Balogh Ágnes[1]: A XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam-és Jogtudományi Szekciójáról (JURA, 2011/2., 221-223. o.)

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) fővédnökségével 2011. április 18. és 20. között került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciója.

Az OTDK a hazai felsőoktatás tehetség-gondozásának kiemelt fontosságú eseménye, amely kétévente kerül megrendezésre, lehetőséget teremtve arra, hogy a tehetséges fiatal hallgatók a széles szakmai közönség előtt is bemutathassák a korábbi években végzett kutatásaik eredményét. Idén a pécsi Jogi Kar adott otthont a jogi szekció rendezvényeinek, amelynek különös jelentőséget adott, hogy a diákköri mozgalom jubileumát ünnepelte.

A joghallgatók számára szervezett szakmai versengés hosszú időre tekint vissza, hiszen már az első hivatalos Országos Tudományos Diákköri Konferencia előtti évben, 1954-ben megrendezésre került az I. Országos Jogász Diákköri Konferencia, amelyen akkor a budapesti, a szegedi és a pécsi Jogi Karról összesen hat dolgozatot mutattak be a nevezők. Azóta nem volt olyan alkalom, hogy ne indult volna pécsi hallgató a konferencián, a rendezés jogát azonban csak csupán ötször, 1962-ben, 1967-ben, 1973-ban, 1979-ben és 1989-ben sikerült megszereznünk.

Hosszú idő telt tehát el azóta, hogy Pécs utoljára vendégül láthatta a joghallgatókat és oktatóikat. Az azóta eltelt több mint húsz évben nemcsak hazánk társadalmi berendezkedése és jogrendszere alakult át gyökeresen, hanem jelentősen megváltozott a hazai jogi és igazgatási felsőoktatás szerkezete is. A harmincadik diákköri konferenciára jelentősen kibővült a résztvevő intézmények száma, hiszen az idei versengésen már tíz hazai és egy vajdasági felsőoktatási intézmény hallgatói vettek részt: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem ÁJK, Miskolci Egyetem ÁJK, PTE ÁJK, Debreceni Egyetem ÁJK, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és az Újvidéki Egyetem.

Az OTDK szekciói közül kettőben, az orvostudományiban és az állam- és jogtudományiban alakult ki az a gyakorlat, hogy a résztvevő intézmények előre meghatározott számú dolgozatot nevezhetnek. Az ún. kvótarendszer hasznos egyrészt azért, mert általa jobban átláthatóvá, valamilyen szinten egyszerűbbé válik a szervezés, másrészt a diákköri dolgozatok előzetes intézményi értékelése és rangsorolása révén emeli az országos konferencia szakmai színvonalát. Annak ellenére, hogy idén több olyan Jogi Kar is akadt, amelyik nem merítette ki a számára biztosított kvótát, az állam-és jogtudományi szekció továbbra is az egyik legnagyobb konferenciát szervezte: a 2011. évi XXX. Jubileumi OTDK-ra 271 dolgozatot neveztek, és 269-et mutattak be a versenyzők.

Az OTDK részvételre az intézményi TDK nevezés alapján az egyetemi, főiskolai képzésben részt vevő hallgatók, valamint a 2009-2010. években végzettek pályázhattak képzési formától függetlenül, feltéve hogy az intézményi jogosultság megszerzésének időpontjában 35. életévüket még nem töltötték be. A nevezés további fontos feltétele volt, hogy a bemutatásra kerülő pályamunka ne legyen azonos tárgyú vagy témájú az esetlegesen már megvédett diplomamunkával. A külhoni magyar egyetemista és főiskolás önképzőkörösök a hazai felsőoktatásban tanulókkal azonos feltételekkel vehettek részt az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának munkájában, s bár ez eddig nem volt jellemző gyakorlat, igazán örömünkre szolgált, hogy egy Vajdaságban élő és tanuló hallgató élt a lehetőséggel.

A nevezett dolgozatoknak idén is szigorú formai és tartalmi követelményeknek kellett megfelelniük. A nevezés feltétele volt olyan diáktudományos tevékenységet dokumentáló pályamunka, amely a képzési idő alatt önképzési céllal készült. A pályamunkaként beküldött dolgozat maximum 2,5 szerzői ív (100 000 leütés) terjedelmű lehetett, amelyet a rendező intézmény vizsgált.

Az OTDK-ra, az országos döntőre történő nevezés feltétele volt továbbá, hogy a pályamunkát a 2009-es XXIX. OTDK-t követő és a XXX. Jubileumi OTDK nevezési határidejét megelőző időszakban rendezett minősítő "válogató versenyt" jelentő intézményi konferencián a hallgató megméresse, és azon továbbjusson.

Rendező intézményként szervezési feladataink a nevezési határidő, azaz 2010. december 6. után sokasodtak meg. Vizsgálni kellett mindenekelőtt a nevezések szabályszerűségét, valamint dönteni kellett a pályamunkák tagozati besorolásáról, majd össze kellett állítani a tagozatok zsűrijét és meg kellett szervezni a pályamunkák előzetes bírálatát. Ehhez

- 221/222 -

a mindenkori rendező intézménynek az Országos Tudományos Diákköri Tanács Titkársága és az Állam- és Jogtudományi Szekció Szakmai Bizottsága nyújt segítséget. Az OTDT alkotja meg a szervezés lebonyolításához szükséges szabályzatokat, működteti a nevezési rendszer informatikai bázisát, rendelkezésre bocsátja azokat a kellékeket, amelyek az egyes konferenciák egységes arculatát voltak hivatva biztosítani (dekoráció, oklevelek, ajándéktárgyak). A Máthé Gábor professzor által vezetett, a résztvevő intézmények képviselőiből álló, paritásos elven működő Szakmai Bizottság döntött az intézményi nevezési kvótákról, a pályamunkák értékelésének elveiről, tagozati besorolásról, a zsűritagokról.

A XXX. Jubileumi OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában harmincegy tagozatban mutatták be pályamunkáikat a hallgatók, az állam- és jogtudományok legkülönbözőbb területeiről. A tagozatok kialakításának szigorú szabályai vannak, többek között az, hogy akkor alakítható ki egy tagozat, ha legalább öt dolgozatot neveznek ugyanarról a tudományterületről. Sajnos emiatt idén nem lehetett önálló kriminalisztikai tagozatot szervezni. A pályamunkák tagozati besorolása is jól mutatja, hogy mely tudományterületek divatosak, melyek iránt nagyobb a hallgatói érdeklődés. Örvendetes, hogy az újabb tudományágak (jogi informatika, versenyjog, környezetvédelmi jog) egyre több hallgatót vonzanak, sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy némileg megcsappant a klasszikus büntetőjogi és magánjogi pályamunkák száma.

A dolgozatok természetesen oktatói segítséggel, vezetéssel készültek. Országosan több mint száz oktató vett részt a tehetség-gondozásban azzal, hogy a dolgozatot készítő hallgató konzulense, témavezetője volt. Az oktató kollégák a pályamunkák értékelésében is részt vettek. Minden tagozatban egy elnökből és két tagból álló, háromfős zsűri bírálta el a pályamunkákat. A zsűri tagja csak minősített oktató lehetett, elnöke a legtöbb tagozatban egyetemi professzor volt. A nevezett pályamunkákat a tagozati besorolást követően megküldtük a zsűri elnökének azzal, hogy a zsűri - előre megadott szempontok szerint - alakítson ki előzetes véleményt a dolgozatokról. Az előzetes bírálat egy rövid szöveges értékelésből és pontozásból állt. A konferencián a tagozati zsűri pontozással bírálta a nevező szóbeli előadását is, és ezt követően alakította ki a tagozati sorrendet.

A helyezések és különdíjak odaítélésére az OTDT iránymutatásainak megfelelően került sor. Talán furcsának tűnik, hogy volt olyan tagozat, ahol nem adhatott ki a zsűri harmadik helyezést. Ennek oka, hogy a bemutatott pályamunkáknak csupán harmada kaphatott helyezést, és a fele lehetett díjazott. Így a kisebb létszámú tagozatokban csupán első és második helyezés kiadására kerülhetett sor. Első helyezettjeink harmincezer, a másodikak húszezer, a harmadikak tízezer forint pénzjutalomban részesültek. A harmincegy tagozatban összesen ötven különdíj kiadására került sor, melyet a jogi közélet résztvevői, állami szervek, társadalmi szervezetek, ügyvédi irodák és magánszemélyek ajánlottak fel. Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban versenyzők számára az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium húsz, ötvenezer forint értékű különdíjat is ajánlott fel. Ebben a különdíjban azok részesülhettek, akiknek dolgozata az állam működésének, a közigazgatás hatékonyságának és a jogrendszer fejlesztésének szempontjából kreatív és előremutató elméleti felvetéseket, továbbá gyakorlati megoldásokat tartalmazott.

Az OTDK-n a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 40 dolgozatot nevezett, ebből 39 pályamunka került bemutatásra, tekintettel arra, hogy egy hallgató a konferencia előtt visszalépett.

- 222/223 -

Karunk az OTDK-n 36 opponenssel képviseltette magát.

Rendkívül örömteli számunkra, hogy a 39 induló dolgozat közül hét első helyezést, hat második helyezést, négy harmadik helyezést ért el, kilenc dolgozat különdíjat kapott. A zsűri négy hallgatónak adott opponensi díjat. A helyezések és díjak intézmények közötti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti.

A XXX. Jubileumi OTDK sikere a pécsi jog kar szempontjából nem pusztán a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítását jelentette, hanem feltételezte hallgatóink jó szereplését. A szervezésről természetesen nem alkothatunk véleményt, e sorokban csupán reményünket fejezhetjük ki aziránt, hogy igyekezetünk vendégeink megelégedését szolgálta. Azzal azonban joggal büszkélkedhetünk, hogy hallgatóink ismét bebizonyították: a pécsi Jogi Kart méltán sorolják a magyar jogi és igazgatási felsőoktatás élvonalába.

A pécsi hallgatók közül első helyezést nyertek Handrik Adél (büntető eljárásjog), Rákóczi Dóra (büntetés-végrehajtási jog), László Balázs (magyar jogtörténet), Szentes Barbara (jog- állambölcselet), Greksza Veronika (környezetvédelmi jog), Horváth János Sándor (pénzügyi jog), Kovács Melinda (római jog). Második díjat nyert Naszladi Georgina (alkotmányjog), Berek Gergő (büntetőjog), Eszteri Dániel (jogi informatika), Ilyés Henrietta (közigazgatási jog), Losonci András (polgári jog), Bukli Ádám (polgári jog). Harmadik helyezést ért el Szi-Márton Ádám (alkotmányjog), Huba Lilla Luca (kriminalisztika), Kocsis Gergő (európai közjog) és Marosi Bernadett (kereskedelmi jog). Különdíjban részesült Sebestyén Edit Erika (alkotmányjog), Baumgartner Péter (büntetőjog), Horváth Orsolya (kriminalisztika), Cseh László István (egyetemes jogtörténet), Kiss Attila (jogi informatika), Fazekas Kornél Sándor (környezetvédelmi jog), Nagy Noémi (kriminológia), Cserepes Luca (munkajog), Mérész Hédi (pénzügyi jog). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium különdíját Naszladi Georgina, Berek Gergő, Eszteri Dániel, Ilyés Henrietta és Losonci András kapták.

Tévedés lenne azt hinni, hogy az OTDK csak szakmai kérdések megvitatásáról, a hallgatók közötti éles versengésről szól. Az olykor heves viták mellett lehetőséget biztosít a szakmai kapcsolatok kialakítására és ápolására, jóízű baráti beszélgetésekre, új ismeretségek megkötésére és a kikapcsolódásra is. Főleg ez utóbbi célját szolgálta a hivatalos megnyitó műsora, melyen nagy büszkeségünkre a pécsi Jogi Kar hallgatói adtak igen színvonalas műsort. A megnyitóra elfogadta felkérésünket és fergeteges sikert arató koncertet adott a Vivat Bacchus énekegyüttes. A konferencia programjai közül nem hiányozhatott egy könnyűzenei koncert sem, amelyen a pécsi 30Y együttes lépett fel. A konferencia alatt diákjaink vezetésével kis csoportokban lehetősége volt vendégeinknek a város nevezetességeinek megtekintésére is.

A XXX. Jubileumi Országos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának zárására az ünnepélyes díjátadón került sor, ahol megtisztelt bennünket dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is. Jelenlétében került sor a szervezési staféta átadására dr. Szabó Imrének, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának. A magunk részéről pedig ezzel megkezdtük a következő, Szegeden megrendezésre kerülő XXXI. OTDK-ra való felkészülést. ■