A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításánál a fizetésképtelenségi okokhoz kapcsolódóan új eseteket iktatott be a jogalkotó. A 25. § (1) bekezdés f) pontja a 27. § (2) bekezdés a) pontjához kapcsolódik, ha nem volt felszólítás, vagy nem telt le a 15 nap, akkor érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kérelmet. A második eset lehet kicsit kérdéses, mert mi van akkor, ha a kérelem benyújtásakor ugyan még nem telt le a 15 nap, de a felszámolási eljárással foglalkozó bíró döntésének meghozataláig már igen. Véleményem szerint az ebből a szempontból irreleváns, hogy a bíróság mikor vette a kérelmet kézbe, az a lényeges, hogy a beadásakor nem volt szabályos a kérelem, tehát mindenképpen el kell utasítani.
A 25. § (1) bekezdés g) pontja6 a 27. § (2) bekezdés b) pontjához kapcsolódik, automatikusan másolva az első bekezdést, de ha belegondolunk abba a helyzetbe, amit a b) ponthoz kapcsolódóan próbáltam vázolni, akkor ez a lehetőség szerintem első fokon jogerőre emelkedett határozatok esetén kizárt, másodfokon jogerőre emelkedetteknél pedig igen kicsi az esélye. Ha ugyanis az ítélet első fokon jogerőre emelkedik, akkor a jogerőre emelkedés (a fellebbezési határidő leteltét követő nap) napja a teljesítési határidő utolsó napja a fent kifejtettek szerint, másodfokú határozat esetén pedig ahhoz, hogy a jogerőt meg tudja állapítani, meg kell tekintenie a hitelezőnek az adós részére megküldött másodfokú határozat vétívét, s mire az visszaérkezik a bíróságra, addigra a teljesítési határidő is letelik.
A felszámolókkal kapcsolatos rendelkezések teszik ki a legnagyobb részét a módosításnak. Célja az volt a rendelkezéseknek a szövegből kitűnően, hogy biztosítsák a felszámolók szakértelmét és megakadályozzák a bennfentes információkkal való visszaélés lehetőségét.
A szöveg és a hatályba léptetés azonban olyan káoszba torkollt, hogy igazából senki nem látja át, mit is kell csinálni a felszámolóknak, és miről is szólnak a rendelkezések. Most csak azokkal foglalkozom, amelyek a mai állás szerint 2006. július 1-jén hatályba lépnek, azokkal amelyek 2007. január 1-jén, illetve 2010. július 1-jén, nem.
A 27/A. § (1) bekezdésének a kiegészítésére azért került sor, mert a felszámolás kezdő időpontjának a későbbre tolásával (a Cégközlönyben való megjelenés lesz a felszámolás kezdő időpontja a módosítás hatályba lépését követően indult eljárásokban) kialakulhatnak olyan időtartamok, ami alatt az adós vezetése még rendelkezik az adós vagyonával - például a jogerőre emelkedett felszámolást elrendelő végzés és a közzététel között -, s előfordulhat, hogy mentve a menthetőt, ezen időszak alatt tünteti el a vagyont.
Ezt megelőzendő került kiegészítésre az (1) bekezdés, teljesen fölöslegesen. Azt a lehetőséget teremtették meg, hogy a már kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelői minőségben eljárhasson, ha a hitelező ezt kéri és a díjat - ami az ideiglenes vagyonfelügyelőnek járna -előlegezi. Ezt a lehetőséget nem kellett újrateremteni, mert az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok szerint - 24/A. § (1) bekezdés - ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését a felszámolás kezdő időpontjáig bármikor lehet kérni, tehát akár a felszámolás elrendelése után is egészen a felszámolás kezdő időpontjáig. Az egyetlen különbség kettőjük között az, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő tisztségének befejezése után nem lesz felszámoló - a kialakult bírói gyakorlat szerint - míg a kijelölt felszámoló eljárhat ideiglenes vagyonfelügyelőként addig, amíg nem válik tényleges felszámolóvá.
A 27. § (4) bekezdése a felszámoló és a felszámolóbiztos tekintetében vizsgálandó kizárási okokat részletezi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
