https://doi.org/10.59851/mj.72.05.11
Kulcsszavak: örökbefogadás; családi jog; recenzió; magyar jogtörténet
Keywords: adoption; family law; review; Hungarian legal history
Rékasiné Adamkó Adrienn "Az örökbefogadás a modern magyar családjogban 1861-től napjainkig" című kötete a Novissima Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben. A könyv alapja a szerző 2021-ben elkészített doktori értekezése (PTE ÁJK, konzulensei Prof. Dr. Herger Csabáné és Dr. Somfai Balázs voltak). A kötetben arra vállalkozott, hogy az örökbefogadás intézményét 1861-től napjainkig részletesen bemutassa, valamint átfogó képet nyújtson a témáról, ezzel hozzájárulva a jogintézményt övező tabuk lebontásához és az örökbefogadással kapcsolatos közvélemény alakításához.
A témaválasztás innovatív és hiánypótló, tekintettel arra, hogy bár az örökbefogadás kiterjedt szakirodalmat tudhat magáénak, a jogintézmény 1861-től - azaz az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok hatálybalépésének évétől - napjainkig történő komplex, elméleti és gyakorlati bemutatására Magyarországon korábban még nem volt példa.
A kötet első felében Rékasiné Adamkó Adrienn az örökbefogadás történeti gyökereit, funkciójának és céljának változását ismerteti, második felében pedig a hatályos hazai szabályozást mutatja be mind elméleti, mind gyakorlati oldalról, összehasonlítva azt más európai jogrendszerek megoldásaival, megközelítéseivel.
A szerző a téma elemzését az örökbefogadás történeti előzményeinek ismertetésével kezdi a bevezetést követő második fejezetben; itt kitér arra is, hogy a történelem során az egyes európai országok a jogintézmény mely formáit ismerték. Bár a szerző írása fő céljaként az örökbefogadás 1861-től napjainkig történő bemutatását jelöli meg, ebben a fejezetben részletesen, többször konkrét eseteken keresztül bemutatja azt is, hogy hogyan volt jelen, és milyen funkciókat látott el a jogintézmény a zsidó-keresztény kultúrában, valamint a római jogban. Ez kitűnő felvezetésként szolgál a modern jogfejlődés elemzéséhez, valamint kiválóan rávilágít arra, milyen mélyen gyökerezik az örökbefogadás az európai jogi kultúrában.
A szerző ezt követően összetetten elemzi az örökbefogadás intézményének történeti alapjait a magyar jogfejlődésben, az 1952-es Családjogi törvény[1] (a továbbiakban: Csjt.) hatálybalépéséig vizsgálja annak feltételrendszerét, családjogi és vagyonjogi joghatásait. Rámutat arra, hogy a jogintézménynek a modern jogfejlődés előtt nem volt gyermekvédelmi jellege, hiszen kezdetben az örökbefogadás fő célja az örökösödés biztosítása volt. Kiemeli, hogy bár az örökbefogadás részletszabályai változtak az idők folyamán, az örökbefogadás lényege a polgári kor előtt általánosságban az volt, hogy az egyenesági leszármazottal nem rendelkezők törvényes örökösükről gondoskodhassanak.
A jogtörténeti források átfogó elemzésével rámutat a jogintézmény változásainak társadalmi fejlődésben gyökerező okaira is, ami nagyban elősegíti a szabályozással kapcsolatos ok-okozati összefüggések megértését. A kötet ezen részében is megfigyelhető, hogy a szerző arra törekszik: az olvasó a változó jogszabályi keretek mellett megismerkedhessen az örökbefogadás gyakorlatával is, a jogesetek és a bírói gyakorlat vizsgálatán és bemutatásán keresztül. A jogesetek ismertetése nagyban elősegíti a joghatások gyakorlati érvényesülésének megértését.
A könyvet színesíti, hogy több esetben az eredeti történeti forrásokról készült képeket is tartalmazza, így az olvasónak lehetősége nyílik közvetlenül is látni az elemzés alapjául szolgáló dokumentumokat: örökbefogadási és az örökbefogadás felbontásáról szóló szerződéseket, örökbefogadási tárgyú jegyzőkönyvet, az örökbefogadás jóváhagyásáról szóló határozatot.
Rávilágít arra, hogy az örökbefogadás eredetileg szerződésnek, egyes értelmezések szerint tulajdonképpen végrendeleti intézkedésnek volt tekinthető, és bemutatja a jogintézmény jogügyleti jellegét. A feltételrendszer áttekintéséből arra következtethetünk, hogy a korai időszakban - a maitól jelentősen eltérő funkcióból eredően - jellemző volt az egyszerűbb, kevesebb feltételt meghatározó szabályozás, illetve a nagyobb szabadság a kontraktuális jelleggel összhangban. Mivel a fő cél nem a családi kapcsolat létrehozása, illetve a gyermek számára leginkább megfelelő szülő megtalálása volt, a korai szabályozás jellemzően nem tartalmazott például az örökbe fogadni szándékozó alkalmasságával kapcsolatos szigorú megkötéseket, ezzel kapcsolatos garanciákat. Ugyanakkor a Csjt. hatálybalépését megelőzően is nyomon követhető a szabályozás egyre összetettebbé válása.
A magyar jogfejlődés történeti gyökereinek bemutatását követően az elemzés az örökbefogadás Csjt. szerinti szabályozásának és gyakorlatának vizsgálatával folytatódik. A szerző rámutat a Csjt. kiemelt jelentőségére: a korábbi kifejezetten kontraktuális jelleggel szemben a Csjt. az örökbefogadás céljává már a családi kapcsolatok
- 334/335 -
létrehozását tette. A törvény tehát alapvető változásokat hozott az örökbefogadással összefüggésben: a vagyoni-örökösödési célokkal szemben már a gyermek érdekét helyezte előtérbe. Az örökbefogadás tulajdonképpen e jogszabály hatálybalépésével vált családközpontúvá Magyarországon. Ettől kezdve - az örökbefogadás ma is érvényesülő egyik legfőbb elveként - már a gyermeknek kerestek örökbefogadó családot, nem pedig a szülőnek gyermeket.
A kötet részletesen bemutatja, milyen joghatásokat eredményezett a gyermekek adoptálása a Csjt. szerint, milyen feltételekkel kerülhetett sor gyermekek örökbefogadására, valamint milyen követelményeknek kellett megfelelniük az örökbe fogadni kívánó szülőknek. Az elemzés alapján megállapítható, hogy az örökbefogadás céljának és funkciójának változásával a szabályozás a gyermekvédelmi jelleggel összhangban egyre összetettebbé, bonyolultabbá vált, egyre szigorúbb követelményeket állított például az örökbefogadásra jelentkező szülők elé. Az eljárásban megjelenő gyermekvédelmi garancia volt továbbá a környezettanulmány elvégzése, valamint az örökbefogadásra jelentkezők nevelési tanácsadó, illetve pszichológus által végzett alkalmassági vizsgálata. Az elemzés nyomon követi, hogyan alakult át Magyarországon az örökbefogadás az örökösödési szerződés egyik formájából - egy elsősorban vagyonjogi célokat szolgáló intézményből - családjogi és gyermekvédelmi jogintézménnyé.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
