Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Kovácsy Zsombor: Jogszabályok hatásvizsgálata - a tudományos megközelítés korlátai (JK, 2025/11., 492-500. o.)

https://doi.org/10.59851/jk.80.11.4

A jogszabályok (előzetes, valamint utólagos) hatásvizsgálata (Regulatory Impact Assessment, RIA) sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is törvényi kötelezettség.. A hatásvizsgálatok elvégzésének lehetősége a XX. század második felétől ugrásszerűen bővült a vizsgálati módszerek rohamos fejlődésének köszönhetően. Mindazonáltal a hatásvizsgálat csak részben tudományos szempontok alapján megvalósuló tevékenység, abban szükségszerűen jelen vannak nemcsak tudományos, de akár eszmei értelemben is minden megalapozottságot nélkülöző diszkrecionális elemek is. Célszerű a hatásvizsgálat körében az ilyen bizonytalansági tényezők kiküszöbölésére törekedni a tevékenység céljának megvalósítása, a jogalkotási következmények minél teljesebb feltárása érdekében, módszertani dogmatizmus helyett ugyanakkor lehetőséget biztosítva az egyedi gondolatok kibontakozására. A fejlett digitális technológiák is segítségünkre lehetnek ezekben a törekvésekben.

Tárgyszavak: hatásvizsgálat, jogszabályok hatásvizsgálata, diszkrecionális döntések, alapértékek a jogban, jogszabályok mint algoritmusok, adatvezérelt jogalkotás

Summary - Regulatory Impact Assessment - Limitations of the Scientific Approach

As in many other countries, the (preliminary and ex post) impact assessment of legislation (Regulatory Impact Assessment, RIA) is a legal requirement in Hungary. The possibility of conducting impact assessments has increased significantly since the second half of the 20th century, owing to rapid advancements in available methods. However, impact assessment is an activity that is only partially based on scientific criteria and inevitably includes discretionary elements lacking not only scientific but also ideological foundations. It is advisable to minimise such uncertainties in Regulatory Impact Assessment to fulfil its purpose: to reveal the consequences of legislation as comprehensively as possible while allowing for the development of innovative ideas instead of adhering to methodological dogmatism. Advanced digital technologies can also support these efforts.

Keywords: impact assessment; Regulatory Impact Assessment; discretionary decisions; basic values in law; laws as algorithms; data-driven legislation

I.

Az alapprobléma és a tanulmány célja

A hatásvizsgálat a vonatkozó hatályos magyar jogszabály szerint "olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredményeknek a megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését".[1]

A talán legátfogóbb hazai módszertani útmutató kifejti, hogy a "hatásvizsgálat célja általában a társadalmi-politikai beavatkozások, intézkedések hatásainak, eredményeinek felmérése. Feladata, hogy tapasztalati tényeken alapuló kutatás során vizsgálja a beavatkozásokat, valamint oksági kapcsolatok fennállását és azok erősségét állapítsa meg egyfelől a vizsgált intézkedések, másfelől az ezeket követő változások között."[2] Ugyanez a forrás a témánk felütéseként is értelmezhető következő megállapítást teszi: "A hatásvizsgálat nem tudományos munka. Ennek megfelelően nem tudományos elméletek gyártása a cél, hanem a beavatkozások és azok várható hatásai közötti kapcsolatok feltárása. Mindez azonban nem zárja ki az állítások megalapozottságának fontosságát."[3]

Bármennyire is az a kívánalom, hogy a jogszabályok által kiváltott következményeket egzakt módon, megalapozottan határozzuk meg, a hatásvizsgálat csak részben tekinthető tudományos megközelítésű folyamatnak. Tudományos megközelítés alatt itt bármely megfigyelésre, vizsgálatra, modellezésre, elemzésre alapozott következtetés, hipotézisvizsgálat folyamatát, az e folyamat részeként tett lépéseket értem - összhangban az általánosan elterjedt fogalommeghatározásokkal.[4] Ezzel szemben diszkrecionálisnak nevezem a nem a tudomány elvei és szabályai által vezérelt, előszeretet, értékválasztás alapján meghozott vagy akár ilyenekkel sem indokolható egyéni döntést. A nemzetközi hatásvizsgálati modellekből szerzett tapasztalatok felhasználásával és a tárgykör szempontjából relevánsnak tartott elméleti megközelítésekkel ennek a tudományos-diszkrecionális kettősségnek a természetét igyekszem felvázolni. Számba veszem a hatásvizsgálati folyamat során megjelenő, a tudományos megalapozottságot korlátozó szempontokat, és szólok az azonosított kihívások leküzdésének lehetséges eszközeiről, e körben kiemelten a tudomány fejlődése nyomán várható változásokról és az ezekhez való, véleményem szerint célszerű viszonyulásról is.

- 492/493 -

II.

A tudományos szemlélet szükségessége és megfelelő alkalmazása

A hatásvizsgálatok tudományos limitációival kapcsolatos elemzések egy része a módszerek gyakorlati szempontokból fakadó korlátaira koncentrál, mint például a vizsgálat (jellemzően túl késői) időzítéséből fakadó problémákra, a tovagyűrűző hatások látótérbe hozásának nem megfelelő voltára és a - valamennyi kutatásnál felmerülő - mintavételi hibák előfordulására.[5] Az ebből az irányból közelítő vélekedések jellemzően a megvalósítás tökéletesítésével lehetőséget látnak a limitációk kiküszöbölésére vagy legalábbis mértékük csökkentésére.

Még ha minden következmény vizsgálatára tökéletesen alkalmas módszerekkel rendelkeznénk is, a valóságban ezek az erőforrások szűkössége miatt általában nem vethetők be teljeskörűen, így prioritásokat kell felállítani a hatásvizsgálat realisztikus kereteinek meghatározásakor.[6] Amellett, hogy ez az arányossági személet, mint a későbbiekben látni fogjuk, segíti a szabályozás vélt jelentőségének megfelelő erőforrás-allokációt, természeténél fogva korlátozza az elemzések tudományos megbízhatóságát. Más elemzők és kutatóintézetek egyetlen tényező kiemelése helyett az okok szélesebb körének tulajdonítják a teljeskörű tudományosság el nem érését, egyúttal a hatásvizsgálat megalapozhatóságát eredendően limitáltnak tartják.

Az elfogultság egyes szerzők szerint nem feltétlenül hátrány, sőt akár hasznos is lehet, ha diszkrecionális elemeket hagynak meg a kutatási folyamatokban,[7] többek között azért, mert a tökéletes tudományosságra törekvő vizsgálati tervekből elvész az igazán teremtő erejű, egyedi gondolat. Győry és Fleck a tapasztalatokat összegyűjtő szerzők véleményére alapozva megállapítják, hogy "komoly eredményre a véletlen és nem a kérlelhetetlen módszertani szigor vezette a tudósokat".[8] Mindez finomhangolja a tudományos megközelítés mint cél kizárólagosságát. Az erőltetett kvantifikáció és a színlelt bizonyosság kiküszöbölése mellett arra a már szintén említett tényre is szükséges utalni, hogy "minden hatásvizsgálat más", így nem tudományos vagy annak tetsző panelek alkalmazása, hanem a jog és a valóság adott kontextusának minél teljesebb megismerése, a módszertani nyitottság, nem járt utak bátor keresése is részét kell hogy képezze a célravezető vizsgálati habitusnak.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére