Ezen összefoglaló célja az Európai Unió Bírósága által 2018-ban lezárt magyar ügyek bemutatása, azok ténybeli és jogi hátterének, a felmerült jogi problémának, valamint a Bíróság döntésének tömör ismertetésével. Az anyag tizenhét ítéletet, illetve végzést dolgoz fel, amelyek közül tizenötöt az Európai Bíróság, kettőt pedig a Törvényszék hozott. Az Európai Bíróság által eldöntött ügyek túlnyomó többsége előzetes döntéshozatali eljárás keretében került a luxembourgi bírák elé, és a leggyakrabban vizsgált jogterület ezúttal a devizahitelezéssel összefüggésben érintett fogyasztóvédelem volt. 2018-ban az Európai Bíróság olyan jelentős kérdésekben hozott ítéletet, mint a devizahitelesek helyzetének rendezésére elfogadott törvényeknek, a magyarországi mezőgazdasági földterületeken fennálló haszonélvezeti jog főként más uniós tagállamok polgáraitól történő megvonásának, valamint a hagyományos és az online kaszinók engedélyezésére vonatkozó nemzeti szabályoknak az uniós joggal való összhangja.
Az összefoglaló nem tartalmazza azokat az ügyeket, amelyekben a keresetet vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a döntéshozatal előtt visszavonták, amelyeket az Európai Bíróság vagy a Törvényszék nyilvánvalóan elfogadhatatlannak minősített, amelyek tárgya még a jogot ismerő nagyközönség nagy része számára is túl specifikus (pl. egyes védjegyügyek), valamint a közszolgálati jogvitákat.
A jobb áttekinthetőség kedvéért az ügyek témakör szerint besorolva kerülnek ismertetésre.
A Bíróságnak a C-182/17. sz. Nagyszénás Településszolgáltatási Nonprofit Kft. ügyben hozott ítélete
Egy olyan tevékenység, amelynek keretében egy gazdasági társaság az e társaság és valamely önkormányzat között kötött szerződés alapján bizonyos közfeladatokat lát el, főszabály szerint ellenszolgáltatás fejében teljesített, héa-köteles szolgáltatásnyújtásnak minősül
A héa irányelv[1] (a héa [hozzáadottérték-adó] magyar jogi megfelelője az áfa) értelmében az állami, regionális és helyi közigazgatási szervnek vagy egyéb, a közjog által szabályozott szervnek minősülő azon (jogi) személyek, amelyek hatósági jellegű tevékenységet folytatnak, nem tekinthetők adóalanynak a héa szempontjából. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság már több korábbi döntésében is kimondta, hogy nem csupán a közhatalmi tevékenységek gyakorlása minősülhet hatósági tevékenységnek, hanem a közfeladatok ellátása is.
A Nagyszénás Településszolgáltatási Nonprofit Kft. egy a Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló, nonprofit tevékenységet végző gazdasági társaság. A cég az Önkormányzattal feladatellátási és vagyonhasználati szerződést kötött, amely alapján - az Önkormányzat által nyújtott kompenzáció ellenében - a következő kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok elvégzését vállalta el: lakás- és ingatlangazdálkodás, helyi közutak kezelése, karantén kártevők irtása, szúnyoggyérítés, parkkarbantartás, közterület és egyéb zöldfelületek fenntartása, dögtelep működtetése, gyepmesteri feladatok ellátása, piacfenntartás.
A cég az említett feladatok ellátásáról nem bocsátott ki számlát és a kompenzáció összegét illetően áfát sem számított fel lényegében arra hivatkozva, hogy a héa irányelv értelmében nem minősül adóalanynak. Az adóhatóság szerint azonban az érintett társaság - mivel egyrészről nem tekinthető közhatalmi szervnek, másrészről pedig nem közhatalmi, hanem gazdasági tevékenységet végez - igenis adóalanynak minősül az áfa szempontjából. Minderre tekintettel az adóhatóság a cégnél adóhiányt állapított meg, és emiatt adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot is kiszabott.
A cég az adóhatóság határozatának a jogszerűségét a Kúria előtt vitatta, amely azt kérdezte az Európai Bíróságtól (a továbbiakban: a "Bíróság"), hogy a jelen ügyben érintett gazdasági társaság "közjog által szabályozott szervnek" minősül-e, illetve, hogy a cég a rábízott, kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat hatóságként látja-e el, azaz, hogy e társaság az irányelv alapján valóban kívül esik-e a héa hatóköréből.
2018. február 22-én meghozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy az irányelv értelmében egy olyan tevékenység, amelynek keretében egy társaság az e társaság és valamely önkormányzat között kötött szerződés alapján bizonyos közfeladatokat lát el, főszabály szerint ellenszolgáltatás fejében teljesített, héa-köteles szolgáltatásnyújtásnak minősül.
- 1/2 -
A Bíróság emellett kimondta, hogy a jelen ügyben érintett társaság a rendelkezésre álló információk alapján nem tekinthető a közjog által szabályozott, hatósági jellegű tevékenységet folytató szervnek, és ezért adóalanynak kell tekinteni a héa szempontjából.
A Törvényszéknek a T-554/15. és a T-555/15. sz. Magyarország kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélete
A Törvényszék szerint a Bizottság jogszerűen utasította Magyarországot a dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztésére
A T-554/15. sz. ügy
2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. Ezen adó célja, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.
Az ezen új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekednek, és azok mértéke 0,2% az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5% az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5% az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.
Miután a Bizottsághoz panasz érkezett ezen adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. A Bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak. Hasonlóképpen, az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.
Mindezek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és - mivel az adó már hatályban van - utasította Magyarországot arra, hogy ezen eljárás lezárásáig függessze fel a progresszív kulcsok, illetve a beruházás esetén járó adókedvezmény alkalmazását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
