A Ptk. kodifikáció egyik koncepcionális előkérdése, hogy a jelenleg külön kódexben elhelyezkedő társasági joganyag a Ptk.-ba foglalandó-e, és ha igen, milyen módon: külön könyv formájában, vagy a Személyek könyv részeként. A Ptk. koncepcióját olvasva úgy tűnik, hogy ez a kérdés még nincs véglegesen eldöntve. A kódex tartalmi határait tárgyaló pont csak, mint lehetőséget említi meg, hogy a gazdasági társaság szabályai az új Ptk.-ba építhetők és úgy fogalmaz, hogy "a társasági törvény soron következő felülvizsgálata során és azzal összefüggésben lehet végleges döntést hozni". Ugyanakkor a Személyek könyv koncepciója úgy tünteti fel a társasági jogot, mint amely e könyv "különös részeként" kerül beiktatásra (az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó joganyaggal együtt), a kötelmi jogi könyv koncepciója pedig a társasági szerződések érvénytelensége kapcsán "Társasági jogi könyvről beszél"
Véleményem szerint annak ellenére, hogy a társasági jogot magam is a polgári jog körébe tartozónak tartom, nem vagyok benne biztos, hogy célszerű elnehezíteni a Ptk.-t a társasági jog (és ami ezzel együtt járna a szövetkezeti jog) teljes joganyagával. A Gt.-t, mint önálló szervezeti törvényt szerintem meg kellene tartani, de annak soron következő felülvizsgálata során mindenképpen törekedni kellene a Ptk.-val való nagyobb összhang megteremtésére. Nem sok kétségem van azonban afelől, hogy a végső döntésben a társasági jogot az új Ptk.-ba integrálni szándékozó többségi álláspont fog érvényre jutni. Ebben az esetben viszont a társasági joganyagot a Ptk. külön könyveként tudnám csak elképzelni. A Személyek könyvet véleményem szerint rendkívüli mértékben megterhelné a társasági joganyag és túlzottan nagy terjedelmű aránytalanságokat is eredményezne az egyes könyvek között (gondoljunk pl. az öröklési jogi könyv viszonylag kis terjedelmére).
A Gt. és a Ptk. Személyek könyve között számos kapcsolódási, esetenként ütközési pont található. Ilyen nagyobb témakörök pl.: a jogi személy- nem jogi személy megkülönböztetés fenntartásának a kérdése; az elő-társaság, az elő jogi személy jogalanyiságának a kérdése; a képviselet-cégjegyzés témaköre; vagy a jogutód nélkül megszűnt társaságot megillető követelések érvényesíthetőségének a kérdése. A továbbiakban e témakörök köré csoportosítva szeretnék néhány problémafelvető gondolatot közreadni.
A jelenlegi Ptk. hiányosságának tartom, hogy a Személyek rész alatt nem tér ki mindenkire, aki a polgári jogban jogalanynak minősülhet, hiszen a Személyeknek csak két csoportját különbözteti meg: az embert (természetes személyt) és a jogi személyeket. Hiányzik a Ptk.-ból a jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyok kategóriája, holott polgári jogviszony alanya nem jogi személy szervezet is lehet feltéve, hogy törvény meghatározott körben jogok szerzésére, kötelezettségek vállalására feljogosítja. A polgári jogi jogképességgel rendelkező, de jogi személyiség nélküli jogalanyok körébe tartoznak elsősorban a közkereseti és a betéti társaság, valamint a társasház közösség. Ezeket a jelenlegi Ptk. is tartalmazza, de más törvények is feljogosítanak bizonyos körű polgári jogalanyisággal, részjogképességgel, különböző szerveződéseket (ilyen pl. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben említett "földtulajdonosok vadászati közössége".) Részjogképes alakzatok a múltban is voltak (gondoljunk csak a szakcsoportokra, vagy a gazdasági munkaközösségekre)
és jogszabályi rendelkezés alapján ilyenek a jövőben is bármikor keletkezhetnek. Számos törvényünk ismeri jelenleg is - különböző megfogalmazásokban ugyan- a jogi személyiség nélküli szervezetek kategóriáját (a földtörvény pl.:, jogi személyiség nélküli más szervezet"-ről, az ingatlan-nyilvántartási törvény pedig "jogi személyiség nélküli, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel rendelkező szervezetek"-ről beszél; a Vht. a, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet", a Pp. pedig a "természetes személyek és más személyek" megfogalmazást használja).
Hogy a "jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyok" kategóriája mennyire hiányzik a Ptk.-ból, azt jól mutatja az az anomália, hogy több olyan szabály is van a Ptk.-ban, amely csak a jogi személyekre vonatkozik, mégis indokolt lenne azokat alkalmazni a jogi személyiség nélküli jogalanyokra, így elsősorban a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra is. Pl. a Ptk. 75. § (2) bekezdés strict értelmezése szerint a személyhez fűződő jogok védelme csak a magánszemélyekre és a jogi személyekre terjednek ki, az egyik csoportba sem tartozó egyéb jogalanyokra nem. (A bírói gyakorlat természetesen rájuk is vonatkoztatja a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat). Vagy: a Ptk. 28. §-ának (3) bekezdése csak jogi személyekre mondja ki, hogy jogképességük kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Ez alapján vitás lehet pl., hogy egy kkt., bt. jogalanyisága is abszolút-e, vagy pedig csak relatív, tehát tevékenységi körhöz kötődik. Véleményem szerint a Ptk. 28. §-ának (3) bekezdését a kkt., bt. esetében is alkalmazni kell. Hasonló a helyzet a Ptk. 29. §-ának (4) bekezdésével, amely szerint: "Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba-vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették". Nyilvánvaló, hogy ezt a szabályt bármely nyilvántartásba vett jogalany esetében indokolt alkalmazni. További példaként említhető a Ptk. 220. §-ának (1) bekezdése, amely csak jogi személyek esetében ismeri az ún. "általános kereskedelmi meghatalmazott" kategóriáját, holott nyilvánvaló, hogy ennek jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében is létjogosultsága van (a BH 1998/12/580. sz. eseti döntés rugalmas jogértelmezéssel bt. esetében alkalmazhatónak is találta ezt a fogalmat). A példákat minden bizonnyal lehetne még folytatni.
A Ptk. kodifikációja során véleményem szerint érdemes lenne az ember és a jogi személyek mellett a jogalanyok harmadik csoportjaként nevesíteni a "jogi személyiség nélküli szervezeti jogalanyok" kategóriáját pl. annak kimondásával, hogy: "Jogszabály saját neve (cégneve) alatti jogalanyisággal jogi személynek nem minősülő szervezetet is felruházhat". Vagy: "Jogszabály meghatározott körben jogok szerzésére, kötelezettségek vállalására jogi személynek nem minősülő szervezetet is feljogosíthat". Arról is rendelkezni kellene a Ptk.-ban, hogy a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok megfelelően irányadóak a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti jogalanyokra is.
A jogi személyiség nélküli szervezetek kategóriáját a koncepció is tartalmazza, tartalmilag azonban nem teljesen egyértelmű, hogy milyen jogalanyi kört ért idetartozónak. A koncepció ugyanis a közkereseti társaságot és a betéti társaságot jogi személyiséggel kívánja felruházni, a különböző részjogképes szervezeti jogalanyok (ahogy a koncepció nevezi: "kvázi jogi személyiséggel rendelkező szervezetek") polgári jogi jogalanyisága elől pedig el kíván zárkózni. Számomra úgy tűnik, hogy a koncepció jogi személyiség nélküli szervezetként elsősorban egy olyan közös név alatt működő jogi személyiség nélküli társaságot kíván elismerni, amely lényegében azonos lenne az 1985-88 közötti időszakban létezett közös név alatti polgári jogi társasággal, ahol a társasági vagyon a társaság neve alatt került a tagok közös tulajdonába.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
