Az Európai Unió tagállamai közti polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a tamperei csúcsot követően rohamléptekkel indult meg a polgári eljárási jogi, közösségi szintű szabályalkotás, melynek keretében megszülettek a joghatósági, elismerési és végrehajtási kérdéseket rendeleti szinten rögzítő első közösségi jogi normák.[1]
Az Európai Unió tagállamai közti igazságügyi együttműködésnek mindig is egyik alapelemét képezte a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdése: az, hogy az egyes tagállamokban hozott bírósági (hatósági) határozatok másik tagállamban történő elismerését és végrehajtását az európai közösség rendezett módon, a kölcsönösség és a diszkrimináció-mentesség elve szerint, hatékonyan biztosítsa.[2]
A külföldi határozatok elismerését és végrehajtását szabályozó rendeletek mind az eljárások gyorsítását és egyszerűsítését tűzték ki célul. A jogalkotási folyamatok eredményeként az egymás után megszülető rendeleteknél megfigyelhető az a tendencia, hogy míg a korábban elfogadott rendeletek esetében a végrehajtás szerinti tagállam bírósága (hatósága) dönt a külföldi határozat végrehajthatóságról, később már - az újabban elfogadott rendeletekben - ez a hatáskör - a végrehajtáshoz való hozzáférés gyorsítása és egyszerűsítése érdekében - a származási tagállamba helyeződik át.
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet) a tagállamok közötti igazságügyi, végrehajtási együttműködés alapvető jogforrásának tekinthető. A rendeletet a Tanács 2000 decemberében fogadta el, rendelkezései 2002. március 1-jétől alkalmazandóak.
A Brüsszel I. rendelet szerint az egyik tagállamban hozott és ott végrehajtható bírósági (hatósági) határozat végrehajtható a másik tagállamban is, azonban ehhez az szükséges, hogy a végrehajtás államában az erre hatáskörrel rendelkező bíróság (hatóság) kérelemre megállapítsa a másik tagállamban hozott bírósági (hatósági) határozat végrehajthatóságát.
A Brüsszel I. rendelet 38. cikke rögzíti, hogy valamely tagállamban hozott és ott végrehajtható határozatot a másik tagállamban csak akkor lehet végrehajtani, ha azt a végrehajtás tagállamában előbb végrehajthatóvá nyilvánították. E rendelet esetében tehát a végrehajtást megelőzően a másik tagállamban történő végrehajthatóságról a végrehajtás helye szerinti tagállam erre feljogosított hatóságnak döntenie kell.
A más tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása körében lefolytatandó eljárást, az ún. exequatur eljárást, kötelező hivatalból lefolytatni a külföldi határozat végrehajtási kérelmének előterjesztése esetén. Az eljárás célja a végrehajtási jogcím, vagyis a végrehajthatóság célállambeli megteremtése, melynek eredményeként a határozatot ebben az államban ugyanolyan feltételek mellett lehet végrehajtani, mintha azt ott hozták volna meg.
A rendelet értelmében az exequatur eljárás két lépcsőben valósul meg. Az eljárás során a külföldi határozat belföldi elismerése ipso iure, külön eljárás nélkül történik.[3] A végrehajthatóság megtagadására azonban az eljárás során sor kerülhet, ha az elismerés megtagadásának valamely oka[4] fennáll. A megtagadási ok vizsgálatára azonban - az ipso iure elismerésből következően - csak kifejezett kérelemre, a végrehajthatóságot megállapító határozat elleni jogorvoslati eljárásban kerülhet sor.[5]
A végrehajtás elrendelésének csak ezen eljárást követően, a végrehajthatóvá nyilvánítás körében hozott jogerős határozat alapján van helye.
A legnagyobb előrelépést az egyik európai uniós tagállamban hozott határozatok másik tagállamban történő végrehajtása terén kétségkívül a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendeletének (EuVhJcR) életbelépése, és ezzel együtt az exequatur eljárás eltörlése hozta meg. A rendelet szabályai 2005. október 21-től alkalmazhatóak.
