Tanulmányunkban a női-férfi lét, mint jogi tény jellegét vizsgáljuk, hogy a női-férfi meghatározottságból milyen következmények fakadnak ma a sport területén. Tanulmányunk, a sportjog területén a jogi szabályozókra, jogszabályokra, bírósági döntésekre, valamint "softlaw"-ra[1], különösen egyes sportági szabályzatokra koncentrál. Egyetértünk Nemes Andrással, hogy "a globális sportjog az országhatárokat átívelő normákat is felöleli".[2] A nemi besorolást három megközelítésben vizsgáljuk: biológiai, társadalmi, jogi. Tanulmányunknak nem célja a női-férfi, illetve az ún. harmadik nem által felvetett kérdések teljes körű, jogi, morális, biológiai, teológiai, etc. vonatkozását feltárni, illetve megválaszolni.
A nem biológiai alapú meghatározása több tényezős, beszélhetünk genetikai, gonadális, illetve genitális nemről. A genetikai nem meghatározása az ún. kromoszómákon alapul, az XX kromoszómapár esetén genetikai női-, XY kromoszómapár esetében férfi nemről beszélünk. A gonadális nem az ivarmirigyek -petefészkek, illetve a herék - meglétén, a genitális nem a nemi szervek meglétén alapul. A biológiai nem eldöntéséhez figyelembe kell venni az ún. ivari jellegeket, mint a fajra jellemző, meghatározott életkorban jelentkező tulajdonságokat.[3]
Társadalmi nem alatt a társadalmi szerepelvárások összességét értjük, amelyeknek a biológiai értelemben nők és a férfiak megfelelnek.[4] Ezzel megegyező tartalmú definíciót ad az Európa Tanács ún. Isztambuli egyezménye.[5] A társadalmi
- 115/116 -
nemnek léteznek egyéb, tartalom bővítő meghatározásai.[6] A társadalmi nem meghatározásának csak kiindulópontja a biológiai nem.[7] Az egyén társadalmi neme komplex összessége három területnek, úgymint a testalkat, az identitás, a külső megnyilvánulás.
A nem jogi meghatározására hat a biológiai nem és hathat a társadalmi nem is, de ezektől elkülönül. Az élve születéssel keletkező adatok meghatározott körét az anyakönyv tartalmazza.[8] A nem jogi megállapítása a születési bejelentési jegyzőkönyv alapján kerül az anyakönyvbe. A születési jegyzőkönyvben az újszülött nemét szemrevételezéssel állapítják meg.
A tényszerűnek tekinthető biológiai nem meghatározása is komoly nehézségekbe ütközhet. Az orvostudomány több esetben állapít meg az XX vagy XY kromoszómapártól eltérést. Ilyen pl. az 1938-ban leírt ún. Turner szindróma[9], az 1942-ben leírt ún. Klinefelter szindróma[10], az 1959-ben leírt ún. Jacobs szindróma[11] és az ún. Tripla X szindróma.[12] Az ivarmirigyekre alapozott nemi meghatározás korlátját jelenti a szakirodalomban Hermafroditaeverus néven ismertjelenség, amely során a hereszövet és petefészekszövet is kialakul, amelyek - elméletileg -képesek spermiumok és petesejtek termelésére is.[13] A hiperandrogenizmus[14] egy androgén túlsúlyos állapot, amely esetében a női szervezet androgén (férfi nemi hormon) szintje magasabb, mint a női szervezetben általában. Az androgén hormonok közé tartozó tesztoszteron szteroid hormon, főleg a herékben termelődik, de a mellékvesekéreg is termeli. Emiatt a női szervezetben is
- 116/117 -
megtalálható, csak a férfi szervezethez viszonyítva kisebb mennyiségben.[15] A női szervezetben a vérben keringő tesztoszteron szint 0,06- 1,68 nmol/L, míg a férfi szervezetben 7.7 - 29.4 nmol/L értéket mutat.[16] A veleszületett mellékvese hiperplázia (Congenital Adrenalin Hyperplasia - CAH) a szexuális szteroidok túlzott vagy hiányos termelését vonja maga után, és megváltoztathatja az elsődleges vagy a másodlagos szexuális jellemzők kialakulását. A születést követően problémát jelent az újszülött nemének megállapítása.[17] A genetikai értelemben hímnemű (XY) magzatnak férfi nemi hormonokra (androgén hormonok) van szüksége ahhoz, hogy férfi ivarszerv fejlődjék ki. Az ún. Androgen Insensitivity Syndrome (továbbiakban: AIS)[18], azaz androgén rezisztencia esetében magzati a herék megkezdik az androgén hormon termelést, de mivel a magzati szövetek érzéketlenek ezekre a hormonokra, a genetikailag férfi magzat külső nemi szerveinek fejlődése női irányba folytatódik.[19]
A társadalmi nem vonatkozásában a nemi identitás az egyén legmélyebb szubjektív érzése, tudata saját neméről, ami független lehet a biológia nemtől, független attól, hogy születésekor hová sorolták be és független lehet attól is, hogy a környezet milyen neműnek látja. A nemi identitás nem azonos a szexuális irányultsággal.
