Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Sevecsek Péter: "Az élethez kell egy kis Szerencsi" (Jegyző, 2023/5., 42-43. o.)

Interjú Kundra Erika jegyzővel

Kundra Erika jegyző - hirdeti a tábla a Táborfalvai Polgármesteri Hivatal emeleti folyosóján. Hamarosan azonban új név kerül a jegyzői iroda ajtajára. Kundra Erikával több évtizedes jegyzői munka után, nyugdíjba vonulása alkalmából beszélgettem irodájában. Munkahelyén már érzékelhető, hogy távozik posztjáról, több személyes tárgyát összekészítette.

- Kérlek, mesélj nekünk egy kicsit magadról, a pályafutásodról, és arról, hogyan kerültél a jegyzői pozícióba Táborfalván!

"Az élethez kell egy kis Szerencsi" - mondják egy reklámban. Én ezt lehetőséget már születésemkor megkaptam, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szerencsen születtem és Mádon nőttem fel. E két településhez kötnek a gyökereim, gyönyörű gyermekéveim. Miskolci középiskola után egy évig dolgoztam lakóhelyem szomszédos településén, Tállyán az akkori tanácsnál. Ott ismerkedtem meg a szakigazgatás területeivel és nagyon tetszett ez a munka. A főiskola befejezését követően férjhez mentem és a frissen diplomázott katonatiszt férjemet Táborfalvára helyezték 1984-ben. Itt kapott szolgálati lakást, ide költöztünk az akkor Bugyonnij, ma Honvéd utcába. Először az örkényi művelődési házban, majd a közös tanács VB Szakigazgatási Szervénél kaptam munkalehetőséget. 1985-ben és 1987-ben születtek meg gyermekeim. 1990 januárjában vált ki Táborfalva a közös tanácsi rendszerből, lett önálló település. 1990. júniustól VB titkárnak neveztek ki, majd szeptember 30-án az első önkormányzati választás során megalakult az első képviselő-testület. Jegyzői álláshelyre kiírt pályázati eljárás során neveztek ki jegyzőnek. 28 éves voltam, kevés szakmai gyakorlattal rendelkeztem, s a tanulmányaim során elsajátított joganyagok nagy része a rendszerváltozás során hatálytalanná vált. Visszatekintve nagyon nagy bizalommal volt az akkori képviselő-testület felém, amit most még hálásabban tudok csak megköszönni.

- Milyen emlékekkel indul el a visszatekintés a hosszú évtizedekre, amelyeket a jegyzői hivatalban töltöttél? Van valamilyen különleges esemény vagy pillanat, amelyre különösen büszke vagy?

A naiv pályakezdők elszántságával és a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkatársaim segítségével kezdtem 1990-ben a munkámat. Itt szeretném őket név szerint felsorolni: Molnár Józsefné, Fehér Lászlóné, Lehóczki Jánosné, Oravecz Apollónia, Bán Tiborné, Gazsó Józsefné, Fajt Pálné, Pallaga Jánosné. A segítségüket, türelmüket és bizalmukat ezúton is köszönöm nekik!

- Miben áll a jegyző munkájának legnagyobb kihívása, és mi az, amit a legjobban élveztél ebben?

Igen egyszerűen összefoglalva a jegyzőnek az a feladata, hogy biztosítsa a település törvényes, jogszerű működtetését azzal, hogy betartja és betartatja a jogszabályokat. Az önkormányzatiságot - főleg a rendszerváltozás első éveiben - a társadalomban gyakran úgy értelmezték, hogy a településeknek joguk van olyan döntéseket hozni, ami az ott élők érdekét szolgálja. Ez így igaz, de ezeket a döntéseket csak jogszabályi kereket között teheti meg a képviselő-testület. Szerencsés jegyzőnek tarthatom magam, mert a táborfalvai képviselő-testület mindig törvénytisztelő volt - az előző ciklusok képviselői és a jelenlegi is. Hogy mit élveztem legjobban a munkámban? Az emberekkel való beszélgetést. Nagyon megtisztelő, amikor valaki olyan bizalommal van irántunk, hogy saját vagy családja életének egy részét megosztja egy tulajdonképpen számára idegen emberrel.

- Van-e olyan elv vagy prioritás, amit kezdettől fogva fontosnak tartottál a jegyzői munkában és mindvégig kitartottál mellette?

A táborfalvai lakosok ügyeinek szakszerű és emberséges ügyintézése. Minden munkatársammal azon voltunk és vagyunk, hogy az ügyfelek úgy távozzanak a hivatalból, hogy a megfelelő tájékoztatást megkapják ügyükben. Ezt a tájékoztatást úgy kell megadnunk, hogy az mindenki számára megérthető legyen.

- A helyi önkormányzatiság Magyarországon és nálunk Táborfalván is a rendszerváltás után a tanácsrendszert megszüntető 1990. évi LXV. törvény alapján jött létre. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra, és milyen szerepet játszottál a helyi önkormányzatiság kiépítésében?

1990-ig egy fő kirendeltség vezető és egy fő hivatalsegéd dolgozott a régi épületben, melyet a tanács vb. szakigazgatási szervének hívtak. 1990 januárjától hat munkatársammal kezdtük el az államigazgatási munkát (én személy szerint júniusban csatlakoztam,

- 42/43 -

akkor tértem vissza a GYES-ről). Rengeteg segítséget kaptam tőlük és Laczkó János akkori polgármestertől, aki személy szerint ismerte az itt élő embereket és a gondjaikat, mindemellett egy tapasztalt vezető és igazgatási szakember volt már ekkor.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére