A koronavírushelyzet számos rendhagyó körülményt szült a tudományos világban is. Ennek egyik esete az online formában megtartott PhD-műhelyviták és nyilvános védések. Ilyen körülmények között került sor dr. Rácz Ildikó műhelyvitájára Prof. Dr. Kun Attila (tanszékvezető egyetemi tanár, KRE-ÁJK) témavezetésével, ahol a résztvevők száma harminchárom fő volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója "A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire" című dolgozatának főbb megállapításait tudta elsőként a nyilvánosság előtt prezentálni 2020. július 3-án. A téma újszerűségét és a tudományos szféra érdeklődését mi sem jelezi jobban, minthogy - az opponensi kritikákat nem számítva - összesen tíz érdemi írásbeli vélemény/támogatás érkezett be. Ezek megoszlottak az ország hat jogi kara (munkajogi tanszéke/tudományos műhelye), valamint a gyakorlati élet és más tudományágak képviselői között.
A disszertáns kutatásának céljai többrétűek voltak. Egyrészt a témakör szisztematikus, teljességre törekvő bemutatása saját vélemény megfogalmazásával, másrészt pedig a kérdés behozatala a magyar munkajogi diskurzusba. Az értekezés foglalkozik az ún. platformmunka által felvetett dogmatikai kérdésekkel, valamint a digitalizációnak a hagyományos munkaviszonyra gyakorolt hatásaival is. A szerző fő megállapítása szerint a platformmunka mintegy "állatorvosiló-szerűen" és tömegével veti fel a munkajog alkalmazkodási kényszerét. Ugyanakkor ezek a rendszerszintű hatások átszűrődtek, illetve folyamatosan átszűrődnek a tradicionális munkaviszony keretei közé is, nem maradtak meg a platformmunka kizárólagos jellemzőjeként. Emellett még azt a konzekvenciát is ki kell emelni, miszerint, a munkajogviszony minősítő jegyeinek tradicionális rendszere erőteljesen meginog a digitalizációnak köszönhetően. A platformmunka esetében jelentkező kérdések is tulajdonképpen ennek a "megingásnak" a tünetei. Ezek is igazolják a digitalizáció, a platformmunka munkajog egészére gyakorolt hatásának önmagán túlmutató, tovagyűrűző, rendszerszintű következményeit. Az alapvető dilemmák semmi esetben sem korlátozódnak a platformgazdaság munkásaira. A technológiai fejlődés és a platformgazdaság erősödése csak két olyan faktornak tekinthető, ami egyre inkább elsodor a stabil, kétoldalú jogviszonyoktól. Nem jelentene tehát megoldást, ha holnaptól nem létezne az Uber, az Amazon Mechanical Turk vagy éppen a Deliveroo, ugyanis olyan fontos változásokat hagynának örökül, amelyek ugyanúgy tovább formálnák a munka világát és a jogrendszereket is az elkövetkezendő években.
A dolgozat fejezetei által elemzett főbb témák között szerepelnek a platformmunka individuális és kollektív munkajogi aspektusai, majd ezeknek a kérdéseknek a hazánkban felsejlő gyakorlati megjelenései és elméleti dilemmái. A legelső kérdéskör magában foglalja a munkát végző személyek klasszifikációját, ahhoz kapcsolódóan pedig a tárgybani ítéletek elemzését és a megoldási lehetőségeket. A kollektív témakör pedig felöleli a platformmunkások kollektív igényeinek (alku, szervezkedés) és megmozdulásainak (sztrájk) vizsgálatát. A hagyományos munkajogi intézmények közül a szerző foglalkozik a munkaidő kérdésével az állandó elérhetőség vonatkozásában és a munkáltató hatalmi jogosítványainak transzformálódásával az algoritmizált, mesterséges intelligencia alapú döntések tükrében. Emellett a dolgozat taglalja a munkaeszközökkel kapcsolatban a "Bring Your Own Device" szabályozást, valamint a munkaegészségügyi szabályozás mentén felmerülő, a digitalizációval összekapcsolódó kérdéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