Országonként eltérő, hogy a nem meghatározásának jogi szabályozása mennyire veszi figyelembe a biológiai nem (sex) és a társadalmi nem (gender) aspektusait. A magyar jogszabályok nem definiálják külön a nő-férfi nem egzakt fogalmát, nőnek-férfinek az számít, akinek a születési anyakönyvi kivonatában -főszabályként szemrevételezés alapján - a női, illetve a férfi nem kerül feltüntetésre.
A nem, a nemiség kérdése önmagában is több kérdést indukál. Ezt árnyalja, bonyolítja, ha kilépünk a hagyományos női-férfi nemiség binaritásából. Jelenleg az országok többségében nem ismerik el jogilag a harmadik nem létezését. A harmadik nem mellett érvelők fontos érve, hogy a biológia tudománya elismeri és főszabályként alkalmazza a női-férfi kategorizálást az emberi faj esetében, de egyed szinten elismeri a biológiai sokszínűséget, nem alkot egzakt nő-férfi definíciót, ráadásul az ember biológiai neme megváltoztatható. A harmadik nem
- 117/118 -
elleni érvek lehetnek vallási alapúak, de az ellenérvek között megjelennek olyanok is, amelyek szerint az emberi jogok kiterjesztése nem elfogadható a társadalmi nem (gender) szabad megválasztására. Az ellenérvek arról is szólnak, hogy az eltérések genetikai hibának tekinthetők, az XX és XY kromoszómapárok esetében 98%-ban kialakul a női és férfi nem
A The New York Times cikke[20] szerint több országban, például Ausztráliában, Indiában, Kanadában, Máltán, Németországban, Nepálban, Pakisztánban, Új-Zélandonl ehetővé teszik a jogszabályok az egyéneknek, hogy ne csak nőként vagy férfiként azonosíthassák magukat a hivatalos dokumentumokban. 2016-os adatok alapján a Föld népessége cca. 7,5 milliárd fő, amelynek több mint 20%-a, cca. 1,7 milliárd fő él a fent említett országokban. Vizsgálódásunk során nem találtunk arra utaló tényt, hogy a harmadik nem legalizálása során az országok együttműködtek volna, emiatt az egyes országokban zajló legalizáció menetét az idézett cikkben megállapított sorrendben mutatjuk be.
Az ausztrál kormány korábbi bírósági döntések[21], valamint az Emberi Jogok Bizottsága[22] által készített tanulmányban és konzultációban megjelenő társadalmi igények hatására áttekintette a nemi orientáción és identitáson alapuló diszkrimináció elleni szabályozást[23],[24]. Ezt követően megteremtette a jogi hátteret a változtatásokra, illetve 2013. júliusban kiadott egy útmutatót a nem és a nemi identitás elismerése témakörben.[25] Az ausztrál Útlevél Hivatal az útlevélben három lehetőséget tüntet fel agender megjelölésére, nő, férfi és a meg nem határozott.[26]
Indiában a hidzsra (hijra) kifejezést használják az indiai szubkontinensen élő transzneműekre.[27] A transznemű kifejezés is gyűjtőkategória, azokat jelöli, akiknek nemi identitása eltér a születéskori nemüktől.[28] A hidzsra közösség egy tagja eljárást indított, hogy hidzsraként és transzneműként sérül az indiai alkotmány[29] 14. cikkében meghatározott törvény előtti egyenlőséghez fűződő joga és 21. cikkében meghatározott oktatáshoz fűződő joga, ezért kéri a női és a férfi nemeken kívüli "harmadik nem" elismerését. Az indiai Legfelsőbb Bíróság 2014. április 15-én hozott ítélet 129. pontjában kimondja a "harmadik nem" létezését.[30]
- 118/119 -
Kanadában, a Bevándorlási, menekültügyi és állampolgári ügyek minisztere bejelentése alapján a kanadai útlevelek kiállításánál 2017. augusztus 24 után lehetőség van "X" nemiség (gender) megjelölésére, meg nem határozott "harmadik nemként".[31] A C-16-os számú jogszabály módosítás 2017. június 17-i hatállyal módosította a kanadai emberi jogi törvényt azzal, hogy a nemi diszkriminációtilalmát kiterjesztette a nemi identitás (genderidentity) és annak kifejezése területekre is.[32]
A máltai alkotmány biztosítja az egyén alapvető jogait, a nemi identitástól (is) függetlenül.[33] 2015 óta a máltai jogi szabályozás biztosítja az egyén jogát ahhoz, hogy a nemi identitását - függetlenül a születéskori besorolástól - szabadon megválassza, a nemi identitás megválasztásához nem szükséges semmilyen sebészeti eljárás vagy egyéb kezelés igazolása, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania.[34]
Németországban 2013. november 1. óta lehetséges, hogy születéskor - amennyiben nem eldönthető az újszülöttről, hogy nő vagy férfi - az újszülöttre nem-nélküli bejegyzést alkalmazzanak.[35] A karlsruhei német szövetségi alkotmánybíróság 2017. október 10.-i,1 BvR 2019/16 számú döntése[36] megállapítja, hogy a PStG szabályozása - a se nem nő, se nem férfi - összeegyeztethetetlen a német alkotmánnyal[37], sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Nem elégséges a negatív-meghatározás (se nem nő, se nem férfi), hanem szükséges a se nem nő, se nem férfi nem meghatározása, azaz a harmadik nem bevezetése. Ennek biztosítására 2018. december 31-ig adott határidőt a testület első szenátusa a jogalkotónak.[38]
2007-ben Nepálban a Legfelső Bíróság ítéletében kérte fel a kormányt a harmadik nem bevezetésére a jogrendszerbe, hivatkozva a nepáli alkotmányra, a nemzeti és a nemzetközi jog biztosította szabadságjogokra.[39],[40] A 2015. szeptember 20-tól hatályos új nepáli alkotmány rögzíti az állampolgárok jogát a nemi indentitásukhoz illeszkedő azonosításhoz, valamint a nemi identitáson alapuló
- 119/120 -
diszkrimináció tilalmát.[41]
Pakisztánban az alkotmány deklarálja, hogy minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, valamint tiltja a nemi lapú diszkriminációt.[42] 2009-ben alkotmányossági beadvány került a hidzsrák (eunuch, unix) ügyében a pakisztáni Legfelső Bíróság elé. A Nemzeti Adatbázis és Nyilvántartási Hatóság (a továbbiakban: NADRA) a legfelső bíróság döntésének megfelelően előrehaladást mutat az eunuchok nemének bejegyzése területén.[43] 2017. júniusban a pakisztáni Belügyminisztérium kiállította az első olyan útlevelet, amelyben a nem meghatározásánál nő, férfi megjelölés helyett X szerepel.
