A jelen írásom témaválasztásának indoka az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) öröklési jogi szabályai által új lehetőségként szabályozott, ugyanazon okiratba foglaltan is érvényesen megtehető házastársi közös végrendeletre (a továbbiakban: házastársi közös végrendelet) vonatkozó szabályok értelmezésével eldöntésre kerülhessen az a kérdés, hogy a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendeletének közjegyzői letétbe vételére van-e lehetőség, vagy pedig a közös végrendelet közjegyzői végrendeleti letétbe nem vehető (erre irányuló felkérés esetén a közreműködést a közjegyzőnek meg kell-e tagadnia).
Dr. Orosz Árpád curiai bíró 2014. november 21-én tartott előadást számos kollégámnak a Közjegyzők Házában, melynek során a házastársak közös végrendelete kapcsán részéről is felmerült kérdésként, hogy a közös végrendelet közjegyzői letétbe vétele milyen módon történik a gyakorlatban. Dr. Orosz Árpád az előadása során úgy foglalt állást, hogy a jogi szabályozás alapján ennek nem látja akadályát, mire a jelenlévő közjegyző kollégák közül többen is felszólaltak - az ezzel összefüggésben a Karon belül dr. Anka Tibor, a MOKK elnökhelyettese által 2014. május 08-án írt kör e-mail nyomán kialakult gyakorlatra hivatkozással - és kifejtették azon álláspontjukat, miszerint a közjegyző a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendeletét nem veheti végrendeleti letétbe, ezen felkérést a közjegyző "normál" (őrzési) letétbe vétellel tudja teljesíteni. A Karon belüli gyakorlat alapjául szolgáló, fentebb hivatkozott kör e-mailben dr. Anka Tibor a Ptk. 7:17. § (1) bekezdésének és a 7:23. § (2) bekezdésének összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy míg a Ptk. 7:17. § (1) bekezdésének c) pontjában - a holográf és az allográf írásbeli magánvégrendeleti típusokon túl - az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényessége körében kifejezetten nevesítésre kerül a közjegyzőnél letett végrendeletet (a rendelkezés szövegezése alapján egyértelműen a közjegyzői végrendeleti letét formájában), addig a házastársak közös végrendelete (alaki) érvényessége körében a Ptk. 7:23. § (2) bekezdése a közjegyzőnél letett végrendeletet nem említi, ezért ebből következően a házastársak közös végrendelete közjegyzői végrendeleti letétbe nem vehető.
- 5/6 -
Álláspontom szerint a házastársak közös végrendeletének közjegyzői végrendeleti letétbe vétele - a Ptk. hivatkozott és jelen írásomban később elemzésre kerülő anyagi jogi előírásainak, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) közjegyzői letétre vonatkozó eljárási jogi rendelkezéseinek szélesebb körű értelmezésével feltárható célja és tartalma okán - mégsem "ördögtől való" dolog, mivel annak lehetőségét a jogszabályi rendelkezések nem zárják ki. A házastársak közös végrendeletének közjegyzői végrendeleti letétbevétele megengedhetőségével összefüggésben alapvető el kell különítenünk a "közjegyzőnél letett végrendelet" (anyagi jogi) és a "közjegyzői végrendeleti letétbe vétel" (eljárási jogi) kategóriáját, mivel a vonatkozó szabályok áttekintését követően arra jutottam, hogy ezen kategóriák - bár a gyakorlatban jelentős részben fedik egymást - azonos jogfogalomként történő kezelése okozza a joggyakorlat bizonytalanságát. Minden közjegyzőnél végrendeletként letett végrendelet - eljárásjogi értelemben - közjegyzői végrendeleti letétbe vettnek minősül, viszont nem minden közjegyzői végrendeleti letétbe vett végrendelet minősül - anyagi jogi értelemben - közjegyzőnél letett végrendeletnek (ez utóbbi esetkörre jelent konkrét gyakorlati példát a házastársak közös végrendeletének közjegyzői végrendeleti letétbe helyezhetősége).
Fenti álláspontom alátámasztása érdekében előbb a Ptk. végrendeletekre vonatkozó jogi szabályozását és a Kjtv. összes, a közjegyzői őrzési/végrendeleti letétre vonatkozó szabályát áttekintettem, melyekkel összefüggésben az alábbi kérdésekre tartottam fontosnak választ keresni, hogy a fenti állításaim - a jogszabályi rendelkezések egyértelmű értelmezésének ismeretében - alátámasztást és megerősítést nyerjenek:
1. Milyen formában tehető - alakilag érvényes - írásbeli magánvégrendelet?
2. A közjegyzőnél letett végrendelet az írásbeli magánvégrendeletnek az egyik típusa vagy pedig a végrendeletek önálló, sui generis kategóriájaként szerepel a Ptk.-ban?
3. A házastársak közös végrendelete az írásbeli magánvégrendeletnek az egyik (al)típusa vagy pedig a végrendeletek önálló, sui generis kategóriájaként szerepel a Ptk.-ban?
4. Miért nem nincs nevesítve a közjegyzőnél letett végrendelet kategóriája a Ptk. 7:23. § (2) bekezdésében és ennek mi az anyagi jogi értelemben vett jogkövetkezménye (alaki érvényesség szempontjából) a házastársak közös végrendelete tekintetében?
A Ptk. Hetedik Könyv (Öröklési jog) a Második Rész III. Címének [A végrendelet fajtái, érvényességi feltételei és értelmezése] rendelkezései között található a Ptk. 7:13. §-a, amely egyértelműen rögzíti a végrendelkezések formáit (fajtáit), amikor kimondja, hogy: "Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye."
- 6/7 -
A Ptk. idézett rendelkezése nyomán alapvető tényként leszögezhetjük tehát, hogy végrendelet tétele háromféle formában lehetséges: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és - kivételesen - szóbeli végrendelet formájában (megjegyezni kívánom, hogy hétköznapi értelemben vett formaiság szempontjából alapvetően kétféle: írásbeli vagy szóbeli végrendelet tehető; írásbeli végrendeletet pedig közvégrendeleti vagy írásbeli magánvégrendeleti formában lehet tenni). A közjegyzői letétbe helyezhető végrendeletek körében, így a jelen írásom témája szempontjából, a szóbeli végrendelet - annak "légnemű volta" okán - nem igényel különösebb értelmezést, míg a közvégrendeletre vonatkozó szabályok szintén egyértelműek, hiszen a Ptk. 7:23. § (2) bekezdés c) pontja expressis verbis rögzíti, hogy a házastársaknak lehetőségük van ugyanazon közjegyzői okiratban, közvégrendeleti formában is házastársi közös végrendeletet tenni, melynek alakszerűségeire a Ptk. 7:14. § (1) bekezdésének második mondata nyomán "a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni", ily módon az utóbbi végrendeleti forma - a közvégrendelet Kjtv.-beli szabályozásának jellegéből adódóan - nem igényel közjegyzői letétbe vételt, azt ugyanis a közjegyző a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályok szerint, okiratként köteles megőrzi.
A 7:13. § szerinti csoportosításból következik, hogy az úgynevezett közjegyzőnél letett végrendelet a Ptk. szerint sem külön végrendeletfajta, hanem csupán az írásbeli magánvégrendeletnek a 7:17. § (1) bekezdés c) pontjában írott formája.[2] Ezen kérdés megválaszolása az előző kérdésemhez hasonlóan szintén nem igényel különösebben mélyebb elemzést, mivel a Ptk. 7:16. § (1) bekezdése és 7:17.§ (1) bekezdése alapján a jogalkotó egyértelmű választ ad a kérdésre:
A Ptk. 7:16.§ (1) bekezdése szerint: "Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja."
A Ptk. 7:17. § (1) bekezdése szerint: "Az ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET alaki szempontból ÉRVÉNYES, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) A SAJÁTKEZŰLEG ÍRT VAGY MÁS ÁLTAL ÍRT VÉGRENDELETET ALÁÍRJA, ÉS AKÁR NYÍLT, AKÁR ZÁRT IRATKÉNT A KÖZJEGYZŐNÉL - VÉGRENDELETKÉNT FELTÜNTETVE - SZEMÉLYESEN LETÉTBE HELYEZI."
- 7/8 -
Önmagában a Ptk. 7:17. § (1) bekezdés c) pontjából is kiolvasható, hogy a holográf írásbeli magánvégrendeletet vagy az allográf módon készített, de a végrendelkező által aláírt írásbeli magánvégrendeletet lehet a közjegyzőnél - végrendeletként - személyesen letétbe helyezni, azaz a közjegyzőnél letett végrendelet semmiképpen sem minősíthető önálló végrendeletfajtának, sőt a Ptk. 7:16. § (1) bekezdésének értelmezésével még az is nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a közjegyzőnél letett végrendelet még az írásbeli magánvégrendelet végrendeletfajtájának sem egy különálló, önálló típusa, hanem sokkal inkább a holográf vagy allográf írásbeli magánvégrendeleti típusokhoz kapcsolódó "formai könnyítéseként, egyfajta külön is nevesített speciális altípusként fogható fel, melynek lényege az, hogy alaki érvényesség szempontjából elengedő a végrendeletnek a végrendelkező általi aláírása, tanúk alkalmazása a közjegyzői közreműködésre tekintettel nem szükséges. "Ezt meghaladóan a közjegyzőnél letett végrendelet a sajátkezűleg írott vagy más által írott végrendelet általános szabályai alá esik. "[3]
Mivel a végrendeleteknek a Ptk. - generális szabályként - a fentiek szerinti formáit ismeri el, a házastársak közös végrendelete tekintetében is a korábban hivatkozott végrendeletfajták alkalmazhatóak (azzal, hogy a Ptk. 7:23. § (1)-(2) bekezdéseiben előírtak miatt a házastársak közös végrendeletet szóbeli végrendeletként érvényesen nem tehetnek).
A Ptk. 7:23. § (1) bekezdése szerint: "Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen."
Ugyanakkor a Ptk. 7:23. § (2) bekezdése szerint - a főszabály alóli kivételként - kimondja, hogy: "Házastársaknak az életközösségfennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt ÍRÁSBELI VÉGRENDELETE ÉRVÉNYES, HA
a) SAJÁTKEZŰLEG ÍRT végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
b) MÁS ÁLTAL ÍRT végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
c) a házastársak KÖZVÉGRENDELETET tettek."
- 8/9 -
A Ptk. alapján nincs akadálya annak, hogy a házastársak közös végrendelete közvégrendeleti formában (Ptk. 7:23. § (2) bekezdés c) pont), sem pedig annak, hogy az írásbeli magánvégrendeletként (a Ptk. 7:23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti speciális holográf vagy a b) pont szerinti speciális allográf írásbeli magánvégrendeletként) jöjjön létre. A házastársak közös végrendeletének megtétele tehát akár közvégrendeleti, akár írásbeli magánvégrendeleti formában lehetséges; ha a házastársak nem a közvégrendeleti formát választják, akkor a házastársak közös végrendelete az írásbeli magánvégrendeleti forma egyik altípusaként jöhet létre azzal, hogy annak alaki érvényessége körében a Ptk. 7:23. § (2) bekezdése szerinti speciális követelményeket is szükséges figyelembe venni (az írásbeli magánvégrendeletre irányadó egyéb általános követelményeken túl).
A fenti megállapításból az következik, hogy abban az esetben, ha a házastársak a házastársi közös végrendeletüket közvégrendeleti formában teszik meg, akkor annak alaki érvényességére a közvégrendeletre vonatkozó alakiságok az irányadóak; amikor pedig írásbeli magánokirati formában készül a házastársi közös végrendelet, akkor a fentebb hivatkozottak szerint az adott típusú (holográf vagy allográf) írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó általános és speciális szabályoknak kell a közös végrendeletnek megfelelnie ahhoz, hogy az alakilag érvényesnek minősüljön.
Joggal tehető fel a kérdés, hogy a Ptk. 7:23. § (2) bekezdése miért nem tartalmazza nevesítetten a közjegyzőnél letett végrendelet kategóriáját, hiszen ezen rendelkezésben a jogalkotó a házastársak közös végrendelete esetében is - speciális alaki érvényességi követelményekkel - biztosította az írásbeli magánvégrendelet megtételének lehetőségét, illetőleg abból, hogy a közjegyzői letétbe helyezéses formát ehelyütt a jogalkotó nem szabályozta, következik-e az, hogy a házastársak közös végrendelete közjegyzői letétbe nem vehető (a közjegyzőnél letett házastársi közös végrendelet alaki okból érvénytelennek minősül-e emiatt)?
A 4. számú megválaszolandó kérdést megelőzően feltett kérdések és azokra adott, hosszan kifejtett - egyértelműségük okán talán az olvasó számára feleslegesnek tűnő -válaszokat azért tartottam szükségesnek, hogy a jelen írás témája szempontjából (anyagi jogi megközelítésből) legfontosabb kérdésnek a megválaszolásánál az olvasó rendszerben is lássa az anyagi jogi szabályozás szerkezetét.
A házastársak közös végrendeletének alaki érvényességi szabályai körében nem lenne akadálya annak, hogy a jogalkotó a Ptk. 7:23. § (2) bekezdésében a közjegyzőnél letett végrendeleti típust is szerepeltesse, természetesen az általános szabályoktól nyilván eltérő speciális követelményekkel. Álláspontom szerint a "közjegyzőnél letett végrendelet" altípusának alkalmazási lehetőségét a Ptk. hivatkozott rendelkezésben a jogalkotó azért
- 9/10 -
nem biztosította, mert annak szabályozása a házastársi közös végrendeletek körében szükségtelen, hiszen a házastársak közös végrendeletet - alakilag érvényes formában -kétféle írásbeli magánvégrendeleti formában (speciális holográf/allográf) és közvégrendeletként is tehetnek.
A fenti anyagi jogi előírások a házastársakat természetesen nem zárják el attól az eljárási lehetőségtől, hogy a házastársi közös végrendeletüket - eljárásjogi értelemben - közjegyzőnél letétbe helyezzék, ugyanakkor ezen végrendeleti altípus esetében a közjegyzői letétbe helyezéshez a polgári anyagi jog nem fűzi azt a jogkövetkezményt, hogy a letétbehelyezés által alakilag érvényessé tehető a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendelete akkor, ha az allográf módon készül és a közös végrendelet tétele során tanúk nem működtek közre. Ennek magyarázata véleményem szerint az, hogy a holográf írásbeli házastársi közös végrendelet esetében, mivel azt a végrendelkezők saját kezűleg írják és aláírják, a közjegyzőnél történő letétel - annak alaki érvényességéhez -érdemben nem tenne hozzá többletet. Az allográf írásbeli magánvégrendeletek esetében pedig a közjegyzőnél történő letétel - anyagi jogi értelemben - csupán a tanúk alkalmazását teszi feleslegessé, egyéb tekintetben a házastársak közös végrendeletének is meg kell felelnie a Ptk. vonatkozó formai előírásainak, így a jogalkotó ennek külön szabályozását mellőzte.
Azt gondolom, hogy a Ptk.-beli anyagi szabályozás a házastársak közös végrendeleténél - vitán felül - elsődlegesen arra irányul, hogy magából a házastársak közös végrendeletét tartalmazó okiratból kelljen kiderülnie, hogy az egyik házastárs által leírt végrendelet egyben a másik házastárs végakarataként is szolgál, tehát azt a másik házastárs is sajátjának tekinti, ő is a közös végrendelet szerinti módon kívánja rendezni halála esetén a jogutódlást vagyoni viszonyai tekintetében (az általánosan megkívánt alakiságokat ezért is szigorítja a közös végrendeletnél a jogalkotó). A közvégrendeleti forma esetében a végrendelkezők szándékát, a közös végrendelet tartalmának és formájának megfelelőségét önmagában a közjegyző közhiteles személye és közreműködésének eljárásjogi garanciái biztosítják (a közjegyző ellenőrzi az ügyfelek személyazonosságát, vizsgálja az ügyfelek beszámítási, végrendelkezési képességét és valódi szándékát, illetve tartalmi és formai szempontból is felel az általa készített közvégrendelet jogszerűségéért, amelynek tartalmi szempontból az ügyfelek akaratát kell tükröznie a jogszerűség mellett, így a közvégrendeleti formánál fel sem merülhet az, hogy a végrendelkezők egymásra -az egymás önálló akaratát - hátrányosan befolyásoló módon hatással legyenek).
A házastársak közös végrendeleténél az írásbeli magánvégrendelet általánosan szabályozott alaki érvényességi követelményeitől részben eltérő alaki érvényességi előírások azzal függnek össze, hogy a házastársak közös végrendeletéhez ezen forma alkalmazása esetén többletelemek szükségesek ahhoz, hogy magából a közös végrendeletből meg lehessen állapítani a házastársak közös végrendelet létrehozására irányuló szándékát és együttes (közös) akaratnyilvánításuk tényét; ezeket a többletelemeket jelenítik meg a Ptk.-nak a hivatkozott rendelkezései.
- 10/11 -
Anyagi jogi értelemben tehát a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt közös végrendelete kizárólag akkor tekinthető alakilag érvényesnek, ha:
♦ a házastársi közös végrendelet közvégrendeleti formában készül, vagy
♦ ha az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó általános és a Ptk. 7:23.§ (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti speciális követelményeknek megfelel (függetlenül attól, hogy eljárásjogi szempontból a közös végrendelet közjegyzőnél letételre került-e vagy sem).
1. Milyen okiratok vehetőek közjegyzői őrzési letétbe és melyek azok az okiratok, amelyeket közjegyzői végrendeleti letétbe lehet venni?
2. Milyen eltérő sajátosságok/eltérések jellemzik általánosságban a közjegyzői végrendeleti letétet az őrzési letéthez képest?
3. A házastársak közös végrendelete közjegyzői végrendeleti letétbe vehető-e?
4. Mi a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezés célja?
5. Hogyan helyezhető közjegyzői végrendeleti letétbe a házastársak közös végrendelete és ezzel összefüggésben hogyan történik a letétbe helyezés tényének bejegyzése a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába? Milyen feltételek mellett és ki(k) által kérhető a letét kiadása, hogyan érinti ez a végrendelet hatályát?
A Kjtv. 158. §-ai szerint: "A közjegyző - ha jogszabály kivételt nem tesz - bármely okiratot átvehet megőrzés céljából."
A Kjtv. a közjegyzői őrzési letétre vonatkozó általános szabálya rögzíti, hogy - ha jogszabály kivételt nem tesz - bármilyen okirat (írásos formájú, letétbe vételre alkalmas) közjegyzői őrzési letétbe vehető, míg a kapcsolódó speciális szabály ezt a lehetőséget kiterjeszti a váltóra és az adathordozókra (informatikai adatok tárolására alkalmas eszközökre).
A Kjtv. 161. §-ai szerint: "A 158-160. §-okat megfelelően alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is."
A Kjtv. 134. § (1) bekezdése szerint: "A végrendelkező a MAGÁNVÉGRENDELETÉT NYÍLTAN VAGY BORÍTÉKBA ZÁRVA letétbe helyezheti a közjegyzőnél AZZAL A KIJELENTÉSSEL, HOGY AZ OKIRAT A VÉGRENDELETÉT TARTALMAZZA. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni."
A Ptk. 7:12. §-a tételes jogi szabályként rögzíti a bírói gyakorlat által kimunkált azon tételt, amely szerint: "Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az ÖRÖKHAGYÓ HALÁLA ESETÉRE SZÓLÓ VAGYONI RENDELKEZÉST tartalmazzon, és külsőleg az ÖRÖKHAGYÓTÓL SZÁRMAZÓNAK MUTATKOZZÉK."
- 11/12 -
A Kjtv. 134.§ (1) bekezdése szerint (írásbeli) "magánvégrendelet" helyezhető közjegyzői letétbe, azonban a szabályozásból következően nem teljesen egyértelmű, hogy a közjegyzőnek a letétbe vételt megelőzően vizsgálnia szükséges-e, hogy a letevő (végrendelkező) által letétbe helyezni kívánt okirat egyáltalán (magán)végrendeletnek tekinthető-e. Sem a Kjtv. 134. § (1) bekezdése, sem pedig más szabály nem rögzíti ugyanis expressis verbis azt, hogy az eljáró közjegyzőnek vizsgálnia kell-e a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezni kívánt okirat végrendeleti jellegét, sőt a "nyíltan vagy borítékba zárva" kitétel arra engedne következtetni, hogy akár arra is van lehetősége a végrendelkezőnek, hogy a közjegyzőnek a letétbe helyezéskor már eleve zárt borítékban adja oda a végrendeletét, amely lezárt borítéknak a közjegyző így tartalmát egyáltalán nem vizsgálhatja.
A Kjtv. hivatkozott rendelkezésének értelmezése kulcsfontosságú a házastársak közös végrendeletének közjegyzői letétbe vehetősége szempontjából is, hiszen a fentiek alapján ha bármely (ok)irat közjegyzői végrendeleti letétbe vehető lenne (a "végrendelkező" közjegyzői letétbe tehetne egy napilapot vagy egy rajzát), akkor a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendeletének közjegyzői végrendeleti letétbe helyezhetősége megengedhetőségét sem kellene különösebben bizonygatnom, hiszen ha a házastárs ügyfelek a házastársi közös végrendeletüket lezárt borítékban adhatják át a közjegyző részére (mindketten azzal a kijelentéssel, hogy a letétbe helyezni kívánt okirat a (közös) végrendeletüket tartalmazza), akkor a lezárt borítékot a közjegyzőnek - eljárási kötelezettsége okán, megtagadási ok nem lévén -az ügyfelek kérésének megfelelően közjegyzői végrendeleti letétbe kellene vennie.
Ebben a tekintetben maximálisan egyetértek dr. Anka Tibor azon álláspontjával, amely szerint: "A zártan történő letétbe helyezés nem azt jelenti, hogy a letevő eleve egy lezárt borítékot ad át a közjegyzőnek, kijelentve, hogy a boríték az ő végrendeletét tartalmazza, hanem a letétbe helyezés, nem pedig a letétbe helyezendő okirat átadása történik zártan borítékba zárva. A letétbe helyezéskor (a letétbe vételkor) kerül zárt borítékba a végintézkedést tartalmazó okirat és az ekként lesz zártan elhelyezett végrendelet."[4] Azon értelmezéssel, hogy a közjegyzőnek legalább a közjegyzői végrendelet letétbe helyezni kívánt okirat végrendeleti jellegét vizsgálnia kellene, a magam részéről szintén egyet tudnék érteni, mivel magam is úgy látom, hogy - a Jogi Iroda álláspontjával egyezően - "a teljesen biztonságos megoldás az, ha a közjegyző vizsgálja, hogy az okirat végrendelet-e, de ezen túlmenően semmit sem vizsgái"[5]
A Kjtv. 134. § (1) bekezdése a "nyíltan vagy borítékba zárva" kitétellel azonban nem elégszik meg; azt is szabályozandónak tartotta a jogalkotó, hogy a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezésnek "azzal a kijelentéssel" kell történnie, hogy "az okirat a végrendeletét tartalmazza." Ha tehát a Kjtv. szerint elvárás lenne a közjegyzőtől az, hogy a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezés során meggyőződjön legalább arról, hogy letétbe venni kívánt okirat egyáltalán végrendeletnek minősül-e, akkor mi szükség lenne arra, hogy az ügyfél még ki is jelentse, hogy "az okirat a végrendeletét tartalmazza."
- 12/13 -
A Kjtv. 134. § (1) bekezdése alapján tehát arra a következtetésre jutottam, hogy az eljáró közjegyzőnek nem kell vizsgálnia, hogy az ügyfél által letétbe helyezni kívánt okirat (magán) végrendeletnek tekinthető-e (azaz polgári anyagi jogi értelemben "létrejött-e"), azaz az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz-e. Ezt a szakirodalom is megerősíti, amikor a fentebb idézettek mellett azon értelmezést is tartalmazza, mely szerint "Nincs akadálya, hogy a közjegyző zárt, eleve zárt borítékot vegyen letétbe, ebben az esetben azonban csupán a szerencsén múlik, hogy az a boríték valóban tartalmaz-e okiratot."[6]
Ezen kérdés megválaszolására a szakirodalomban dr. Anka Tibor által írt olyan kiváló elemzést találtam, hogy bátorkodom "idegen tollakkal ékeskedni" és szó szerint idézni az általa írottakat.
