Nagy Márta tudományos munkásságának vizsgálódási körébe tartozik elsősorban annak feltérképezése, hogy a mediáció alkalmazásának milyen lehetőségei vannak, valamint az a kérdés, hogy a gyermekek jogai hogyan érvényesülhetnek az igazságszolgáltatás területén.
Ismerve a szerző több évtizedes munkásságát, nem túlzás azt állítani, hogy az elméletet és a gyakorlatot ötvöző multidiszciplináris kutatói tevékenységének egyfajta szintéziseként jelent meg az elmúlt évek egyik kiemelkedő, tudományos igénnyel összeállított munkája, amely a hazai család- és gyermekjogi kérdéseket komplexen, nemzetközi jogi keretek közé helyezve tárgyalja. A téma ezen összetett szemléletmód szerinti vizsgálatának szükségességét mutatja, hogy a hazai Polgári Törvénykönyv rendszerén belül a családjognak önállóan létező alapelvei is vannak. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az a jogág, amelynek alkalmazásában kiemelt szerep jut a jogon kívüli értékeknek és amely legkevésbé igényli a jogi beavatkozást.
A 2018-ban megjelent kötet jól felépített, öt nagyobb fejezetből álló mű, amely a gyermek jogainak érvényesülése szempontjából vizsgálja egyrészt azt, hogy a hazai jogfejlődésre milyen hatást gyakorolnak a gyermekközpontú igazságszolgáltatás megteremtésének törekvései. Másrészt, hogy az alternatív vitarendezési formák megjelenésének és fejlődésének hatására milyen prioritások jelennek meg a nemzetközi, az uniós és hazai joggyakorlatban, valamint a családjogi bírók szemléletének változásában milyen változást hozott. Az alábbiakban a kötet egyes részeiről adok összefoglalót.
A gyermek jogainak megfelelő védelme olyan kiélezett konfliktushelyzetekben mérhető leginkább, mint az igazságszolgáltatási vagy gyermekvédelmi eljárások. Annak érdekében, hogy látható legyen: a gyermek érdekeinek védelme értelmezhető-e az egyes tagállami vagy nemzetközi bírósági döntésekben A gyermek érdeke mint alapvető elv megjelenése a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása során című fejezetben a szerző áttekinti, hogy mikor és hogyan jelenik meg a gyermekekre vonatkozó jog a hazai és a nemzetközi dokumentumokban. Az olvasó számára nagyon hasznos, hogy Nagy Márta ezeket munkája elején ismerteti, mert a könyv további részében gyakran utal a dokumentumok jelentőségére és tartalmára. A gyermekjogok bemutatását követően pedig a mediáció általános definíciójából kiindulva ismerteti a családi mediációt és annak különböző típusait, valamint általában a békés megoldások szerepét és jelentőségét a családjogi viták megoldása során. Definiálja a bíróságon kívüli és a bíróságon belüli mediáció közötti különbséget. Nemzetközi összehasonlítás keretében kitér az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve által engedélyezett váltott elhelyezés jogintézményére is, amelyet a gyermek legfőbb érdeke mint alapelv szerint elemez. Erről a fejezetről elmondhatjuk, hogy az alapvető fogalmak definiálásával lefekteti azt a szükséges ismeretanyagot, amelyre a kötet hátralévő részében alapoz.
A gyermekközpontú igazságszolgáltatás című fejezet olyan kérdésekre keresi a választ, hogy miként jelennek meg nemzeti politikai döntésekben az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatás céljait megvalósító intézkedések, valamint, hogy ezek hogyan változtathatnak a nemzeti joggyakorlaton a családjogi jogalkalmazás tekintetében. Ezzel az Iránymutatással az Európa Tanács azt a célt igyekszik elérni, hogy az igazságszolgáltatás
- 480/481 -
gyermekközpontú legyen, biztosítsa és támogassa a gyerekek emberi jogait, védelemben részesítse őket minden esetben, függetlenül attól, hogy ki ő és mit követett el. A szerző az Európai Unió gyermekjogi tematikájából a gyermek szabad véleménynyilvánításhoz való joga és a gyermek meghallgatása alapelv megjelenését elemzi a hazai és a nemzetközi jogforrásokban. A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga alatt kell értenünk azt, hogy "a Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítsák azt a jogot, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét" (42. oldal). A gyermek meghallgatásának alapelvét a Brüsszel IIa rendeletbe foglaltak alapján pedig a következőképpen definiálja a szerző: "az 1980-as Hágai Egyezmény 12. és 13. cikkének alkalmazásakor biztosítani kell, a gyermek lehetőséget kapjon az eljárások során történő meghallgatásra, kivéve, ha ez a gyermek életkora vagy érettségi szintje miatt nem tűnik célszerűnek" (43. oldal).