Új-Zélandon az Emberi Jogi Bizottság (a továbbiakban: HRC)[44] 2005-ben tette közzé az Új-zélandi Akció Terv az Emberi Jogokért[45] dokumentumot, jelenleg hatályos verziója 2010-ben keletkezett[46]. Az akcióterv jogszabályi hátterét a Bill of Rights Act 1990[47], valamint a Human Rights Act 1993[48] biztosítja. A születéskor megállapított nem megváltoztatásához a családjogi bíróság döntése szükséges.[49] Az új-zélandi útlevelet - az új-zélandi útlevél hivatal tájékoztatása szerint - a kérelmező kérésének megfelelő nem alapján állítják ki, amely nem független a születési kivonaton szereplő nemtől. Ez a nem lehet férfi (M), női (F), illetve X, azaz meg nem határozott.[50]
A fent hivatkozott cikkben nem szerepelt Ausztria. Az osztrák alkotmánybíróság G 77/2018 számú döntése kimondja[51], hogy az osztrák hatóságoknak el kell ismerni az ún. harmadik nemet. Javaslatokat tesz annak megjelölésére, úgymint "inter", "X", "különböző", etc., a döntést a törvényhozásra hagyva. Összefoglalóan, a harmadik nemet elismerő jogi szabályozás alapja emberi jogi vagy a biológiai nem beazonosíthatatlansága lehet.
- 120/121 -
A nemzetközi sportszövetségek egy-egy sportág versenyszabályait és egyéb szabályzatait alkotják meg, működtetik a sportág nemzetközi versenyrendszerét, illetve ellátják a sportág nemzetközi érdekeinek képviseletét. Egyes sportágak - például labdarúgás, lovaglás, kajak-kenu, sí, stb. - szerepelnek a világ kiemelkedő sporteseménye, az olimpiai játékok műsorán is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (továbbiakban: NOB) kiemelkedő szerepe a sport területén megkérdőjelezhetetlen.[52] Az első újkori olimpián még nem indultak női versenyzők, 1900-tól kezdődően azonban folyamatos a sportolónők szereplése a játékokon. Az Olimpiai Karta arról rendelkezik, hogy a nők szereplését a sport minden szintjén támogatni kell.[53] Ennek a rendelkezésnek a hatékonyságát is mutatja, hogy a 2016-os riói olimpián a női versenyzők száma a versenyzői összlétszám kb. 45%-ra növekedett.[54]
Sportoló csak természetes személy lehet,[55] közülük azok minősülnek versenyszerűen sportolónak (továbbiakban: versenyző), akik részt vesznek valamely sportszövetség által kiírt versenyrendszerben.[56] Az indulási jog[57] kérdéskörét és a hazai-, illetve nemzetközi versenyeken részvételre vonatkozó előfeltételeket[58] - mivel magyar sportolókra vonatkoztatva vizsgálódunk - a magyar jogi és a magyar-, illetve nemzetközi sportszervezetek, sportszövetségek szabályzatai alapján vizsgáljuk. Véleményünk szerint a versenyzők esetében az indulási jog kérdéskörét a Sporttörvényben- és a sportszövetségi szabályzatokban meghatározott előfeltételek mentén érdemes vizsgálni. A Sporttörvényben meghatározottak a versenyengedély, a dopping vétségek és a sportfegyelmi ügyek, illetve azok szankciói, míg utóbbi, a versenyrendszernek megfelelő versenyzői státusz, az életkor, a nem, a nemzetiség, illetve egyéb feltételek. Tanulmányunk a fenti szempontrendszerekből a nemiségre vonatkozó rendelkezéseket vizsgálja.
A magyar sportszövetségek[59] működtetik a versenyrendszereket, amelyek egy adott sportág nemzetközi szövetsége és a hazai sportszövetsége által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérő erőpróba.[60] Jelezni szeretnénk azt is, hogy a magyar versenyzők nemzetközi-, valamint olimpiai szereplései esetében az indulási jog feltételrendszerének igazodnia kell a nemzetközi sportszövetségek, illetve a NOB
- 121/122 -
szabályozásához.
