Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Deli Lajos: További gondolatok a helyi adók aktuális helyzetében XXIX. (Jegyző, 2021/2., 22-23. o.)

Jelen folyóirat előző évi utolsó kiadásában Dr. Dudás Ferenc "közigazgatási coach" úr Belenéztünk-e a COVID elénk tartott tükrébe címmel megjelent kiváló cikkében közvetett módon a helyi adózást, illetve annak működése iránti kérdést is érintette azokban a gondolathalmazokban, amelyekben a területi feladatellátást, a struktúra újragondolását, a szabályozás meghatározó szerepének deregulációs érintettségét, a feladatellátás lokális szerepének kiemelését, az érdemi szakemberek képességének elismerését, tehát egy önkormányzati rendszertükör felállításának aktualitását tartja indokoltnak.

A gondolatok maradéktalanul igazak jelen cikk (2021. május eleje) megfogalmazásának időpontjában, amikor is a differenciált gondolkodást a covid vírus okozta, általa is indukált makro- és mikroszintű adózási rendszerben, az előző évben kényszerűen bekövetkezett változásról a jelen időszakban sem lehet múlt időben említést tenni.

Az ezt megelőző, hasonló szándékú cikkben megfogalmazottak aktualitása tehát most sem vitatható, néhány - az alábbiakban a képletes adótérképet színesítő - téma a következő időszak segítő szándékú eszközeként kíván szolgálatot tenni. Az említett cikk végén a székhely, telephely fogalmára, együttes értelmezésének kérdésére, most még az ígéret ellenére sem érdemes visszatérni, mert a törvényi szintű változás vitája még tart, tehát az adójogra való hatása még nem ismert, illetve nyilvánosságot még nem kapott.

A jelen időszakban, kontextusban, milyen mozgási, technikai lehetőség áll az önkormányzati apparátus rendelkezésére, hogy a helyi adóztatás lehetőségén belül, illetve annak egy részében a törvényi szabályozás erejéből következően, saját bevételi forrásai növelése érdekében eredményt érjen el? Ismertek a havi bevallás alapján elért idegenforgalmi adóbevételek (ha egyáltalán van), a március 16-i hatállyal befizetésre került építmény- és telekadó összegek (ha halasztást nem kaptak), a települési adó nagysága (ha bevezették), az I. félévi iparűzési adóelőleg (jelentős, kb. 30-60%-os visszaesés vélelmezhető), tehát az időarányos saját forrás adatai rendelkezésre állnak. Nem lehet egyértelműen az iparűzési adó alakulásáról véleményt alkotni, hiszen a bevallási határidő május 31., amellyel egy időben rendezhető a teljes évi adóelszámolás, tehát az adóhátralék és/vagy a túlfizetés nagysága adatként rendelkezésre áll. Itt nagyon fontos a NAV-val való kapcsolat működésének gyorsasága, a kölcsönös információadás az önkormányzat pénzügyi helyzetének megismerését teszi lehetővé.

Feltételezhető, hogy május végén tiszta, világos finanszírozási mérleg áll az önkormányzati képviselő-testület, illetve a polgármester számára, tehát a jegyző mint elsőfokú adóhatósági vezető, részletesen ismerteti a település adóképességét. Meg kell ismételten említeni, hogy az önkormányzatok alapvető feladata például a helyi közszolgáltatások biztosítása, tehát indokolás nélkül fontos a fenntartható költségvetés garantálása. Ennek feltételeként elengedhetetlen az önálló gazdálkodás megteremtése, a biztos, saját forrás megtartása, így a helyi adórendszer garanciáinak léte. Az érdeklődő olvasó számára egyértelmű, a gazdasági növekedés és csökkenés direkt és azonnal befolyásolja az egyén, az önkormányzat, az állam mozgásképességét és fizetési készségét, tehát a fizetőképességét is.

Keresni kell azokat a törvényben és helyi szabályozásokban megfogalmazott lehetőségeket, amelyek a működés fenntarthatóságát biztosítják. Van-e mozgástér jelen gazdasági időszakasz problémáinak megoldására, van-e adóztatási tartalék, illetve van-e, lehet-e önkormányzati technika a tartalékok között?

A törvényalkotói szándék koncepcionálisan a differenciált jövedelem kiegyenlítésének fokozott és dicséretes iránya, a helyesen, esetenként nehezen felismerhető érvekkel alátámasztott differenciált támogatási rendszer fokozott kiterjesztése például az önkormányzatokra is. Ugyanitt említendő meg a szolidaritási hozzájárulási adó szerepe (korábbi anyagokban már szerepelt), amely párhuzamosan mozog - reménykeltően csökkeni fog - például a vírushelyzettel, tehát a támogatási és elvonási rendszer összhangja sem ismerhető fel.

Az önkormányzatok döntési önállósága jelenleg megkérdőjelezhető domináns saját források hiányában, költségvetési lehetősége beszűkült, támogatottsága csökkent, a kötött felhasználások száma megnőtt, tehát a tervezett fejlesztései leálltak vagy a kivitelezésük elhúzódott, illetve nem kezdődött meg stb. Erre az időszakra a vírus elmúlásán túl a mélyreható szakmai ismeretek jelentenek megoldást, pl.: egy fővárosközeli faluban év közben kívántak adóemelést bevezetni építmény- és telekadó területen, amely a saját bevételek többségét jelenti, mindezt ebben az év-

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére