Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Dudás Ferenc: Legyen nyár jövőre is, avagy a humorban és (nem mondom meg) még valamiben, tényleg ne ismerjünk tréfát! (Jegyző, 2020/3., 33-34. o.)

Sokszor, sokfelé hallhattuk, de az is lehet, hogy már magunk is mondtuk: "szeretlek, de nem vagyok beléd szerelmes"!

Nos, ebbe a harmadik típusú találkozásba illik az ügyfelek és a hivatali ügyintézők viszonya. S az informális logika szabályai szerint egyik sincs a másik nélkül. Ha az egyik nem lenne, akkor a másikat tényleg ki kellene találni. Tudom, kissé olyan megállapítás ez, mint: "ha jó volt a dinnyetermés, akkor sok volt a napsütés", de illik ide. S kettőjük bonyolult relációjában sokszor tényleg csak a humor (móka, poén, hecc, vicc, élc, anekdota, adoma, bohóság, bohózat, ugratás, komédia, szellemes megjegyzés, felszabadult nevetés) hozhat feloldozást. Ebben a játszmában csak az nyerhet, aki veszi a lapot, és akinek van némi stílusérzéke. No, és leginkább, akiben megvan az empátia és az együttműködés képessége.

Mert:

Minderről azért írok, mivel a legutóbbi Lazíts sorok kapcsán többen azt kérték, hogy mindezt érdemes lenne folytatni. Mert egyáltalán nem mese az, amiről a korábbiakban - oldottabb formában és viccesebb keretben - szó volt. Együtt mindig könnyebb. Ezért indítsunk is ezzel. Mai - önismereti - történetünk lényege a következő:

"Volt egyszer egy favágó, s annak négy fia. Négyfele húztak, nem volt olyan dolog, amiben egyetértés lett volna köztük. Mindennapos volt a veszekedés. Egyre szegényebbek lettek. Olyannyira, hogy a falusiak már gúnyolódtak rajtuk.

Az apjuk látta, hogy mindennap valami vita van köztük, egyre boldogtalanabb lett. Sokszor próbálta elmagyarázni, hogy a veszekedés nem használ, mindhiába. Az apai jó tanács egyik fülükön be, a másikon ki.

Elment egyszer a favágó az erdőbe fát vágni. Csak vágta, vágta és vágta. Közben nagyon és sokat gondolkodott, mert abból sosem elég.

S mivel volt miből, még mindig vágta:

Készített a lenyesett gallyakból egy köteget, megkötötte egy kötéllel. Útközben eszébe jutott valami. Izgatottan várta haza fiait. Ahogy hazaértek, hívatta őket. Odamegy a négy fivér. Kérdezik: - Mi az, apánk? Erre a legidősebb fiának szól a favágó: - Törd csak fiam kettőbe ezt a rőzsét! Megpróbálta, de nem sikerült, megszégyenülve ment vissza apjához. - Nem megy ez nekem, apám. A favágó elmosolyodott, és mondta a második fiának: - Most te próbáld meg, fiam, törd csak ketté! Pont úgy járt, ahogy a bátyja. Így próbálta meg a harmadik, majd a negyedik fiú is. Egyiknek sem sikerült. Mind csüggedten ültek a földre. Fölállt akkor a favágó mosolyogva. Kicsomózta a kötelet, amivel körülkötötte a rőzsét. Széthullottak a gallyak. Mondja akkor is fiainak: - Fiaim, most törjétek el ezeket a gallyakat. Odaugrik a négy fiú, felkap mindegyik egy-két gallyat és azon nyomban eltöri. Nagy büszkén állnak apjuk előtt. Erre a favágó: - Látjátok, míg össze volt kötve a sok gally, nem tudtátok eltörni őket. Külön-külön egy szempillantás alatt eltörtétek mind. Épp így győz le bármilyen ellenség titeket külön-külön. De ha együtt maradtok, összetartotok, nincs

- 33/34 -

az a hatalom, aki legyőzne titeket. Az összetartozás hatalmas erő..., ami szinte legyőzhetetlen!"

Tanmesének tűnhet, de nem kell és nem is érdemes túlmagyarázni. Végtelenül egyszerű és ehhez nem is kell a sorok között olvasni.

Az üzenet és a tanulság egy képben (szoborban) megjeleníthető és összefoglalható. Íme:

Hát, így vagyunk mi önmagunkkal és másokkal. Mindez talán még ahhoz is kellő inspirációt nyújthat, hogy a Jegyző Tisztelt Olvasói megosszák velünk azokat a megtörtént eseteket, amelyek velük és náluk megestek. S ebből az ön- és éntükörből aztán mindenki kedvére derülhet, tanulhat és meríthet.

S mivel az Olvasók kérték, csak itt és csak most, kifejezetten a "Legyen nyár jövőre is!" jeligére nézzünk pár korábbi (néhol akár szakállas) történetet és szösszenetet.

Először lássuk az önkormányzati világot. Itt mindig fontos célpontunk és szabályozási tárgyunk a csendvédelem. Mert így is lehet regulázni, például egy csendrendeletben:

"E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezés bármilyen hangszóró, vagy más műsorforrás, vagy sporteszköz.

Kérdés: Hogyan és mikor tud csendrendeleti szabályt sérteni egy sporteszköz mint hangosító berendezés? Ki és hogyan ellenőrzi a hangnyomás szintjét?

Különös tekintettel a szurkolói levegő-kürtökre. Mivel a szurkolók nálunk soha nem beszélnek a levegőbe, legfeljebb fújják az ébresztőt:

S mivel a közigazgatás a bölcsőtől a sírig végigkíséri az embereket, most is van talonban egy temetkezési rendeletből kiragadható - eléggé originális - példa. Eszerint:

"A kripta méretének meghatározásakor irányadó a benne elhelyezni szándékolt hullák szélességi szorzata."

A fentiek kapcsán az ember nyomban arra gondol, hogy a fenti szöveget kodifikáló jegyző vagy munkatársa korábban talán matematikus volt?

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére