"A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy,
nevelési-oktatási intézményben biztonságban
és egészséges környezetben neveljék és oktassák;
A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
tehetségének felismerése és fejlesztése
érdekében megfelelő oktatásban vegyen részt;
A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak
megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön…"
Magyarországon a hátrányos helyzetű, a tanulásban leszakadt gyerekek iskolán belüli problémája, lemaradásuk kompenzálása csak az oktatás gyökeres megváltoztatásával, reformjával érhető el. Ezért keresni kell azokat a tanítási módszereket, amelyek minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelelnek.
Vajon szervezhető-e a fenti kívánalomnak megfelelően az oktatás? Mit tehet egy iskola azért, hogy a teljesítményfokozó pozitív érzelmek nagyobb szerepet kapjanak a tevékenységek során? Létezik-e olyan kidolgozott, hatékony nevelési-oktatási program, amely előrelépést jelent a kérdés megoldásában? Igen. A hejőkeresztúri iskolában alkalmazott tanítási módszerek lehetővé teszik a tanárok számára a magas szintű pedagógiai munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszerek célja, hogy minden gyermek tudásszintje emelkedjen, és sikerélményben legyen része az osztálymunka során.
Az intézmény a tanulásközpontúság helyett a tanulásszervezésre helyezi a hangsúlyt, olyan hatékony iskolát működtet, ahol a helyzet a szükségletekhez igazodik. A hatékonyság a szociális és együttműködési készségek, képességek alakítását jelenti, amely magába foglalja az alkalmazkodó képesség fejlesztését, a munkamegosztást, az egymásra figyelést, a felelősségtudat kialakítását, a vitakészség formálását, a konfliktuskezelést, az ön- és a társak megismerését.
Az iskola tanítási modellje megfelel a legmodernebb tehetséggondozási szemléletnek, amelynek értelmében a mindennapi oktatásba beviendő a sokféle képességet megmozgató módszerek jelzik a különböző tehetségeket. Az így kiemelkedők számára nyújt aztán külön gazdagító programokat az iskola, ahol már célzott fejlesztésben részesülhetnek a tanulók.
Az iskola sikere abban rejlik, hogy nem tradicionális iskolai oktatást felmutató intézmény: a sokoldalú szociális kontaktus fejlesztését, a tolerancia erősítését, a differenciált, az önmagához mért teljesítményfejlesztést, az eltérő tanulási stílus és tempó figyelembevételét feltételezi.
Az alábbiakban arról esik szó, hogyan lehetséges pedagógiailag, pszichológiailag és szociológiailag, az elmélet és a gyakorlat szempontjából egyaránt átgondolt és tudatosan felépített nevelési rendszer részének tekinteni a hejőkeresztúri iskolában alkalmazott nevelési-oktatási módszereket.
A Tiszaújvárosi Kistérségi Társuláshoz tartozó 16 oktatási intézmény egyike a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola, amelynek vonzáskörzete Hejőkeresztúr, Hejőszalonta és Szakáld községek. Két iskola és három óvoda dolgozik együtt.
A központi, hejőkeresztúri iskola tanulói létszáma már évek óta 230 körül mozog, viszont a roma és nem roma tanulók arányában fokozatos változás figyelhető meg, amelynek egyik jele, hogy az 1990-es évek 27%-os roma tanuló aránya mára 58%-ra emelkedett. Jellemző továbbá, hogy a tanulók 70%-a hátrányos helyzetű, 7%-a állami gondozott (amely a folyamatban lévő nevelőszülői státusz eredményeként hamarosan eléri a 10%-ot) és 5%-a sajátos nevelési igényű.
Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tanulók képességének kibontakoztatására, amelynek célja a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése a nevelő-oktató munka során. Tevékenységünk alapgondolata, hogy a mindennapi munkát multikulturális tartalom töltse meg.
Az intézmény regisztrált Géniusz Tehetségpont, a Miskolci Egyetem és a Magyar Vöröskereszt bázisiskolája, a Nemzeti Tankönyvkiadó mintaiskolája és a H2O program vezető intézménye (www.h2oktatas.hu).
Az intézmény három program köré szervezi tevékenységét:
− Komplex Instrukciós Program
− Logikai és táblajáték-foglalkozások.
− Generációk Közötti Párbeszéd Program.
A hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskola fő tevékenysége a hátrányos helyzetű gyerekek integrációs oktatásának megvalósítása a Komplex Instrukciós Program segítségével.
Az integrációs modell kialakításának célja
Az integrációs modell a következő célok elérését tűzi ki:
• Az osztályon belüli rangsorbeli problémák felismerése és kezelése.
• A csoportfoglalkozások alatt az integrált, heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül a tanulók közötti együttműködési normák kiépítése.
• Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.
• Modellprogram kidolgozása.
A Program a következők miatt alkalmas a hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