"A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti egyszerű okirati letétet a közjegyzőnél letett végintézkedéstől, az okiratnak végintézkedésként történő letétbe helyezésétől az különbözteti meg, hogy a közjegyző bármilyen okiratot őrzési letétbe vehet. Őrzési letétbe okiratot nem csupán személyesen, hanem képviselő útján is letétbe lehet helyezni. Az őrzési letét az őrzési letétbe helyezett okiratot illetően semmilyen joghatással nincs magára az okiratra nézve. Akkor tehát, ha az örökhagyó akár személyesen, de a végintézkedést tartalmazó okiratot nem végrendeletként, hanem egyszerű okiratként helyezi őrzési letétbe, az ilyen letétbe helyezés nem váltja ki a Ptk. 7:17. § c) pontja szerinti anyagi jogi joghatást, ugyanakkor az okiratként egyszerű őrzési letétbe helyezett végintézkedésnek a letétből történő visszavétele nem is jár a végintézkedésnek a 7:44. §-a szerinti hatályvesztésével, hiszen az őrzési letétbe helyezés sem végintézkedés közjegyzői letétbe helyezése, letett végrendelet módjára és jogkövetkezményei szerint történt. Az egyszerű okirati letéthez a letevőnek végintézkedési képességgel sem kell rendelkeznie. Az egyszerű okiratként történő letétbe helyezés nem jár azzal a jogkövetkezménnyel sem, hogy az ekként letétbe helyezett végintézkedés az 1991. évi XLI. törvény 135. § (4) bekezdésének megfelelően a végrendeletek országos nyilvántartásában feltüntetésre kerülne, így ebben az esetben nincs garancia arra, hogy az adott örökhagyó hagyatéki ügyét tárgyaló közjegyzőnek a végrendeletek országos nyilvántartása jelezni fogja a végintézkedés létét, míg a végintézkedésként történő letétbe helyezés azzal a következménnyel jár, hogy a letétbe helyezés ténye a végintézkedések országos nyilvántartásában feltüntetésre kerül, így mivel a hagyatéki eljárásban a végintézkedések országos nyilvántartásából a végintézkedés létére vonatkozó adatokat a közjegyző kötelezően lekérdezi, nem fordulhat elő közjegyzőnél végintézkedésként letett végrendelet esetén, hogy ne derülne fény a végrendelet létére."[7]
- 13/14 -
A közjegyzői végrendeleti letét és az őrzési letét közötti főbb különbségek - dr. Anka Tibor fentiekben idézett elemzése és a vonatkozó jogszabályi előírások alapján - a következők szerint foglalhatóak össze:
| Végrendeleti letét | Őrzési letét | |
| Milyen okirat helyezhető letétbe? | kizárólag írásbeli magánvégrendelet | bármely okirat, váltó, információhordozó |
| Ki helyezheti letétbe az okiratot? | végrendelkező(k) | bárki |
| Rendelkeznie kell-e végintézkedési képességgel a letevőnek? | igen | nem |
| A letétbe helyezés során van-e helye képviseletnek? | nincs | van |
| Milyen időtartamra történik a letétbevétel? | az örökhagyó(k bármelyikének) haláláig - ténylegesen a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző által a végrendelet kiadására vonatkozó megkereséséig | a Kjtv. 159. § e) pontja szerint meghatározott határozott időtartam lejártáig |
| Milyen eljárási cselekmény szükséges a közjegyző részéről a letét tárgyát képező okirat közjegyzői átvételét követően? | - a végrendelet letételének tényét be kell jegyezni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, a letételt követő 72 órán belül - a jegyzőkönyvhöz kell fűzni a végrendeletet nyílt iratként vagy zárt iratként, a letevő rendelkezésének megfelelően | - a jegyzőkönyvhöz kell fűzni az okiratot nyílt iratként vagy zárt iratként, a letevő rendelkezésének megfelelően |
| Kinek adható ki a letett okirat? | a Kjtv. 135. § (1) bekezdése szerint a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132.§) ellátott meghatalmazottjának | a Kjtv. 159.§ d) pontja szerint a letevő által megnevezett személynek, - a határozott időtartam lejártakor a letevőnek (ha a letevő nyilatkozatából más nem következik) |
| Hogyan és mikor történhet a letét idő előtti kiadása? | - az örökhagyó halálát megelőzően, az arra jogosultnak bármikor kiadható a letét | - a letét határozott időtartamának lejártát megelőzően a letevő rendelkezéseszerinti időpontban vagy bármikor, a letevő által megjelölt személy kérésére |
- 14/15 -
| Végrendeleti letét | Őrzési letét | |
| - az örökhagyó halálát követően a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 46.5 (1) bekezdése szerint, az eljáró közjegyző megkeresése alapján haladéktalanul | - a letét határozott időtartamának lejártát követően a letevő rendelkezése szerint haladéktalanul, a letevő által megjelölt személynek vagy a letevőnek történő megküldéssel | |
| A közjegyzőnél letett okiratra (annak érvényességére/ hatályosságára) nézve milyen anyagi jogi joghatása van a letétbevételnek? | - a végrendelet (a házastársi közös végrendeletet ide nem értve) alakilag akkor is érvényes lesz, ha a más által írt végrendeletet a végrendelkező tanúk nélkül írta alá (feltéve, hogy az egyébként irányadó alakiságoknak megfelel) | semmilyen |
| A közjegyzőnél letett okiratra (annak érvényességére/ hatályosságára) nézve milyen anyagi jogi joghatása van a letét visszavételének? | - ha a végrendelkező(k) a végrendeletet a letétből visszaveszi(k), akkor az a Ptk. 7:44. §-a alapján hatályát veszíti | semmilyen |
A közjegyzői őrzési és végrendeleti letét tehát - alapvetően eltérő céljuk és sajátosságaik okán - egymástól sok szempontból különböznek; habár alapvetően a több-kevesebb viszonyában állnak egymással, a részletszabályok elemzését követően megállapítható, hogy a közjegyzői végrendeleti letét az őrzési letéthez képest szinte önálló jogintézményként jelenik meg a Kjtv.-ben.
A Kjtv. 134. § (1) bekezdése szerint: "A végrendelkező a MAGÁNVÉGRENDELETÉT NYÍLTAN VAGY BORÍTÉKBA ZÁRVA letétbe helyezheti a közjegyzőnél AZZAL A KIJELENTÉSSEL, HOGY AZ OKIRAT A VÉGRENDELETÉT TARTALMAZZA. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni"
A Kjtv. hivatkozott szabálya alapján, ha a házastárs ügyfelek által olyan okirat kerül -nyíltan vagy borítékba zárva - felmutatásra, amely a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös (magán)végrendeletét tartalmazza és az ügyfelek a házastársi közös végrendeletüket - a végrendelet letételére irányadó szabályok és tudnivalók tekintetében a közjegyzőtől előzetesen kapott tájékoztatást követően - közjegyzői végrendeleti letétbe
- 15/16 -
kívánják helyezni, akkor a közjegyző az ügyfelek erre irányuló felkérését nem tagadhatja meg (eljárási jogi szempontból ennek nem látom akadályát, különös tekintettel arra is, hogy a közjegyző nem vizsgálhatja a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezni kívánt okirat végrendeleti jellegét).
Természetesen a házastársak közös végrendelete alaki érvényességének szempontjából (azaz anyagi jogi szempontból) a közjegyzői végrendeleti letétbe vételnek - a Ptk. 7:23. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - nincs joghatása, azaz a házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendelete csak akkor lesz alakilag érvényes, ha az írásbeli magánvégrendeletek általános és a házastársak közös végrendeletére vonatkozó speciális alaki kellékeknek megfelelően került elkészítésre.
A házastársak ugyanazon okiratba foglalt közös végrendeletének közjegyzőnél végrendeletként történő letétbevétele mellett még egy - technikainak látszó, de közjegyzői végrendeleti letét értelme és célja tekintetében - kiemelendő érvem van, amely tovább erősíti álláspontom helyességét. A közjegyzői végrendeleti letét anyagi jogi értelemben vett tanúpótló célja (szerepe) mellett "az okirat végrendeletként történő letétbe helyezésére azonban sor kerülhet azért is, mert az okirat ugyan alakilag egyébként is megfelel az írásbeli magánvégrendelet valamennyi kellékének, azaz más által írott végrendelet esetén tanúk közreműködésével készült, de a végrendelkező azt a célt kívánja elérni, hogy a letett végrendeletet a közjegyző az 1991. évi XLI. törvény 135. § (4) bekezdésének megfelelően vezesse be a végrendeletek országos nyilvántartásába a 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet szabályai szerint."[8]
A végrendelet érvényre jutásának az egyik legalapvetőbb feltétele, hogy arról a végrendeleti örökösök, illetőleg a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző tudomást szerezzen. Bármennyire is tökéletes ugyanis alaki és tartalmi szempontból az írásbeli magánvégrendelet, ha egy "sötét fiók mélyén pihen" és a hagyatéki eljárásban vagy azt követően sem kerül elő soha (mint tudjuk, az öröklés tulajdonjogot keletkeztet, melyből fakadó igények nem évülnek el, azonban ennek is van korlátja, amikor valaki pl. jóhiszeműen, elbirtoklással - vagy bármely eredeti szerzésmóddal - szerzi meg az öröklés alá eső dolog tulajdonjogát). A témával amiatt is kezdtem el komolyabban is foglalkozni, mivel a napi munkavégzéssel összefüggésben elsőlegesen az ügyfelek által elérni kívánt célra figyelemmel, opportunista megközelítéssel szemléltem a helyzetet. Ha ugyanis a végrendelkezni kívánó ügyfél általánosságban (vagy a közös végrendelet készíteni kívánó házastársak) közjegyzői közreműködést kívánnak igénybe venni valamilyen formában, annak az esetek szinte 100%-ában határozott célja van; ez a cél pedig a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezés esetében az, hogy a végrendelkező(k) biztosítsák azt (biztosak lehessenek abban), hogy haláluk esetén az öröklés a végrendeletüknek megfelelően történjen.
- 16/17 -
Bizton állíthatom, hogy senki sem azért hozza írásbeli magánvégrendeletét a közjegyzőhöz letétbe helyezés céljából, hogy annak alaki érvényessége tanúk nélkül is biztosított legyen (a bevezető részben hivatkozott előadásában - a Ptk. 7:18. § (2) bekezdésével összhangban - dr. Orosz Árpád bíró is külön kiemelte, hogy a tanúknak a végrendelkező személyazonosságát/aláírásának valódiságát kell tanúsítaniuk, annak a tanúk általi ismerete, hogy végrendelet tétele során működtek közre, írásbeli magánvégrendeletnél nem érvényességi feltétel). Mennyivel egyszerűbb - és nem mellékesen költséghatékonyabb - bármely végrendelkezőnek, ha két tanú előtt írja alá az allográf írásbeli magánvégrendeletét, sőt továbbmegyek: írásbeli magánvégrendeletét holográf formában készíti el - azt végig saját kezűleg írja és aláírja - és azután azt beteszi a fiókba vagy ügyvédi letétbe helyezi. Azt is hozzátenném, hogy ahogyan arról korábban is írtam, a közjegyző nem vizsgálja sem a végrendeletként letétbe helyezni kívánni okirat létrejöttét, sem pedig annak érvényességét.
Miért kívánják akkor mégis közjegyzőnél letétbe helyezni az ügyfelek írásbeli magánvégrendeletüket? A választ jelen kérdés bevezető részében írtakkal összhangban a Kjtv. 135. § (4) bekezdése adja meg, amelyben foglaltak szerint: "A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést, az egyéb, halál esetére szóló rendelkezést tartalmazó közjegyzői okiratot, valamint a végrendelet közjegyzőnél történő letételének tényét a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül. A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából köteles megkeresni a Végrendeletek Országos Nyilvántartását."
Amikor az ügyfelek megkeresik irodánkat azzal, hogy végrendelkezni kívánnak közjegyzői közreműködéssel, akkor mindig elmondom a tájékoztatás során, hogy a közjegyző kétféle módon tud a végrendelettel kapcsolatban közreműködni: a közvégrendelet készítésére vagy a végrendelkező által elkészített írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezésére van lehetőség. Mindig kihangsúlyozom, hogy a kettő között - a közjegyzői díj mellett - a lényeges különbség az, hogy a letétbe tenni kívánt írásbeli magánvégrendeletet a közjegyző sem formai, sem pedig tartalmi szempontból nem vizsgálja (a végrendelet esetleges létre nem jöttéért, alaki vagy tartalmi érvénytelenségéért a közjegyző nem vállal felelősséget), míg ha a közvégrendeletet a közjegyző készíti el, így annak alaki és tartalmi megfelelőségéért (jogszerűségéért) a közjegyző felelősséggel tartozik.
A közjegyzői végrendeleti letétet nagyon sokan azért választják, mert az eltérő közjegyzői díj miatt az ügyfeleknek az a kedvezőbb, továbbá ezen típusú közjegyzői közreműködéshez is kapcsolódik a végrendelkezés tényére vonatkozó Végrendeletek Országos Nyilvántartásába történő bejegyzési kötelezettség, mivel - a közvégrendelet tétele mellett - az írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe vételének tényét is be kell vezetni a nyilvántartásba.
