Napjaink egyik legnagyobb kihívása az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem. A szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, köz- és magánterületeken, utak mentén lerakott hulladék mennyisége egyre több. Az azokat odaszállítók egyre gátlástalanabbak és már üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, otthagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen. Azon kívül, hogy ez a jogellenes tevékenység emberi hanyagságból, nemtörődömségből, felelőtlenségből adódik és megsérti a vonatkozó jogszabályokat és azt a környezetet, amiben élünk, sokkal messzebbre vezet.
A kockázat nem kevés. Nem csak arról van szó, hogy a hulladék, főképpen a kezeletlen hulladék szennyezi a környezetünket, károsítja egészségünket és sérti esztétikai érzékünket. Ennél sokkal nagyobb a tét, hiszen a jelenlegi környezetkárosításnak a jövő szempontjából még nagyobb a jelentősége. A jövő nemzedékeiért is felelősek vagyunk akkor, amikor a jelen döntéseit meghozzuk és e döntések szerint tevékenykedünk, cselekszünk, végezzük feladatainkat.
Ezt a felelősségünket fejezi ki az ún. Brundtland-jelentés is, amely már 1987-ben megfogalmazta a fenntartható fejlődés lényegét: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket."
Ezzel összhangban fogalmazza meg Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti Hitvallásban, hogy "felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit".
Emellett az Alaptörvény a XXI. cikk (3) bekezdésében azt is kimondja, hogy "elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni". Itt érdemes megjegyezni, hogy az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet értelmében a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos környezetvédelmi hatóság jár el. A hulladék behozatalának, kivitelének és átszállításának ellenőrzését pedig a rendőrség, a vámhatóság, közúti és vasúti szállítás esetén a közlekedési hatóság, veszélyes hulladék esetén a katasztrófavédelmi hatóság önállóan, illetve az országos környezetvédelmi hatóság az említett hatóságokkal egyeztetve végzi. Ez adott esetben kiterjedhet a szállítóeszköz rakománnyal együtt történő megállítására, felnyittatására, feltartóztatására is.
Az, hogy tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni, nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy ha a hulladék nem külföldről származik, hanem itt termelődik, az bárhol elhelyezhető lenne. Mert a hulladék összegyűjtése, szállítása, tárolása, az azokkal való gazdálkodás csak szabályozott keretek között történhet. Ha jogszerűen történik. Ez a jogszerűség azonban egyre gyakrabban szenved csorbát, melynek legfeltűnőbb jelei és egyik legkárosabb következményei az illegálisan elhelyezett szemétkupacok egyre nagyobb száma. Ahol pedig megjelenik egy szemétkupac, oda egyre többen hordják mások is a szemetet, mert úgy gondolják ők is, hogy ha oda más letette, akkor ők is letehetik. Ez pedig károsítja a környezetet, büdös, fertőzésveszélyes és abban bizony egyre több ember guberál és abból egyre több állat táplálkozik. Az illegális hulladékelhelyezés tehát mind a jelen, mind pedig a jövő problémája.
De lássuk - a lehetséges megoldások felvázolása előtt -, mit is mond minderről a jelenlegi jogi szabályozás, ad-e támpontot és biztosít-e szankciókat, illetve ennek érdekében hatékony eszközöket a jogsértők felderítésére.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 5., 11. és 19. pontja szerint a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata a környezet-egészségügyi feladatok körében a köztisztaságról, a települési környezet tisztaságáról való gondoskodás; a helyi környezet- és természetvédelem biztosítása; a hulladékgazdálkodás.
Az illegális hulladékelhelyezés szempontjából látszólag nincs jelentősége annak, hogy ezek a feladatok az önkormányzat által biztosítandó közfeladatok, közszolgáltatások. S az is igaz, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jó néhány eleme az önkormányzatok kezéből kikerülve állami feladattá vált ugyan, a jogellenesen elhelyezett hulladék okozta probléma azonban a települési önkormányzatoknál jelenik meg.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 62. §-a alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet - például a hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését, a hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetését - hatósági engedély és nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet folytatni. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet pedig a helyi önkormányzatok megbízásából csak olyan gazdasági szereplő végezhet közszolgáltatási szerződés keretében, amely az erre vonatkozó minősítési engedéllyel is rendelkezik.
Amikor tehát valaki illegálisan, azaz jogellenesen hulladékot helyez el valamely köz- vagy magánterületen, azzal hulladékgazdálkodási tevékenységet végez engedély nélkül.
Röviden tekintsük át azt a jogszabályi környezetet tehát, amely a hulladék gyűjtésével, elszállításával, tárolásával, ártalmat-
- 6/7 -
lanításával összefüggésben kötelezi, terheli, illetve szankcionálja az abban - témánk szempontjából főképpen jogszerűtlenül - közreműködő szereplőket.
A társadalomra legveszélyesebb cselekményeket a Büntető Törvénykönyv szankcionálja. A hatályos Btk. más bűncselekmények mellett a környezet- és természet elleni bűncselekmények megsértését "sem nézi jó szemmel", s ezek között tartalmazza a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény törvényi tényállását.
A Btk. 248. § (1) bekezdése rögzíti az ezzel kapcsolatos elkövetési magatartásokat, amelyek egyrészt a hatóság által nem engedélyezett helyen történő hulladékelhelyezés, másrészt az engedély nélkül, vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási tevékenység, illetve hulladékkal végzett más jogellenes tevékenység.
A hulladékgazdálkodási tevékenység - mint fent már volt szó róla - a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása (ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt vagy átszállítást is), a hulladék előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
A bűncselekmény elkövetési tárgya - alapesetben - maga a hulladék, pontosabban az a hulladék, amit a Ht. annak minősít, feltéve, ha az alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy ezek összetevői, illetve az élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Az elkövetési tárgy továbbá - minősített esetben - a hulladéktörvény szerinti veszélyes hulladék.
A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékben [72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] veszélyes hulladékként szerepel és a Ht. 1. melléklete szerinti veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkezik, azaz robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, toxikus, rákkeltő, maró, fertőző, reprodukciót (szaporodást) károsító, mutagén, akut mérgező gázokat fejlesztő, érzékenységet okozó, környezetre veszélyes (ökotoxikus), továbbá képes olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik. Az ilyen veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