A fejezetben kitér arra, hogy a gyermek véleménynyilvánításhoz való joga esetén mennyire fontos az ítélőképesség szakszerű megvizsgálása, amely hatósági kompetencia körébe tartozik. A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozásban nincs egységes standard az ítélőképesség meghatározására, nincs definiált életkori határ, amelynek betöltését követően kötelező a meghallgatás, illetve melyik az az életkor, amely alatt nem tartanak meghallgatást. Minden eset külön elbírálás alá esik, a bíróság felelőssége dönteni arról, hogy mikor szükséges a gyerek meghallgatása. A szerző véleménye szerint ezzel az új jogszabályi rendelkezések kielégítik a gyermekbarát igazságszolgáltatás követelményét. Kiemeli továbbá a gyermeki vélemény komplex vizsgálatának fontosságát annak érdekében, hogy a valós vágya elválasztható legyen a szülői akarattól. Hangsúlyozza azonban mindennek a tárgyi és személyi feltételeit is, a barátságos körülmények megteremtésének és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek interdiszciplináris képzésének fontosságát annak érdekében, hogy a gyerek a traumatizálásának lehetőségét a minimumszintre csökkentsék és a gyermek elsődleges érdeke maximálisan megmutatkozhasson a bírósági döntések során.
A családok internacionalizálódásának következményeként a vegyes házasságkötések és bontások száma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben, amely nemzetközi családi jogviták sorozatát indította el. Annak köszönhetően, hogy a fontos jogi tradicionalizmus mellett a jogrendszer valamelyest képes a társadalmi jelenségek gyors változására való reagálására, megjelent a határokon átnyúló mediáció intézménye. Ennek megfelelően a szerző a kötet A gyermek jogainak védelme a határokon átnyúló és jogellenes gyermekelviteli ügyekben című fejezetben a jogellenesen Magyarországra hozott vagy Magyarországról jogellenesen külföldre vitt gyermek visszahozatalával kapcsolatos hazai perspektívákkal és eljárási gyakorlatokkal foglalkozik.
A témakörrel kapcsolatban elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok, különösképpen a Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény és a Brüsszel IIa rendelet ismerete. Ennek eleget téve, a szerző részletezi az ebben foglaltakat és ezeket a könnyebb megértés érdekében konkrét jogesetekkel illusztrálja. Kiemeli, hogy bár a magyar bíróságokon elenyésző ezeknek az ügyeknek a száma, mégis nagy szükség lenne a jelenleg elég hiányos speciális eljárási eszközök megteremtésére. Valamint részletesen bemutatja, hogy milyen lehetőségek vannak a mediációra ilyen ügyekben, a gyerek mindenekfelett álló érdeke hogyan tud érvényesülni ehhez hasonló, komplex jogviták esetén is. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy nem egyszerű annak megítélése, hogy a békés vitarendezés eszközeit mikor és hogyan alkalmazzák az ilyen szenvedélyekkel terhelt konfliktusok megfelelő kezelésére. Bemutatja, hogy Belgium, Franciaország. Németország, Svájc és Ausztria, valamint maga az Európai Unió joggyakorlatában miként alkalmazzák a mediációt a határokon átnyúló és jogellenes gyermekelviteli ügyekben. Annak ellenére, hogy Magyarországon is évről évre nagyobb számban indulnak jogellenes gyermekelviteli ügyben eljárások, amelynek 60-70%-ában indulhatna mediációs eljárás, jelenleg mindössze egy olyan mediátor van, aki ilyen nemzetközi ügyekben eljárhat. A szerző álláspontja szerint "Magyarországon is fontos lenne egy nemzetközi családjogi mediációközpont létrehozás, akár az Igazságügyi Minisztérium keretein belül is" (109. oldal).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
