Folyóiratunk tizennyolcadik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Ezúttal - az annotációkon felül - hat szöveget közlünk: olyan elméleti, illetve jogpolitikai megközelítésű tanulmányokat, amelyekben a gyakorlat problémái és válaszai is megjelennek.
Harsági Viktória meglehetősen részletes áttekintést nyújt a kollektív igényérvényesítés legújabb, németországi reformjáról. A szerző az ún. "egyesületi per" (Verbandsklage), illetve közelebbről az újonnan bevezetett mintaper (Musterfeststellungsklage) szabályozási kérdésein (a lehetséges alkalmazási kör, a perindításra jogosultak köre, az eljárás menete stb.) túl a bevezetés körülményeivel is megismertet minket, s a dogmatikai tisztázás, illetve a hatékonyság kérdéseit is felveti.
Váradi Szilvia témaválasztásának hátterében az áll, hogy a napjainkban egyébként gyakran tárgyalt GDPR-ral kapcsolatban kevés szakirodalmi munka foglalkozik az uniós rendeletnek a közszférára vonatkozó szabályozásával és az e területre gyakorolt hatásaival. Mint rámutat, a magánszektorhoz képest több eltérést és kivételi lehetőséget tartalmazó szabályozás esélyt jelent a közszféra számára is, hogy felülvizsgálja adatkezelési folyamatait, technológiáit, erőforrásait, és hatékonyabb, megbízhatóbb, biztonságosabb közszolgáltatást nyújtson.
Kártyás Gábor a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban gyűjtötte csokorba a legfontosabb szabályozási kérdéseket. A szakirodalomban korábban már felvetett problémák összegzését adó tanulmány súlyt helyez az európai bíróság gyakorlatára is: a döntéseken keresztül világít rá a magyar munkajog kritikus pontjaira, s ennek során egyúttal átfogóan elemzi a jogintézményt (pl. az egyenlő bánásmód, a jogviszonymegszüntetés, a kollektív munkajog szempontjaira tekintettel), illetve azzal összefüggésben az iskolaszövetkezeti jogviszonyt.
Mezei Kitti a kriptovalutákról ír, alapvetően büntető anyagi jogi megközelítésben. Számba veszi és végigelemzi, hogy azok a hazai büntetőjog mely tényállásaiban és milyen módon jelenhetnek meg, a csalástól a piramisjáték szervezéséig. Annak érdekében, hogy az információtechnológiai hátteret is megértse az olvasó, olyan idegen szavak, új jelenségek magyarázatát, leírását is adja, mint a blockchain technológia, a kriptovaluták piacának szereplői, tranzakciói. A lefoglalás problémakörével az eljárásjogi szempontokat is felveti.
Szabó Zsolt Tibor a közbeszerzéseket körüllengő korrupció büntetőjogi szabályozásával foglalkozik, amelynek hiányosságai, illetve ellentmondásai álláspontja szerint felvetik egy új törvényi tényállás szükségességét (a "versenyt korlátozó megállapodás a közbeszerzési és a koncessziós eljárásban" bűncselekmény kapcsán).
- 7/8 -
Határterületről lévén szó, a versenyjogi és a büntetőjogi felelősség elhatárolásának kérdései, a gazdasági összefüggések megvilágítása és fogalommagyarázatok egészítik ki a büntetőjogi elemzéseket.
Jakab Nóra és Ráczi Zsófia az ún. társadalmi felelősségvállalás egyik, napjainkban kibontakozó területére, a társadalmi közfelelősség világába kalauzol el minket. A vállalati körben született, egykor túlnyomóan a munkavállalók érdekeire irányuló koncepció egyre több szférára gyakorol hatást, például a fenntartható fejlődés pillérei is megjelennek benne, s ma már a közbeszerzések értékmérője is lehet. Az alapkérdésekre kiterjedő bemutatást jól egészíti ki a brit szabályozási példa ismertetése.
Mazsu Dániel Jacob Turnernek a mesterséges intelligencia szabályozási kérdéseivel foglalkozó, angol nyelven megjelent, új könyve kapcsán fogalmazott meg időszerű gondolatokat.
A tartalom mellett szót kell ejteni a folyóirat megjelenésében megmutatkozó változásokról is. Újdonság a technikai szerkesztésben, hogy a szakirodalmi források megjelöléséhez a doi azonosítót is használjuk, amennyiben azzal a hivatkozott művek rendelkeznek. Ez (a kikeresés, a rögzítés) a szerzők számára valamivel több feladatot jelent az eddigiekhez képest, ugyanakkor a cikkeket a nemzetközi tudományos térben láthatóbbá teszi. A közeljövőben több változást is tervez szerkesztőségünk, hasonló célból, és ehhez igyekszünk naprakész szerzői útmutatót biztosítani új honlapunkon (https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo). Szerzőinktől azt kérjük, hogy a régebbi számokban közölt útmutatók helyett az interneten elérhető instrukciókat vegyék figyelembe. Elektronikus szerkesztési felületünkön immár közvetlen kéziratbeküldésre is van lehetőség (e-mail helyett), és a neves kiadók gyakorlatához hasonlóan a közlésre befogadott szövegek (postprint változatok) a tördelést megelőzően publikálhatók.
A hátsó borítón ezúttal is egy latin szállóigét idézünk fel. Vicina saepe sunt virtutibus vitia. Az igazságosat (erényest) az igazságtalantól (bűnöstől) egy lépés választja el.
Debrecen, 2019 őszén ■
Visszaugrás
