I. A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. A Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a házastárs különvagyonához tartozik a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
A Csjt. idézett rendelkezései az egyes vagyontárgyak alvagyoni jellegének a meghatározása körében nem különböztetnek aszerint, hogy az adott vagyontárgy személyes, családi vagy háztartási célokat, illetőleg befektetési vagy vállalkozási célokat szolgál-e, ezért a házastársak befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyainak alvagyoni jellegét a személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyontárgyakéval azonos elvek alapján kell megítélni.1
Ennek megfelelően megosztandó házastársi közös vagyont képez a házastársak által a házassági életközösség vagy az azt közvetlenül megelőző és ezért a házassági életközösségbe vagyonjogi szempontból beolvadó élettársi kapcsolat ideje alatt akár együttes, akár külön-külön megszerzett olyan társaságbeli részesedés is, amely a tag házastársat az életközösség megszűnésének időpontjában - a társaság különváláskori létszakától függően - megilleti.
A házastársak valamelyikének a különvagyonához tartozik viszont az életközösség ideje alatt megszerzett és annak megszűnésekor is meglévő gazdasági társaságbeli részesedés akkor, ha az a Csjt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan időpontban, olyan jogcímen, olyan célokra vagy olyan eredetű vagyoni eszközök felhasználásával került megszerzésre, amelyre tekintettel a Csjt. a közös vagyoni jelleg alól kivételt létesít.2
A Csjt. 27. §-a (1) bekezdésének a fentebb idézett második mondata a házastársi közös vagyont a különvagyontól - egy pozitív és egy negatív rendelkezéssel - csupán általánosságban határolja el akként, hogy - pozitíve - közös vagyonná minősíti "mindazt", amit a házastársak az életközösség fennállása alatt szereztek, negatíve pedig kivételt létesít arra, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Az általános jellegű meghatározás mellett azonban a közös vagyon körét kifejezetten konkretizálja is annyiban, hogy közös vagyonná minősíti - egyebek mellett - a különvagyonnak azt a hasznát is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Az egyes alvagyonokhoz tartozó vagyontárgyak értékén szerzett vagyon alvagyoni jellegét azonban - a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése, valamint 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint - már az adott vagyontárgy alvagyoni jellege határozza meg.
II. A hasznosítás illetve a haszon fogalmát sem a Csjt., sem a Ptk. nem határozza meg, a haszon jogi értelemben vett fogalma azonban nem, vagy nem feltétlenül esik egybe annak gazdasági értelemben vett fogalmával. Erre a tényre tehát a különvagyonhoz tartozó gazdasági társasági részesedés hasznának, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgynak (a különvagyon helyébe lépett értéknek, illetve a különvagyon felhasználásával szerzett vagyontárgynak az egymástól való elhatárolása során figyelemmel kell lenni.
Az ítélkezési gyakorlat szerint polgári jogi értelemben haszon a dolognak az az időszakos vagy rendszeres hozadéka, amely a dologból rendeltetéséhez képest ered, illetve a dolog hasznosításának az eredménye3, továbbá az ingatlan vagy ingó dologból származó termék, termény, szaporulat (általában gyümölcs), de egyéb jövedelem is, mint pl. a haszonbérleti díj. Polgári jogi értelemben ugyanis a dolog (ingó vagy ingatlan) haszna tehát "gyümölcse" kétféle lehet: természetes gyümölcs, tehát termék, termény vagy szaporulat és jogi gyümölcs, tehát bármiféle olyan egyéb vagyoni előny, amely a dolog rendeltetésszerű hasznosítása folytán kapott ellenértéknek, a dolog rendeltetésszerű használata gazdasági eredményének, a dolog rendeltetésszerű használatával kielégített szükségletnek vagy elért megtakarításnak minősül.
Családjogi értelemben az egyes alvagyonokhoz tartozó vagyontárgyak értékén szerzett vagyon alvagyoni jellegét az adott vagyontárgy alvagyoni jellege határozza meg. Nem az adott vagyontárgy hasznának, hanem az adott vagyontárgy értékén szerzett vagyonnak minősül - egyebek mellett - az eredeti vagyontárgyat surrogátió útján felváltó (cserébe vagy a dolog elvételéért, kisajátításáért, megsemmisítéséért kártérítésként kapott) új vagyontárgy, az eredeti vagyontárgy értékesítéséből eredő pénzen szerzett új vagyontárgy, továbbá a vagyontárgy forgalmi értékének a felek tevékenységétől független (ún. konjuktúrális) értékemelkedése.
Mindezekből az következik, hogy házassági vagyonjogi értelemben haszonnak minősül a gazdasági társaságbeli részesedés minden olyan időszakos vagy rendszeres hozadéka, amely a társasági tagsági jogviszony fennállásának a tartama alatt, a vagyoni (pénzbeli vagy nem pénzbeli) hozzájárulás hasznosításának az eredményeként, abból ered.
Nem haszonnak, hanem az adott társaságbeli részesedés értékén szerzett vagyonnak (a társaságbeli részesedés helyébe lépett értéknek) minősül viszont a részesedés olyan értékemelkedése, amely a vagyoni (pénzbeli vagy nem pénzbeli) hozzájárulás hasznosításának az eredményeként abból ered ugyan, időszakosnak vagy rendszeresnek azonban nem tekinthető, mert annak megszerzése egyrészt egyszeri jellegű, másrészt magának a gazdasági társaságbeli tagsági jogviszonynak a megszűnését feltételezi, tehát a tag társaságbeli részesedésének az ellenértékét képezi.
Azt, hogy ez a megkülönböztetés a gyakorlatban mit jelent, az egyes gazdasági társaságok cégformája alapján, külön-külön kell vizsgálni.
III.1. A vagyonközösséghez tartozó közkereseti és betéti társasági részesedéssel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság azt fejtette ki, hogy "a házassági vagyonjogi szabályok és az ítélkezési elvek az irányadók annak a vagyonszaporulatnak a házastársak közötti elszámolása tárgyában is, amely az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban keletkezett. Az említett időszakban a tag házastárs különvagyonának minősül a társaságban végzett személyes tevékenységének díja, mint kereső tevékenységből eredő jövedelem, mert ekkor már a felek között vagyonközösség nem áll fenn, közös vagyon viszont az életközösség fennállása alatt teljesített vagyoni hozzájárulás értékemelkedése (a vagyonszaporulatnak a vagyoni hozzájárulás társaság általi működtetésére visszavezethető része), ezért azt a házasfelek között elszámolható érték meghatározása során figyelembe kell venni… A közös vagyonhoz tartozó közkereseti társaságbeli részesedés alapján a tag házastársat megillető elszámolási igény értéke - a társaság személyegyesülés-jellegéből következően - részint a tag házastárs illetőleg a többi tag személyes közreműködésére, részint pedig a tagok vagyoni hozzájárulásának a társaság általi működtetésére vezethető vissza. A tag házastárs, illetve a többi tag által az életközösség megszűnését követően a társaságban végzett személyes tevékenység díja mint kereső tevékenységből eredő jövedelem a tag házastárs különvagyonának minősül, …. a nyereségnek a személyes közreműködés díjaként fel nem vett része pedig - a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - valójában a tagok vagyoni hozzájárulásának a növekményét képezi, ezért az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban keletkezett nyereségnek a vagyoni hozzájárulás értékemelkedésére visszavezethető arányos részét a tag házastárs részesedése házasfelek között elszámolható értékének a meghatározása során megfelelően figyelembe kell venni."4
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
