2016. július 1-jén a köztisztviselők és kormánytisztviselők napján - egyfajta "állami ajándékként" - hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény. A Mötv. újabb módosítása a helyi önkormányzatok pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatainak egységes szabályok szerinti elvégzését és átláthatóságát biztosító informatikai rendszer működtetéséről szóló rendelkezéseket épített be az önkormányzati törvénybe.
Több éve halljuk a mágikus mozaikszót: ASP. Jelen írásomban egyfajta oknyomozásként arra keresem a választ, mit is foglal magában ez a három ártatlan betű így egymás mellett, s ebben a sorrendben.
A források hiányos volta következtében jelen írás csak egyfajta rövid vázlat, mivel nem tettem mást, csupán aggregáltam a fellelhető információkat, majd pedig egy tájékoztató jellegű kompilátumot szerkesztettem belőlük, amely egyáltalán nem tekinthető mindenre kiterjedő elemzésnek.
Sokáig kerestem egy olyan - esetlegesen a kormányzat által megjelentetett - publikációt, ami közelebb vitt volna a "rejtély" megfejtéséhez, de csupán néhány tájékoztatót találtam. Az egyik ilyen a Szeged Megyei Jogú Város 2000-ben alapított RITEK Zrt.-jének vezérigazgatója által minden polgármesternek megküldött áprilisi tájékoztató,[1] amely már elegendőnek mutatkozott arra, hogyha nem is teljes, de elfogadható szintűnek vélt ismereteket szerezzünk a központi elképzelésről.
A tájékoztató szerint az ASP, azaz az Application Service Providing, magyarul Alkalmazás Szolgáltató Rendszer már az 1960-as évek óta az informatika és egyes tudományágak szolgálatában áll, míg a gazdasági szférában harminc évvel később terjedt el. Manapság pedig minden globális nagy piaci szereplő megjelenő alkalmazásait ASP szolgáltatásként is kínálja, így a "felhős szolgáltatások" mindennapjaink eszközeivé váltak.
Ez a hideg és steril meghatározás szépen hangzik, de mit is jelent a hozzám hasonló laikus (számítástechnikai analfabéta) számára a "felhős szolgáltatás"? Amint az a neten olvasható, a felhő alapú számítástechnika (cloud computing) a számí-
- 29/30 -
tástechnika egyik ágazata. Az ilyen típusú szolgáltatások közös jellemzője, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, elrejtve a szolgáltatás üzemeltetésének részleteit a felhasználóktól. A cloud computing szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, mégpedig publikus felhő esetén az interneten keresztül, privát felhő esetében pedig a helyi hálózaton vagy szintén az interneten.
Természetesen ebben az esetben sincs új a nap alatt, hiszen az info-technológiai ipar napról napra megújul, fejlődik, minek következtében napjainkra már olyan technológiák kerültek a palettára, amelyek messze túlmutatnak az ASP-n. A magyar közigazgatásban azonban csak most, a XXI. század második évtizedének végére kívánják bevezetni, bár lehet, hogy újabb fejlesztések sokkal jobban szolgálnák a kormányzat elképzeléseit.
Természetesen találkozhatunk más megnyilvánulásokkal is az új rendszert illetően. Az EPER-t[2] kifejlesztő gazdasági társaság például több dologra is felhívta a figyelmet. Véleményük szerint az EPER-t használó önkormányzatoknak csak az adó- és a gazdálkodási rendszerhez kell csatlakozniuk. A gazdálkodási rendszer esetében pedig "a csatlakozásra kötelezett önkormányzatok - a csatlakozási időpontot megelőzően - választhatják az interfészes[3] csatlakozási módot is." Az "interfészes csatlakozás" ebben az esetben azt jelenti, hogy továbbra is az EPER-ben dolgoznak, az EPER pedig automatikusan "anonimizált" adatokat továbbít az ASP adattárházába.[4]
Véleményük szerint az "interfészes csatlakozás" azért lenne előnyös az önkormányzatoknak, mert egyrészt az "anoni-mizált adatátadás esetén csak név nélküli bizonylatok kerülnének az ASP-be"; másrészt semmilyen megterhelést nem jelentene az önkormányzati hivatalnak, tehát nem kellene új programot bevezetni, majd pedig elsajátítani. Az "interfészes csatlakozás" emellett előnyös volna a Kormánynak is, mert a DOKK-os és ÖNKADÓ áttérés megvalósítása önmagában is óriási feladatot jelentene ilyen rövid idő alatt.
A kormányzati kommunikáció szerint[5] az elektronikus közigazgatás kiépítésének, azaz a gazdaságosabb és hatékonyabb ASP technológia alkalmazásának célja az önkormányzati - lényegében a teljes lakosságot érintő - közigazgatási munka számítástechnikai eszközökkel történő támogatása, valamint az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása.
Az ASP technológia segítségével történő önkormányzati feladatellátás-támogatás kiterjesztését két ütemben képzelte el a kormányzat. Az ASP 1.0 az önkormányzatok önkéntes részvételével, míg az ASP 2.0 az önkormányzatok kötelező részvételével, tehát az egész országra kiterjedően képzelte el a rendszer bevezetését.
Az ASP 1.0 projekt 2012-ben debütált a Közép-Magyarországi régióban az "Önkormányzati ASP központ felállítása" elnevezésű, EKOP-2.1.25-2012-2012-0001 számú projekt eredményeként. A tizenegy kijelölt Pest megyei pilot önkormányzat Abony, Csobánka, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Letkés, Márianosztra, Nagymaros, Pilisszántó, Zebegény és Zsámbok volt, amelyek 2015. március 31-től már élesben használták az ASP Központ[6] (Application Service Provider) szakrendszereit.[7]
Az eredetileg tervezett 2,6 milliárd forintos EKOP-forrást később 2,8 milliárdra emelték, és a Közép-Magyarországi régió fejlesztésére szánt forrásokból további 500 millió forintot is felhasználtak az önkormányzatok helyi infrastruktúrájának projekttel kapcsolatos fejlesztéseire.
A projekt konzorciumi konstrukcióban valósult meg; melynek a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisz-térium, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), a Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. (KINCSINFO), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) mint projektgazda és konzorciumvezető volt a tagja. A belső erőforrásokon túl a konzorcium külső vállalkozókat is bevont a projektmunkába, legfőbb beszállítókként a projektzáró eseményen a következő cégeket nevezték meg: RITEK Zrt., Geoview Systems Kft., Konica Minolta Kft., KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt., T-Systems Magyarország Zrt., Komunáldata Kft., DMSONE Zrt., Clarity Consulting Zrt. és Kopint-Datorg Kft.[8]
2015. június végével további negyvennégy Pest megyei "érdeklődő"[9] csatlakozott a rendszerhez, melyek az ASP szolgáltatás helyi bevezetésének támogatását a KMOP 4.7.1. számú pályázaton elnyert forrásból biztosították. 2016. január 1-jén további negyven - egy Borsod-, tíz Fejér-, tizenkét Nógrád-, kilenc Pest-, hat Somogy- és két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei[10] - települési önkormányzat lépett be önkéntesen a rendszerbe, így összesen kilencvenöt magyar önkormányzat "próbálta ki" és tesztelte élesben az ASP által nyújtott szolgáltatásokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