A rendelet - a határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának elvét szem előtt tartva - a végrehajtás érdekében szükséges közbenső intézkedések, eljárások lehetőség szerinti kiiktatásának céljával rögzíti[6], hogy a végrehajtás tagállamában nem szükséges közbenső eljárás a határozat elismerése, illetve végrehajthatóságának megállapítása érdekében.[7]
A koncepcióváltás lényege az, hogy a jogosultnak nem a végrehajtás tagállamában kell - több célország esetén több ízben is - a határozat ottani végrehajthatóságát erre irányuló eljárás kezdeményezésével megállapítatnia, hanem a határozat hozatalának államában kell megállapítani a végrehajthatóságot, amely aztán feljogosítja a követelés jogosultját valamennyi másik tagállamra kiterjedően a végrehajtás kezdeményezésére.[8]
A rendelet tehát - az abban rögzített egységes minimumszabályok betartása mellett - a hatálya alá tartozó követelésekre vonatkozóan eltekint a végrehajtás szerinti tagállamban az ún. exequatur eljárás lefolytatásának kötelezettségétől. A származási tagállam hatósága - kérelemre - a határozatot európai végrehajtható okiratként hitelesíti[9], és az mint európai végrehajtási jogcímmel ellátott határozat a
- 505/506 -
másik tagállamban a végrehajtás szempontjából már a belföldi határozatokkal azonos módon kezelendő.[10]
Kiemelendő azonban, hogy a rendelet hatálya alá tartozó nem vitatott követelések vonatkozásában a rendelet nem írja felül a Brüsszel I. rendeletet, a rendeletben foglalt új végrehajtási szabályok csupán egy lehetőséget jelentenek a jogosult számára arra, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást mellőzve kérjen másik tagállamban végrehajtást. Mindezekre figyelemmel a végrehajtást kérő maga döntheti el, hogy melyik lehetőséggel él: egy viszonylag egyszerűbb, gyorsabb és költségtakarékosabb eljárás keretében, a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást mellőzve kéri a másik tagállamban a végrehajtást, vagy a nem vitatott követelésekre vonatkozó szabályok helyett a Brüsszel I. rendeletben foglalt exequatur eljárást veszi igénybe.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (EuFmhR) szabályozott európai fizetési meghagyásos eljárás mellett való döntés a határokon átnyúló ügyekben a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó eljárás még egyszerűbb, gyorsabb és költségkímélőbb volta. A végrehajthatóság szempontjából a rendelet annak a szabályozási elvnek a következetes továbbvitele, mely szükségtelenné teszi az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárásokat a végrehajtás szerinti tagállamban.[11]
A rendelet rögzíti, hogy a rendelet szabályai szerint eljárva kibocsátott, végrehajtható európai fizetési meghagyást a végrehajtás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha abban a tagállamban bocsátották volna ki, amelyben a végrehajtást kérték.[12]
A származási tagállamban végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyást a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani.[13]
Megtörtént tehát e körben is a végrehajtás tagállamában a végrehajthatóság megállapítására szolgáló köztes eljárás - az exequatur eljárás - "kiejtése" és megvalósult az európai fizetési meghagyások akadálymentes, szabad áramlása.[14]
Az EuFmhR rendelkezései szerint amennyiben a kötelezett a rendeletben előírt határidőn belül nem él az ellentmondás lehetőségével, akkor az azt kibocsátó bíróság (hatóság) az európai fizetési meghagyást végrehajthatónak nyilvánítja.[15] A végrehajthatóvá nyilvánítás automatikus, a végrehajthatóvá nyilvánításhoz csak az ellentmondásra nyitva álló határidő lejárta szükséges.[16]
Mindez azt jelenti a hitelező számára, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás az exequatur eljárás "kiejtésén" túlmenően további előnnyel jár, mivel az eljárás során nincsen szükség arra sem, hogy az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság (hatóság) az európai fizetési meghagyást európai végrehajthatási jogcímmel lássa el, az európai fizetési meghagyás eleve európai végrehajtási jogcímként értékelhető.[17]
Az európai fizetési meghagyásos eljárás a rendelet szerint szintén egy fakultatív igényérvényesítési lehetőség a hitelező számára, akinek továbbra is lehetősége van arra, hogy a rendelet hatálya alá tartozó követelését a tagállam joga szerint rendelkezésre álló eljárás keretében, vagy a Közösség joga szerint rendelkezésre álló más eljárás - így akár a Brüsszel I. rendeletben szabályozott eljárás, akár a az EuVhJcR-ben szabályozott eljárás - útján érvényesítse.[18]
Amennyiben a nyitva álló 30 napos határidő eredménytelenül telt el, azaz a kötelezett ellentmondást nem nyújtott be, az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság (hatóság) haladéktalanul végrehajthatóvá nyilvánítja az európai fizetési meghagyást.[19]
Magyarországon az európai fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 31/C. § alapján az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.
