komoly keretek közé szorította az emberek világnézetét. A felvilágosodás korszakában a vallásos hitvilág a reformáció megjelenését követően gyökeres változáson megy keresztül. A 16. század kiemelkedő filozófiai gondolkodói, tudósai egy új megközelítésben kezdték vizsgálni a társadalmi jólét viszonyát. Egy jelentős változási folyamat veszi kezdetét Európában, amely egészségmegőrzés érdekében a személyes higiénia, testmozgás és orvostudomány alappilléreit tartja szem előtt. Ezzel prioritássá válik az egészséges élet értéke. A 17. században újjászülető orvostudomány rendszerszinten vizsgálja a higiéniai feltételek és a közegészség összefüggéseit a betegségek elkerülése érdekében. A kor tudósai a testmozgás kedvező hatásait az egészségmegőrzés szempontjából ajánlott tevékenységként tartották számon. A felvilágosult értelmiségiek megfontolták a köztiszteletben álló tudósok tanácsait és az egészségmegőrzést az állami feladatok közé sorolták. Az egyházi befolyás a 18. században szinte minden európai államban teljesen a perifériára szorult. A felvilágosodás eszméje az állami szerepvállalás kibővülését ösztönözte. Az uralkodók számára már nemcsak a gazdasági és katonai expanzív érdekek érvényesítése volt a legfontosabb, hanem egy társadalmi struktúra védelme. A hazafiasság elvére épülő nemzeti hadseregek jönnek létre. A hadseregek általános kiképzései során a kondicio-
- 14/15 -
nális képességek kerültek középpontba. A katonák pszichikai és fizikai képzésük alapja korábban is ismert sportos, testgyakorló feladatokra épült. A futás, úszás, lovaglás, vívás, illetve egyéb közelharci elemek elsajátítása és magas szintű gyakorlása harci helyzetben a katonák életben maradásainak esélyét növelte. A katonai felkészítés szakaszait versenyekkel zárták le, amelyek az első modernkori sport versenyei alapjai lettek. A felvilágosult állam az oktatásban teret enged a sportnak.[1]
A felvilágosult abszolutizmus eszmerendszere a Habsburg Birodalom irányítóköreire is hatással volt. A korszak eszmeiségével ellentétben hívő katolikusként Mária Terézia (1740-1780) nem támadta az egyházat, viszont uralkodása során törekedett modernizálni a közjó érdekében az oktatást.[2]
"1. § [...] Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az országok szilárd alapja, ettől függ a közjólét. [...] Ennek következtében az ifjak széles körű nevelése és a tudományok oktatása egyetlen célra összpontosul: fejlődő lelküket egyre inkább töltse el az erények szeretete, éretté bontakozzanak ki természettől kapott jó képességeik, fokozatosan finomodjék megismerő tehetségük, tiszteletre méltó törvények szellemében formálódjék akaratuk; azokban a tudományokban pedig kiműveltessenek, amelyek később kinek-kinek hasznára és segítségére lehetnek; végeredményben tehát, hogy az egész oktatás-nevelés meghatározott egységes szervezeti rendje érvényesüljön mindenütt az országban, és e jelen szabályzat jótékony hatása mindenkihez egyenlőképpen eljusson." (A Ratio Educationis előszavából; 1777)[3]
A Ratio Educationis 1777. augusztus 22-én lépett életbe, ezáltal Magyarország teljesen önálló, saját arculatú tanulmányi rendszert kapott. Bécsi felügyelettel megszületett a hazai közoktatás.[4] A rendelet alapvető célja az oktatás színvonalának gyarapítása. A birodalom számára hasznos és lojális alattvalók képzése. Tartalmát tekintve állami irányítás alá vonja az oktatási rendszert. Egységes iskolarendszert és központi tantervet alakítanak ki az alapfokú képzéstől az egyetemig. Az általános tankötelezettség ugyan nem kerül bevezetésre, viszont a 6-12 éves kor közötti gyermekek iskolába járását szorgalmazza. Az analfabetizmus felszámolása és az alapvető ismeretek elsajátítása (írás, olvasás, számolni tudás) egy felvilágosult társadalom pilléréit teheti le. A rendelet ugyan nem határozza meg a testnevelést tantárgyként, de a kor szellemiségi irányelvei szerint igyekszik az egészség megőrzésre felhívni a tanulók figyelmét. Eszközöket biztosítottak, illetve játszótereket hoznak létre a diákok számára.[5] Sajnos a rendelet társadalmi program szintjén megrekedt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás