A cég bejegyzése iránt 2008. október 22-én jogi képviselője útján elektronikus bejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az informatikailag megfelelőnek bizonyult kérelemhez a jogi képviselő meghatalmazását, szerződésminta alapján készült létesítő okiratot, áfa nyilatkozatot és aláírási címpéldányt, valamint 15 000 forint eljárási illeték megfizetését tanúsító igazolást csatolt. A bejegyzési nyomtatvány-kérelmen a kérelmező nem jelölte "X" jellel, hogy szerződésminta alkalmazásával készült a társasági szerződés.
Az elsőfokú bíróság 4. számú végzésével hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította a kérelmet arra hivatkozással, hogy a kérelmező az általános cégbejegyzési eljárásra előírt 50 000 forint összegű illeték helyett csak 15 000 forintot rótt le, nem igazolta 5000 forint közzétételi költségtérítés befizetését, és nem csatolta a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát sem. Tájékoztatta egyúttal a kérelmezőt, hogy a bejegyzési kérelmet egyszerűsített eljárásban elbírálni nem lehetett, tekintve, hogy a kérelmen nem jelölte meg, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült, és emiatt egyszerűsített eljárás foganatosítását kéri.
A kérelmező 5. sorszám alatt ismételt bejegyzési kérelmet terjesztett elő, ebben újra benyújtotta a cégbejegyzési nyomtatvány-kérelmet, melyen most már "X" jellel jelölte, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült.
Az elsőfokú bíróság 6. számú végzésével az ismételt bejegyzési kérelmet is elutasította, és a 4. sorszámú végzését hatályában fenntartotta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy "a kérelem továbbra is kellékhiányos, mert nem csatolták a közzétételi díj befizetéséről az igazolást, nem rótt le különbözetként 3500 forint illetéket és nem csatolta a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát".
A kérelmező fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását, továbbá, hogy a társaságot egyszerűsített eljárás keretében jegyezzék be a cégjegyzékbe. Arra hivatkozott, hogy miután az alakuló cég szerződésmintát alkalmazott létesítő okiratához, ezért egyszerűsített eljárásban kívánta kérni cégbejegyzését, és az ehhez szükséges okirati mellékleteket csatolta. Bejegyzési kérelmének egyedüli hiányossága valójában az volt, hogy a nyomtatvány-kérelem első oldalán elmulasztotta e körülményt "X" jellel jelölni. Az elutasítást követően e hiányosságot pótolta, s miután a fogyatékosság a Ctv. 45. § (5) bekezdés szerinti kiküszöbölése esetén az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábbi eljárásban benyújtott okiratok is felhasználhatóak, álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott újabb elutasító végzésében okirati mellékletek hiányára a cégbíróság.
A fellebbezés megalapozott.
A cégek bejegyzése (változásbejegyzése) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) értelmében kétféle eljárásban, a 46-47. § szerinti általános és a 48. §-ban szabályozott egyszerűsített eljárás rendje szerint történhet. Az általános eljárásban a Ctv. 1. számú és 2. számú mellékletében írt okiratok csatolandók, hiánypótlási eljárás lefolytatására került sor, az eljárás alanyát jelentő cégnek azonban szerződésminta mellőzésével készült létesítő okirat alapján kell létrejönnie, illetve működnie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