A végrehajthatóvá nyilvánítás automatikus; ahhoz, hogy a bíróság (hatóság) a végrehajthatóságot kimondja, mindösszesen az ellentmondásra fennálló határidő lejárta szükséges.[20] Az európai fizetési meghagyás az ellentmondás benyújtására biztosított határidő lejártát követő napon végrehajthatóvá nyilvánítható. A gyakorlatban azonban a határidő lejártát követő napon történő végrehajthatóvá nyilvánítás még nem célravezető, mivel az ellentmondás - adott esetben - a határidő utolsó napján történő postára adással csak napokkal később érkezik meg az eljáró bírósághoz (hatósághoz).[21]
A bíróság (hatóság) a végrehajthatóvá nyilvánítás körében csak a kézbesítés pontos időpontját, illetve az ellentmondás beérkezését vizsgálja.[22] A bíróságnak (hatóságnak) az európai fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánításához az EuFmhR VII. mellékletében levő "G" formanyomtatványt kell felhasználnia. A "G" formanyomtatvány az Európai Igazságügyi Portál honlapján elérhető. A formanyomtatvány tartalmazza azt a rovatot, amellyel a bíróság (hatóság) az európai fizetési meghagyást végrehajthatónak nyilvánítja, valamint azon az európai fizetési meghagyás kibocsátásának és kézbesítésének dátumát és a kötelezett nevét is fel kell tüntetnie a bíróságnak (hatóságnak).
A végrehajtható európai fizetési meghagyást ezt követően a bíróság (hatóság) hivatalból, a jogosult erre irányuló kérelme nélkül küldi meg a jogosultnak.[23]
"Az egyik tagállamban kibocsátott, végrehajtható európai fizetési meghagyást a végrehajtás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha abban a tagállamban bocsátották volna ki, amelyben annak végrehajtását kérték."[24]
A kibocsátó bíróság (hatóság) által végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást minden további külön eljárás nélkül végrehajtható határozatnak kell tekinteni az Európai Unió bármely más tagállamában (Dánia kivételével). Ez azt jelenti, hogy abban az államban,
- 506/507 -
amelyben az európai fizetési meghagyás végrehajtását kérik, semmilyen további végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásra nincs szükség, illetve nem adható lehetőség az elismerés kifogásolására sem, így a végrehajtás a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján bármelyik tagállamban (Dánia kivételével) közvetlenül, minden további közbenső eljárás nélkül elrendelhető.[25]
A végrehajthatóvá nyilvánítás körében megjegyzendő, hogy az európai fizetési meghagyás az ellentmondási határidő leteltét követő napon nem emelkedik külön jogerőre, azonban a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás egyben jogerősnek is tekintendő.[26]
A rendelet a kötelezett jogainak védelme érdekében meghatározott feltételek fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a kötelezett akkor is jogorvoslattal éljen az európai fizetési meghagyás ellen, ha számára az ellentmondásra nyitva álló határidő letelt, illetve az európai fizetési meghagyást már végrehajthatóvá nyilvánították. A kötelezettnek a felülvizsgálati eljárás keretei között - bizonyos feltételek fennállása esetén - még van egy további jogorvoslati lehetősége arra, hogy az európai fizetési meghagyással szemben jogorvoslattal éljen a származási tagállamban.
A kötelezett az ellentmondásra nyitva álló határidő letelte után az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróságtól (hatóságtól) kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát, amennyiben:
- az európai fizetési meghagyás kézbesítése nem a kötelezettnek személyesen, illetve a kötelezett kezeihez történt, és a kötelezett önhibáján kívül a kézbesítés nem történt meg kellő időben ahhoz, hogy a védelméről gondoskodhasson, vagy
- a kötelezettet vis maior, vagy önhibáján kívüli különleges körülmények akadályozták meg abban, hogy a követelés ellen határidőn belül ellentmondással éljen, vagy
- az európai fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki.[27]
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) meghatározza[28], hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás felülvizsgálatának egyes eseteit milyen magyar jogszabályok alapján kell elbírálni. Így
- a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott felülvizsgálatra - a kézbesítés nem a jogosult kezeihez történt, és önhibáján kívül a kézbesítés nem történt meg kellő időben ahhoz, hogy a védelméről gondoskodhasson - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) kézbesítési vélelem megdöntésére,
- a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálatra - a kötelezettet vis maior, vagy önhibáján kívüli különleges körülmények akadályozták abban, hogy a követelés ellen határidőben ellentmondással éljen - a Pp. mulasztás igazolására,
- a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra - a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki - a Pp. perújítás megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Az EuFmhR 29. cikk (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a tagállamok kötelesek a 20. cikk alkalmazásához kapcsolódó felülvizsgálati eljárásra hatáskörrel rendelkező bíróságokról (hatóságokról) információt szolgáltatni. A felülvizsgálati hatáskörrel rendelkező bíróságokat (hatóságokat) az Európai Igazságügyi Atlasz tartalmazza, és keresőprogrammal segíti ezek megtalálását. Magyarországon az első két esetben meghatározott kérdésekben való döntés a közjegyző hatáskörébe tartozik[29], míg a harmadik esetben a bíróság jogosult eljárni.
A kötelezettnek a felülvizsgálati eljárást az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul kezdeményeznie kell.
Kiemelendő azonban, hogy a felülvizsgálat nem eredményezhet a kötelezett számára egy második ellentmondási lehetőséget az európai fizetési meghagyásban foglalt követeléssel szemben. A felülvizsgálati eljárás során a követelés - a fent ismertetett különleges körülményeken túl - nem vizsgálható érdemben.[30]
Amennyiben a felülvizsgálati kérelem alapos, a bíróság (hatóság) az európai fizetési meghagyást semmisnek nyilvánítja[31], azaz a meghagyás a felülvizsgálati kérelemnek való jogerős helyt adás következtében ipso iure hatálytalanná válik.[32] Amennyiben a felülvizsgálati okok egyike sem áll fenn, a bíróság (hatóság) a kötelezett kérelmét elutasítja. Ez utóbbi esetben az európai fizetési meghagyás hatályban marad.[33]
A korábbiakban kifejtettem, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás nagy előnye, hogy mellőzhetővé teszi az egyik tagállamban kiállított és "jogerőre emelkedett" európai fizetési meghagyás másik tagállamban történő végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásának lefolytatását, illetve kizárja az elismerés kifogásolásának lehetőségét.
A "G" jelű formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyást bármely más tagállamban - Dánia kivételével - az ott, vagyis a belföldi határozatokkal megegyező feltételek mellett kell végrehajtani.[34] A határozat a végrehajtás tagállamában olyan helyzetbe kerül, hogy a végrehajtás során a belföldi határozatokkal esik egy tekintet alá, ennek eredményeként tehát úgy kell tekinteni az európai fizetési meghagyási jogcímmel ellátott határozatra, mintha azt a végrehajtás államában hozták volna.[35]
A végrehajtási kérelemhez csatolni kell a származási bíróság (hatóság) által végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás másolatát, amely megfelel az irat hitelességének megállapításához szükséges feltételeknek,
- 507/508 -
valamint kérhető a jogosulttól az európai fizetési meghagyás hitelesített fordítása is.[36]
A hitelesség megállapításának követelményét a "G" jelű formanyomtatvánnyal végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás kiadmánya vagy hiteles másolata értelemszerűen teljesíti, az európai fizetési meghagyás szükség esetén benyújtandó fordítását pedig valamely tagállamban erre képesítéssel rendelkező személy hitelesíti.[37] A fordítást a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy hivatalos nyelvek egyikén, illetve a végrehajtás szerinti tagállam által elfogadhatóként megjelölt nyelven kell benyújtani.[38]
A rendelet rögzíti, hogy a végrehajtásra a végrehajtás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.[39]
Mindezekből következik, hogy valamely tagállamban kiállított "G" formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján - a szükséges iratok rendelkezésre bocsátása mellett - a többi tagállamban - Dániát kivéve - közvetlenül lehet kérni a végrehajtás elrendelését, mely a végrehajtás szerinti állam joga szerint zajlik majd.
Ha valamely tagállamban, vagy Magyarországon kibocsátott és végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján Magyarországon kérik a végrehajtást, arra a Vht., illetve - bizonyos esetekben - az Fmhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.[40]
A végrehajthatóság megállapítására szolgáló közbenső eljárás kiiktatása a hazai végrehajtás tekintetében is azt jelenti, hogy ugyanolyan módon kerül sor a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás végrehajtására, mintha Magyarországon került volna sor a kibocsátásukra: a meghagyás alapján a jogosult minden további közbenső eljárás nélkül végrehajtási eljárást indíthat az adós ellen.
Magyarországon az európai fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítására a Vht. 31/C. § (4) bekezdése szerint az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.
Az EuFmhR 18. cikke szerinti végrehajthatónak nyilvánítás azonban nem helyettesíti a végrehajtás elrendelését, a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás magyarországi végrehajtásához szükséges az is, hogy az alapján a végrehajtást a jogosult kérelmére a Vht. szerinti végrehajtható okirat kiállításával elrendeljék.
A Vht. 16. § i) pontja rögzíti, hogy Magyarországon a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző végrehajtási lapot állít ki.
A fenti jogszabályhely alapján az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére - a végrehajtási lap kiállítására - amennyiben az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult, minden más esetben a végrehajtási lap kiállítására a bíróság rendelkezik hatáskörrel.
A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a magyarországi végrehajtás elrendeléséhez a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásnak a Vht.-ben foglalt általános feltételeknek, illetve - amennyiben magyar közjegyző bocsátotta ki az európai fizetési meghagyást - az Fmhtv.-ben foglalt rendelkezéseknek is meg kell felelnie.
Mindezek alapján, amennyiben az európai fizetési meghagyást 2010. június hónap 1-jét követően indult európai fizetési meghagyásos eljárásban magyar közjegyző bocsátotta ki, majd nyilvánította végrehajthatóvá, akkor a végrehajtási lapot is ugyanezen magyar közjegyző fogja kiállítani az Fmhtv. végrehajtási szabályainak, valamint háttérjogszabályként a Vht. rendelkezéseinek alkalmazása mellett.[41] Az Fmhtv.-be foglalt végrehajtásra vonatkozó rendelkezések a közjegyző általi európai fizetési meghagyás elrendelésére tartalmaznak speciális szabályokat, annak háttérjogszabályaként azonban továbbra is a Vht. szabályai irányadóak. Amennyiben viszont a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése - a végrehajtási lap kiállítása - a bíróság hatáskörébe tartozik, abban az esetben az elrendeléskor a Vht. szabályai alkalmazandóak.
Az európai fizetési meghagyás hazai elrendelése vonatkozásában a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályokat a Vht. II. fejezete (10-31. §) állapítja meg, a magyar közjegyző vonatkozásában az Fmhtv. fizetési meghagyás (európai fizetési meghagyás) végrehajtására vonatkozó szabályait a törvény 51-55. §-ai tartalmazzák.
A bíróság hatáskörébe tartozó végrehajtás elrendelése esetén az ügyek intézése papír alapon történik. A végrehajtási lap kiállításáért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályai szerint illetéket kell fizetni, melynek mértéke az illetékalap 1%-a, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 350 000 Ft. Több egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg előterjesztett végrehajtási kérelem esetén ezen eljárási díj az egyik adós vonatkozásában fizetendő, a további egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában adósonként 5000 Ft eljárási illeték teljesítendő.[42] Az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke.[43] Idegen pénznemben meghatározott követelés esetén az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor irányadó jegybanki középárfolyamon számított forintérték után kell az eljárási illetéket megfizetni.
A bíróság előtti eljárás során a végrehajtás elrendelése iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell leróni, illetve 10 000 Ft-ot meghaladó eljárási illeték esetén az illeték egyéb módon - az állami adóhatóság kiszabása alapján készpénz átutalási megbízással, általa meghatározott
- 508/509 -
számlaszámra utalással, illetve, amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával - is teljesíthető.[44]
A közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtási lap kiállítása szintén papír alapon történik. A végrehajtási lap kiállításáért díjat kell fizetni, melynek mértéke az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 150 000 Ft. Itt is érvényesül a több, egyetemlegesen kötelezett adósra vonatkozó szabály: amennyiben ugyanazon fizetési meghagyás (európai fizetési meghagyás) alapján, ugyanazon követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri a jogosult, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal, adósokkal szemben a kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni.[45] "Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke."[46] Idegen pénznemben meghatározott követelés esetén pedig szintén a jegybanki középárfolyamon számított forintérték után fizetendő az eljárási díj.
A közjegyző előtti eljárás során a díjat a magyar közjegyző számára az európai fizetési meghagyásos eljárás díjához hasonlóan vagy készpénzzel, vagy a fél választása szerint a közjegyző fizetési számlájára történő készpénzbefizetéssel, vagy a közjegyző bankszámlájára való utalással kell megfizetni.
A végrehajtható okirat - végrehajtási lap - kiállítása után a végrehajtás foganatosítása a hazai jognak megfelelően történik; a kiállított végrehajtási lap az illetékes bírósági végrehajtóhoz továbbításra kerül, aki a költségeinek előlegezését követően a Vht. szabályai szerint jár el az adóssal szemben. Tekintettel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárások többségében a követelés összege külföldi pénznemben kerül megjelölésre, érdemes kiemelni, hogy "a végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni."[47]
A rendelet rögzíti az európai fizetési meghagyás végrehajtás szerinti tagállamban történő érdemi felülvizsgálatának tilalmát[48], kivételesen azonban lehetőséget ad arra, hogy a származási tagállamban végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás ellenére sem legyen lefolytatható a végrehajtás az adóssal szemben.[49] Korlátozott körben megmarad az adós számára az a lehetőség, hogy kérje a végrehajtás államában a végrehajtás elutasítását. A rendeletalkotónak az volt a szándéka, hogy a kötelezett elsődlegesen a származási államban vegye igénybe a rendelkezésre álló jogorvoslatokat.[50] A végrehajtás államában csak a rendelet 22. cikkében meghatározott okok fennállása esetén lehet elutasítani a végrehajtást.
Az elutasítás egyik okaként az európai fizetési meghagyásnak olyan korábbi határozattal, fizetési meghagyással való összeegyeztethetetlensége jöhet szóba, amelyet valamely tagállamban, vagy harmadik országban hoztak ugyanazon felek között, ugyanazon jogalapból származó követelés tekintetében, s amely korábbi határozat elismerhető a végrehajtás tagállamában, illetve az összegegyeztethetetlenséget a származási tagállamban bírósági eljárás keretében nem lehetett volna kifogásként felhozni.[51] Az elutasítás az adós kérelmére történhet.[52]
A rendelet alkalmazhatósága érdekében kialakított magyar szabályozás értelmében a bíróság (közjegyző) visszavonja a végrehajtási lapot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében szabályozott az adós kérelmére megállapított összeegyeztethetetlenség alapján a végrehajtás elutasításának feltételei fennállnak.[53]
Az európai fizetési meghagyás elutasításának másik esete, ha az adós az európai fizetési meghagyásban foglalt tartozását a jogosultnak megfizette.[54] Ennek alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a fizetésre olyan későn került sor, hogy az adós már nem tudott határidőben élni az ellentmondás lehetőségével.[55] Az elutasítás e körben is az adós kérelmére történhet.[56]
Az utóbbi esetre a Vht.-ben kiegészítő szabályok nem találhatóak, az adós ilyen kérelmének elintézése - az EuFmhR 21. cikk (1) bekezdése alapján, mely szerint a végrehajtási eljárásra a véghajtás tagállamának jogát kell alkalmazni, továbbá, a 26. cikke alapján, mely szerint a rendeletben nem rendezett eljárási kérdésekben a nemzeti jogot kell alkalmazni - a hazai fizetési meghagyások végrehajtása során irányadó rendelkezések szerint történhet.[57]
Ha az adós teljesítésre történő hivatkozását a végrehajtást kérő nem vitatja, úgy perindítás nélkül is befejeződhet a végrehajtás, ellenkező esetben pedig végrehajtás megszüntetése iránti perben kerülhet sor az adósi kifogás elbírálására. (Vht. 41. §)[58]
A végrehajtást a kötelezett kérelme alapján - valamely elutasítási ok fennállása esetén - a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága (hatósága) utasítja el.[59]
Érdekesség, hogy a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága (hatósága) az európai fizetési meghagyás összeegyeztethetetlenségét nemcsak másik uniós tagállamban hozott korábbi határozattal, vagy meghagyással szemben vizsgálja, hanem a harmadik, Európai Unión kívüli tagállam vonatkozásában is.[60]
Amennyiben a kötelezett a származási államban a 20. cikk szerinti jogorvoslattal élt, vagyis kezdeményezte az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát, akkor a végrehajtás államában a végrehajtást biztosítási intézkedésekre lehet korlátozni, a végrehajtás a bíróság (hatóság) által
- 509/510 -
meghatározott biztosíték adásától tehető függővé, vagy kivételes esetben a végrehajtási eljárást fel is lehet függeszteni.[61] A bíróságnak mérlegelési joga van; úgy fogalmaz az EuFmhR, hogy a végrehajtást biztosítási intézkedésekre "korlátozhatja" stb.
Az EuFmhR alkalmazhatósága érdekében kialakított magyar szabályozás értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság[62] dönt az adósnak a rendelet 23. cikke szerinti, azaz a végrehajtás felfüggesztése, vagy korlátozása iránti kérelméről.[63] Az EuFmhR 23. cikkének a) pontja szerinti kérelem, azaz a végrehajtási eljárás biztosítási intézkedésekre történő korlátozása iránti kérelem a haza végrehajtási jogban szintén a végrehajtás felfüggesztése körében kerül kezelésre, az eredetileg kielégítési végrehajtásként indult ügy biztosítási intézkedésként történő folytatását ugyanis a Vht. eljárásrendje nem ismeri. Ehelyett arra ad lehetőséget a törvény, hogy a végrehajtási cselekmények megtételének felfüggesztés alatti általános tilalmához képest egy speciális - korlátozott hatályú - végrehajtási felfüggesztés történjen akkor, ha az adós a rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti jogorvoslattal élt.[64]
Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a rendelet 23. cikkének a) pontja alapján függeszti fel, "pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell."[65]
A végrehajtás felfüggesztése illetve korlátozása iránti kérelem az európai fizetési meghagyás felülvizsgálata iránti kérelem esetében, a felülvizsgálat iránti kérelem mellett terjeszthető elő.[66] Ugyanakkor, míg az európai fizetési meghagyás felülvizsgálata a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságához (hatóságához) tartozik, a végrehajtás felfüggesztése és korlátozása ügyében a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága (hatósága) jár el.
A bíróság (hatóság) a végrehajtást csak kérelemre függesztheti fel illetve korlátozhatja, hivatalból a végrehajtás felfüggesztésének illetve korlátozásának nincs helye.[67]
Az európai fizetési meghagyásos eljárás bevezetése óta eltelt néhány év még meglehetősen kevés gyakorlati tapasztalattal szolgál a jogalkalmazók és a jogalkotók számára. Személyes tapasztalatom alapján azonban arra a következtetésre jutottam, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás - bár ez ideig még kevesen ismerik - összességében egy jól szabályozott, könnyen megérthető és egyszerű eljárás, ami rendeltetését és céljait - a gyakorlati elvárásokhoz való esetleges kiigazításával - egyre jobban be fogja tölteni.
Az eljárás előnyei közé sorolható annak egyfokú volta, mely a hazai fizetési meghagyásos eljárás korábbi szabályozásához hasonlóan nem teszi lehetővé a kötelezett számára az eljárás elhúzódását. Kedvező szabályozási technika az alternatív jelleg megtartása is, hiszen így nem teszi kötelezővé az eljárás lefolytatását a hitelező számára abban az esetben, ha a körülményekből már előre kitűnik, hogy az adós vitatni fogja a követelést.
Nehézkes ugyanakkor a kézbesítésre vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása, tekintettel arra is, hogy a tagállamok kézbesítési eljárásai, szabályai egymástól jelentős eltérést mutatnak. Nehézkesebb és költségesebb lehet az eljárás abban az esetben is, ha a formanyomtatványok szabadon kitölthető rovatába kerül valami feltüntetésre, mivel a rendszer csak a formanyomtatvány állandó szövegét fordítja le, a szabadon kitöltött szövegek fordítása szükség esetén a jogosult költségére történik.
Előremutató javaslatom a jövőre nézve az ellentmondásra nyitva álló 30 napos határidő lerövidítése az eljárás további gyorsítása érdekében, melynek eredményeként a jogosult még korábban juthat hozzá az európai végrehajtási jogcímként is értékelhető "jogerős" európai fizetési meghagyáshoz, mely alapján a végrehajtás is hamarabb kezdeményezhető.
Az eljárás népszerűbbé tétele érdekében további célkitűzés az Európai Igazságügyi Atlasz és az Európai Igazságügyi Portál weboldalainak folyamatos, felhasználóbarát fejlesztése és az azon közölt információk gyakori frissítése.
Mindezek mellett Magyarországon további feladat az európai fizetési meghagyás elektronikus rendszerének kiépítése, illetve annak a MOKK weboldalán üzemeltetett fizetési meghagyásos alkalmazás általi támogatottságának megteremtése.
Mindezekre figyelemmel nagy várakozással tekintek az európai fizetési meghagyás és az ahhoz kapcsolódó végrehajtás gyakorlati alkalmazásának eredményeire, az Európai Unió Bíróságának az európai fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban megszülető döntéseire, és bízom abban, hogy az eljárás a gyakorlati kihívásokhoz való folyamatos alakításával egyre jobban elősegíti majd a hitelezők jogérvényesítésének hatékonyságát.■
JEGYZETEK
[1] Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 127. o.
[2] Varga István 2010, 125. o.
[3] Brüsszel I. rendelet, 33. cikk (1) bekezdés.
[4] A megtagadásai okokat a Brüsszel I. rendelet 34. és 35. cikkei tartalmazzák.
[5] Brüsszel I. rendelet, 41. és 45. cikk.
[6] EuVhJcR, 5. cikk.
[7] Varga István 2010, 141. o.
[8] Varga István 2010, 141. o.
[9] EuVhJcR, 6. cikk (1) bekezdés.
[10] EuVhJcR, 20. cikk (1) bekezdés.
[11] Varga István 2010, 148. o.
[12] EuFmhR, Preambulum (27) bekezdés.
[13] EuFmhR, 19. cikk.
[14] Varga István 2010, 150. o.
[15] EuFmhR, 18. cikk (1) bekezdés.
[16] Harsági Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás In: Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai Polgári Eljárásjog Budapest, Osiris Kiadó, 2009. 332. o.
[17] Harsági Viktória 2009, 332. o.
[18] EuFmhR, 1. cikk (2) bekezdés.
[19] EuFmhR, 18. cikk (1) bekezdés.
[20] Harsági Viktória 2009, 332. o.
[21] Lugosi József: Az európai fizetési meghagyásos eljárás In: Lugosi József: Kézikönyv a fizetési meghagyásos eljárásról Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010. 92. o.
[22] EuFmhR, 18. cikk (1) bekezdés.
[23] EuFmhR, 18. cikk (3) bekezdés.
[24] EuFmhR, Preambulum (27) bekezdés.
[25] EuFmhR, 19. cikk.
[26] Magyar Országos Közjegyzői Kamara weboldala, http://www.mokk.hu
[27] EuFmhR, 20. cikk (1) és (2) bekezdés.
[28] Fmhtv. 59. § (7) bekezdés.
[29] Fmhtv. 59. § (7) bekezdés.
[30] EuFmhR, Preambulum (25) bekezdés.
[31] EuFmhR, 20. cikk (3) bekezdés.
[32] Varga István 2010, 931. o.
[33] EuFmhR, 20. cikk (3) bekezdés.
[34] EuFmhR, 21. cikk (1) bekezdés.
[35] Harsági Viktória 2009, 333. o.
[36] EuFmhR, 21. cikk (2) bekezdés.
[37] EuFmhR, 22. cikk (2) bekezdés b) pont.
[38] EuFmhR, 21. cikk (2) bekezdés b) pont.
[39] EuFmhR, 21. cikk (1) bekezdés.
[40] Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyző általi elrendelése iránti eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni [Fmhtv. 59. § (9) bekezdés].
[41] Fmhtv. 59. § (9) bekezdés.
[42] Itv. 42. § (1) bekezdés d) pont és (5) bekezdés.
[43] Itv. 39. § (1) bekezdés.
[44] Itv. 74. § (1) bekezdés.
[45] Fmhtv. 55. § (1) bekezdés.
[46] Vht. 31/E. § (4) bekezdés.
[47] Vht. 163/A. § (1) bekezdés.
[48] EuFmhR 22. cikk (3) bekezdés.
[49] Varga István 2010, 150. o.
[50] Harsági Viktória 2009, 333. o.
[51] EuFmhR 22. cikk (1) bekezdés.
[52] EuFmhR 22. cikk (1) bekezdés.
[53] Vht. 211. § (3) bekezdés.
[54] EuFmhR 22. cikk (2) bekezdés.
[55] Harsági Viktória 2009, 333. o.
[56] EuFmhR 22. cikk (2) bekezdés.
[57] Varga István 2010, 151. o.
[58] Varga István 2010, 151. o.
[59] EuFmhR 22. cikk (1) bekezdés.
[60] Lugosi József 2010, 95. o.
[61] EuFmhR 23. cikk.
[62] A Vht. 225. § (6) bekezdése értelmében a végrehajtást foganatosító bíróság az a bíróság, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték.
[63] Harsági Viktória 2009, 333. o.
[64] Varga István 2010, 147. o.
[65] Vht. 50. § (5) bekezdés c) pont.
[66] EuFmhR 23. cikk.
[67] EuFmhR 23. cikk.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