Álláspontom szerint a közjegyzői végrendeleti letét jogintézményének az elsődleges célja annak tanúsítása, hogy a végrendelkező előttünk személyesen megjelenve helyezi el végrendeletként a letét tárgyát képező okiratot, de emellett legalább ilyen fontos az is, hogy kereshetővé, illetve megismerhetővé tegye a végrendelkező által tett végrendeletet.
- 17/18 -
Ha a bevezető részben foglaltak szerinti, dr. Anka Tibor által írt értelmezést fogadnánk el, akkor a végrendeletek közötti azt az indokolatlan megkülönböztetést is kellene fogadnunk, hogy "egyéni" végrendelkezők közjegyzői végrendeleti letétbe helyezhetik a végrendeletüket, míg a házastársaknak "közös" végrendelkezőkként ugyanezen lehetőséggel nem élhetnek (annak ellenére, hogy a jogszabályban nincs kifejezett tiltó rendelkezés erre vonatkozólag). A javasolt megoldást pedig, amely szerint a házastársak közös végrendelete csak közjegyző őrzési letétbe vehető, fentiek okán az egész jogintézmény egyik legfontosabb céljával nem tartom összeegyeztethetőnek.
Tételezzük fel, hogy a házastársak végrendelkezőkként közjegyzői őrzési letétbe helyezik a házastársi közös végrendeletüket, de nem szólnak róla senkinek. Ki és mikor fog erről tudomást szerezni abban az esetben, ha a Végrendeletek Országos Nyilvántartásban ezen letétbe vétel ténye nem kerül rögzítésre? Ezen probléma "áthidalására" hallottam azt a megoldást, hogy a közjegyző kollégák közjegyzői őrzési letétként veszik át a házastársak közös végrendeletét, de ennek ellenére a "végrendelkezésének a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába történő bejegyzésre is sor kerül, bizonyosan nem megfelelő (ezzel gyakorlatilag végrendeletként kezeli a közjegyző a letenni kívánt okiratot, de mégsem közjegyzői végrendeleti letétbe vétel történik). A szabályozás eltéréseiből adódóan ugyanis vagy végrendeletként vesszük letétbe a házastársi közös végrendeletet és akkor értelemszerűen rögzítjük a végrendelkezés tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, vagy pedig őrzési letétbe vesszük a házastársak közös végrendeletét, de akkor nem vizsgálhatjuk az okirat tartalmát (a letevő(k)nek nem kell kijelenteni(ük), hogy adott esetben pl. a borítékba zárt irat a végrendelet(ük)et tartalmazza), akkor viszont mi lenne az eljárásjogi alapja a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába történő bejegyzésnek.
A közjegyző kollégák fenti eljárása ugyanakkor egyértelműen jelzi számomra azt, hogy ők is érzékelik a szabályozás nem megfelelő értelmezéséből eredő ellentmondást, és úgy gondolják, hogy bárhogyan is értelmezzük az anyagi jogi rendelkezéseket a házastársak közös végrendeletének közjegyzői letétbe vétele megengedhetősége tekintetében, azzal biztosan nem tesznek "rosszat" (törvénybe ütközőt), ha a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bevezetik a végrendelkezés közjegyzői letétbe helyezésének tényét és ezáltal a végrendelet érvényesüléséhez szükséges egyik fő kötelezettségnek eleget tesznek (a közjegyzői letétbehelyezés alapvető célja megvalósul).
A házastársi közös végrendelet letétbe vétele kapcsán felmerül a kérdés, hogy technikailag hogyan történik a letétbevétel. A végrendelet személyes jellegéből és a Kjtv. 134. § (1) bekezdéséből következően is a letevőknek - házastársaknak - azonos időpontban és
- 18/19 -
együttesen kell megjelenniük a közjegyző előtt. A végrendelet létrejöttének közjegyzői megvizsgálását követően egyetlen jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben a házastársak közös letevőkként jelennek meg.
A házastársak közös végrendeletének közjegyzői végrendeleti letétbe helyezését követően 72 órán belül meg kell történnie a bejegyzésnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, mellyel kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy mivel csak egy jegyzőkönyv kerül felvételre, hogyan érinti ez a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába történő bejegyzést. A Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet 12. §-a szerint: "Több végintézkedő adatait tartalmazó okirat esetén a nyilvántartásba valamennyi végintézkedő adataival külön-külön be kell jegyezni a végintézkedést." Látható tehát, hogy semmilyen jogszabályi akadály nincs a házastársak közjegyzői letétbe helyezett közös végrendeletére tekintettel az ügyfelek bejegyzésének, gyakorlatilag ugyanúgy történik a bejegyzés, mintha házastársak közös végrendelete közokirati formában jött volna létre vagy mintha a házastársak a Ptk. 7:51. § (2) bekezdése szerint közös öröklési szerződést kötöttek volna közokiratban és annak bejegyzésére kerülne sor.
Az általános szabályoktól részben eltérően történhet továbbá a házastársak ugyanazon okiratban tett közös végrendeletének visszavonása is (mely közjegyzői végrendeleti letétbe helyezett házastársi közös végrendelet esetén a letét közös visszavételével valósulhat meg).
A végrendelet hatálytalanságára vonatkozó általános szabályok, a Ptk. 7:41. § (1)-(2) bekezdései alapján: "A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak"
A házastársak közös végrendeletére a Ptk. 7:43. § bekezdései tartalmaznak külön szabályokat is, melyek szerint: "A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre. A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak. ÉRVÉNYTELEN A KÖZÖS VÉGRENDELETBE FOGLALT RENDELKEZÉS EGYOLDALÚ VISSZAVONÁSA, HA AZT A VÉGRENDELET KIZÁRTA, VAGY ARRA A MÁSIK VÉGRENDELKEZŐ ÉRTESÍTÉSE NÉLKÜL KERÜLT SOR. Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül."
A szabályozásból egyértelműnek tűnik tehát, hogy a házastársak közös végrendelete bármelyik házastárs által külön-külön is visszavonható; ennek feltétele pedig az, hogy a felek bármelyike általi egyoldalú visszavonás lehetőségét maga a házastársi közös végrendelet ne zárja ki, vagy pedig a visszavonásról a másik fél értesítésre kerüljön. A kizárt visszavonást nem tartom szükségesnek különösebben értelmezni (értelemszerűen azt jelenti, hogy csak közösen kerülhet a házasfelek által visszavonásra a végrendelet), míg
- 19/20 -
az értesítési kötelezettségre vonatkozó utóbbi anyagi jogi szabálynak az a jelentősége, hogy ha a másik fél tudomást szerez az egyoldalú visszavonásról, akkor az alapján tudjon akaratának megfelelően reagálni (például ő is visszavonja a közös végrendeletet vagy azt hatályában fenntartja).
A Ptk. 7:44. §-a szerint: "A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi."
Ha a házasfelek közjegyzői végrendeleti letétbe helyezték a házastársi közös végrendeletüket, akkor a végrendelet annulálása
♦ visszavonása útján, a fenti anyagi jogi szabályok alkalmazásával - anyagi jogi jognyilatkozattal - történik, vagy pedig
♦ a házasfelek által a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezett végrendelet letétből történő visszavétele - eljárásjogi lehetőség - útján is történhet.
Témánk szempontjából ez utóbbi eshetőség az érdekesebb, hiszen a házastársak közös végrendeletének a közjegyzői letétből történő visszavétele - mivel az a letétbevételi jegyzőkönyvről való leválasztással és a letét tárgyának a letevő részére történő visszaadásával történik - nem képzelhető el olyan formában, hogy bármelyik házastárs önállóan visszavehetne a közös végrendeletet, különös tekintettel arra is, hogy a közjegyzői végrendeleti letétből történő visszavétel anyagi jogi joghatást is kivált, mivel "a Ptk. a közjegyzőnél letett magánvégrendeletnek a végrendelkező általi visszavételéhez annak hatályvesztése következményét fűzi akkor is, ha a letett végrendelet a letétbe helyezés nélkül is mindenben megfelelt az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kellékeinek."[9]A Ptk. 7:44. §-ának szabálya alapján a házastársak közös végrendeletének közjegyzői letétbe helyezése esetén az egyik letevő általi visszavétel az egész közös végrendelet érvénytelenségét eredményezhetné oly módon, hogy adott esetben a másik letevő erre vonatkozó szándéka nem ismert vagy adott esetben kifejezetten ellentétes.
Fentiek miatt a házastársi közös végrendeletet letevők közös letevőknek minősülnek, így a letét visszavételét is csak közösen kérhetik, ezért közjegyzőnek - a jogviták elkerülése céljából, az egyértelműség érdekében - érdemes beleírnia a letétbevételkor készülő jegyzőkönyvbe azt is, hogy csak közösen vehető vissza a letétbe helyezett házastársi közös végrendelet.
Annak ugyanakkor nem látom akadályát, hogy bármelyik házastárs - ha a másik fél a közös végrendelet közjegyzői letétből történő visszavételében nem működik együtt és a közös végrendelet az anyagi jogi értelemben vett egyoldalú visszavonást nem zárja ki - visszavonó nyilatkozatot tegyen akár olyan formában, hogy ezen nyilatkozatát közjegyzői kézbesítéssel kéri megküldeni a másik félnek. Ekkor gyakorlatilag a másik fél - közokirattal bizonyíthatóan - abban a helyzetben lesz, hogy tehessen új végrendeletet vagy ő is visszavonhassa a közös végrendelet még hatályos részét.
- 20/21 -
A fentiek elemzését követően a konklúziót a következők szerint fogalmaznám meg. A végrendeletnek három fő fajtája (formája) van: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet és a szóbeli végrendelet. Az írásbeli magánvégrendeletnek kettő alapvető típusa van (holográf és allográf), melyek közül bármelyik letehető közjegyzői végrendeleti letétbe. A házastársak közös végrendelete semmiképpen sem tekinthető a végrendeletek önálló formájának; az közvégrendeleti vagy írásbeli magánvégrendeleti formában jöhet létre. Amennyiben a végrendelkezők az írásbeli magánvégrendeleti forma mellett döntenek, akkor a házastársak közös végrendeletének alaki érvényességéhez a vonatkozó speciális formai követelményeken túlmenően az írásbeli magánvégrendeletre irányadó általános szabályok alkalmazandóak.
A közjegyző a házastársi közös végrendeletnek a közjegyzői végrendeleti letétbe helyezése során - a Kjtv. 134. § (1) bekezdése szerint - érdemben nem vizsgálhatja azt, hogy a letenni kívánt okirat írásbeli magánvégrendelet-e; a letenni kívánt okirat nyílt vagy zárt iratként is letehető, annak "végrendeleti" jellegét a letevő(k) kijelentése alapján köteles elfogadni a közjegyző (ennek megfelelően a közjegyzőt a végrendelet esetleges létrejöttének hiánya, illetőleg alaki vagy tartalmi érvénytelensége tekintetében nem terheli felelősség).
Ha a házastársak közös végrendeletét a végrendelkezők közjegyzői végrendeleti letétbe kívánják letenni, annak elsődleges célja a végrendelkezők részéről az, hogy a közös végrendelet érvényesülését biztosítsák, amelynek legfontosabb eleme a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába történő bejegyzésnek a megtörténte (a közjegyzői végrendeleti letétbe történő helyezéshez - anyagi jogi joghatásként fűződő - tanúpótló szerepe mellett, amely anyagi joghatás ugyanakkor a házastársak közös végrendeletéhez nem fűződik).
A házastársi közös végrendeletnek a közjegyzői végrendeleti letétből való kiadására vonatkozóan az általános szabályok alkalmazandóak azzal, hogy ezen típusú letét - a végrendelet közös jellegére tekintettel és a visszavételhez fűződő hatálytalanság jogkövetkezményére - kizárólag a letevők közös kérelmére adható vissza.■
JEGYZETEK
[1] A cikkben közöltek a Szerkesztőbizottság véleményét nem tükrözik.
[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 444- oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
[3] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 451. oldal (Opten Informatikai Kft, 2014.)
[4] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 462. oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
[5] Dr. Tímár Katalin berettyóújfalui közjegyző által felvetett kérdések kapcsán a MOKK Jogi Iroda (dr. Anka Márton Tibor) által írt 2014. július 21-ei (9:17) kör e-mail
[6] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 462. oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
[7] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 461. oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
[8] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 576. oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
[9] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, 577. oldal (Opten Informatikai Kft., 2014.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
