2004. október 8-án lépett hatályba a Tanács 2001. október 8-i 2157/2001/EK rendelete az európai részvénytársaság (továbbiakban: SE) statútumáról (továbbiakban: rendelet), illetve a Tanács 2001. október 8-i 2001/86/EK irányelve az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (továbbiakban: irányelv). Az európai részvénytársaság már a második közösségi társasági forma az európai gazdasági egyesülést (ege) követően, melynek alapjául közösségi jog szolgál. Lényeges különbség azonban, hogy míg az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó szabályok 1989. július 1-jétől alkalmazhatók, vagyis Magyarország uniós csatlakozásakor egy olyan joganyag lépett hatályba az ege vonatkozásában, melynek közel 15 éves gyakorlata volt, addig az SE-re vonatkozó szabályozás a régi és az új tagállamokban egy időpontban vált alkalmazhatóvá, tehát egy olyan közösségi társasági formáról van szó, melynek még sehol Európában nincs gyakorlata. Lényeges különbség a két közösségi társasági forma között, hogy míg az ege elsődlegesen kis és közepes méretű vállalkozások határokon átnyúló együttműködését teszi lehetővé oly módon, hogy az ege saját maga nyereség elérésére nem törekszik, addig az SE a nagyvállalkozások határokon átívelő vállalkozási célú, profitorientált együttműködésének ad jogi keretet. A két közösségi társasági formára vonatkozó szabályozás is eltérő jellegű, míg az ege szabályozása viszonylag egyszerű, addig az európai részvénytársaságra vonatkozó szabályozás igen összetett, amit az is igazol, hogy a rendelet mellett egy irányelv szabályai is vonatkoznak rá.
Az európai részvénytársaságra vonatkozó közösségi jog megalkotása jelentős kompromisszumok árán volt lehetséges. A rendelet nem törekszik az SE-re vonatkozó valamennyi kérdés szabályozására kizárólag az SE alapításával, szervezetével, megszűnésével kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza, míg az irányelv a munkavállalók bevonására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A közösségi jogforrások jellegére tekintettel a rendeletben foglaltak közvetlenül irányadóak, alkalmazandóak a tagállamokban, csak azokban a kérdésekben irányadó a tagállami jog, ahol a rendelet kifejezetten feljogosítja a tagállami jogalkotót a rendeletben foglaltaktól való eltérésre, vagy kiegészítő szabály alkalmazására, illetve ha az adott kérdésben a tagállami jog alkalmazását írja elő. Ezzel szemben az irányelvben foglaltak átültetendők voltak a tagállami jogokba, hiszen az irányelv főszabályként nem közvetlenül alkalmazható közösségi jogforrás. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. tv. (továbbiakban: implementáló törvény) tett eleget a kettős feladatnak. Egyrészt a rendeletben foglalt felhatalmazás alapján néhány kérdést szabályoz (1-14. §), illetve az irányelv rendelkezéseit átülteti a magyar jogba (15-50. §).
Az európai részvénytársaság magyarországi szabályozását illetően elmondható, hogy az SE a Ptk. 685. § c) pontja értelmében vett gazdálkodó szervezet, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 1. §-a értelmében vett cég, melynek bejegyzésére, felette a törvényességi felügyelet gyakorlására a székhelye szerint illetékes cégbíróság rendelkezik jogkörrel. Az SE az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § a) pontja szerint olyan gazdálkodó szervezet, mely ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolási eljárás lefolytatható, illetve lefolytatandó. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a rendelet 10. cikke értelmében "az SE-t valamennyi tagállamban úgy kell tekinteni, mintha a székhelye szerinti tagállam jogával összhangban alapított részvénytársaság lenne."
Az SE-re vonatkozó szabályozás bonyolultságát jól mutatja, hogy a rendelet 9. cikke az alkalmazandó jog többszintű hierarchiáját állítja fel.
- Elsődlegesen a rendelet szabályai az irányadóak, illetve a rendelet által biztosított körben az SE alapszabályának rendelkezései.
- Másodlagosan a rendeletben nem, vagy csak részlegesen szabályozott kérdésekben, a rendeletben szereplő felhatalmazás alapján a tagállamok implementáló jogszabályai, Magyarországon az implementáló törvény.
- Harmadlagosan a rendeletben, illetve az implementáló törvényben nem szabályozott körben a székhely szerinti tagállamban alapított részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályok, illetve a nemzeti részvényjoggal összhangban álló alapszabályi rendelkezések. Természetesen a tagállamok részvénytársaságokra vonatkozó szabályainak meg kell felelniük a különböző közösségi jogi irányelvekben foglaltaknak, néhány irányelvre a rendelet maga is tételesen utal.
- Végül, amennyiben az SE által folytatott tevékenységet a nemzeti jogszabályok külön szabályozzák, ezek is alkalmazandók az SE-re (pl. bankok, biztosítók) és ha ezek a szabályok is harmonizáltak, ezeknek a nemzeti szabályoknak is meg kell felelniük a vonatkozó közösségi irányelvekben írtaknak.
Megítélésem szerint a leglényegesebb és legalapvetőbb jogértelmezési kérdéseket az fogja felvetni, hogy mi az SE-re vonatkozó alkalmazandó jog. Erre csak egy példát szeretnék felhozni illusztráció kép-pen. A rendelet 1. cikk (2) bekezdés második mondata szerint "minden részvényes csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel." Tehát a rendelet a részvényes korlátolt felelősségét rögzíti, nem tesz említést arról, hogy az SE részvényesének felelőssége áttörhető-e. Ugyanakkor a rendelet preambulumának 15-17. bekezdései a nemzeti konszernjogi szabályok megfelelő alkalmazását írják elő, így elképzelhető, hogy a nemzeti konszernjogban meghatározott esetekben a rendeletben szereplő felelősségi szabályt a nemzeti jog áttörheti, sőt egy olyan jogértelmezés is lehetséges, hogy kivételes jelleggel, arra más esetben is sor kerülhet, amikor arra a nemzeti részvényjog lehetőséget ad.
A rendelet az SE vonatkozásában csak viszonylag szűk területet szabályoz, elsődlegesen az SE alapításával, szervezetével, megszűnésével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. Ebből következően - figyelemmel a 9. cikk rendelkezéseire - olyan alapvető kérdésekben, mint amilyen például a részvényekre (részvények névértéke, kibocsátási értéke, előállítási módja, típusa, fajtái), a részvénytársaság által kibocsátható kötvényekre vonatkozó szabályozás, a jegyzett tőke változására vonatkozó rendelkezések, a rendeletben szabályozottakon túlmenően a részvényesi jogokra a tagállamoknak a részvénytársaságokra vonatkozó szabályai vonatkoznak, így Magyarországon elsődlegesen a Gt. rendelkezései. A magyar jogszabályok alapján kell megítélni azt is, hogy mi az SE működési formája.
Az SE alapítási típusait a rendelet megítélésem szerint taxatíve sorolja fel, vagyis az SE csakis a rendeletben meghatározott valamelyik módon jöhet létre, a rendeletben és az implementáló törvényben foglaltak betartása mellett. Közös a rendeletben szabályozott alapítási típusoknál, hogy mindegyiknél a határokon átívelő jellegnek érvényesülnie kell, ugyanakkor igen eltérő az a vállalkozási kör, amelyik alapítási típusonként az SE alapításában részt vehet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