A sportágak többsége a női és a férfi versenyszámok egyértelmű elkülönítésén alapul. Néhány sportág versenyszámaiban vegyes összetételben küzdenek női és férfi versenyzők, akár nemzetközi versenyeken is, mint például a tenisz vagy a tollaslabda sportágak vegyes páros versenyei, sőt ezek a vegyes páros versenyszámok szerepelnek az olimpiai játékok műsorán is. Néhány sportágban a versenyek, a szakági versenyszámok nemi elkülönítése nem meghatározó vagy kifejezetten tiltott, mint például sakk és a díjlovaglás, hogy olimpiai sportágak szakágait említsünk. A magyar és a nemzetközi lovassport díjlovaglás szakágában a férfi és női versenyszámok elkülönítése kifejezetten tiltott.[61],[62] Sakk sportágban a Magyar Sakkszövetség Versenyszabályzata a Nemzeti válogatotton belül Olimpiai férfi válogatottat és Olimpiai női válogatottat[63] határoz meg, a szövegezés szerint a női-férfi válogatottba kerülés alapja az ún. Élő-pontszám utolsó tizenkettő lista átlagához igazodik. Olimpiai női válogatottsághoz 2350 pont feletti, Olimpiai férfi válogatottsághoz 2700 pont feletti eredmény szükséges. Csapatversenyek között Nemzeti Csapatbajnokságot és Női Nemzeti Csapatbajnokságot[64] határoz meg, egyéni versenyeken, például a Nemzeti Magyar Nyílt Bajnokságon a nők és férfiak indulását is megengedi, míg a Nemzeti Magyar Egyéni Bajnokság női és férfi kategóriában kerül megrendezésre.[65] A Nemzetközi Sakkszövetség (továbbiakban: FIDE) szabályzata arról rendelkezik, hogy az általa szervezett versenyeken egyaránt indulhatnak nők és férfiak is, de ahol a verseny kifejezetten nőknek kerül meghirdetésre, kiírásra (például női világbajnokság) ott csak női sakkozók indulhatnak.[66] A FIDE nemzetközi címei[67] külön tartalmaznak női megjelöléssel fokozatokat, például női nagymester, női nemzetközi mester, de nincs férfi kategória, csak nagymester, nemzetközi mester címeket lehet szerezni, azaz női versenyzők is szerepelhetnek a férfiakkal együtt a nagymesterek listájában. Gyakorlatilag a magyar és a nemzetközi sakk versenyszabályok megegyeznek abban, hogy a férfiak között nők is szerepelhetnek a versenyeken, címekben, rangsorokban, de a női versenyeken, címekben, rangsorokban nem szerepelhet férfi. Álláspontunk szerint ez a szabályozás nem felel meg a nemi alapú diszkrimináció tilalmának.
Az Olimpiai Karta tiltja a diszkrimináció - így a nemi diszkrimináció - minden formáját.[68] Fontos kérdés, hogy egy-egy sportág szabályozása a női-férfi megkülönböztetéssel mennyire felel meg a diszkrimináció tilalmára vonatkozó
- 122/123 -
nemzetközi szabályozásnak. Az Európai Unió Alapjogi Charta (továbbiakban: Alapjogi Charta), különösen annak 21. és 23. cikke rendelkezései[69] vonatkozásában az Európai Tanács 2004/113/EK irányelve a női-férfi megkülönböztetést elfogadható törvényes célként határozza meg azonos neműek sporteseményei vonatkozásában.[70],[71]
A NOB és más nemzetközi sportszervezetek is - az 1960-as évektől felmerült igények alapján - bevezették a nemiség vizsgálatát. A vizsgálat az ún. Barr-test kimutatására irányult, amely komoly laboratóriumi vizsgálat nélkül alkalmasnak tűnt a sportolók genetikai neme meghatározására. A vizsgálat azonban nem volt hibamentes, valamint a biológiai paraméterek közül csak a genetikai nem megállapítására irányult, ezért annak használata mellőzésre került például az IAAF esetében 1991-től[72], helyette komplexebb vizsgálati módszerek kerültek bevezetésre. A NOB 1996-ban, Lausanne-ban szervezett világkonferenciát, amely állásfoglalásának 10. pontja sürgeti a nemi vizsgálat rendszerének mellőzését.[73] A 2003-ban elfogadott Stockholmi Nyilatkozatban[74] rögzítették azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülnie kell, hogy egy nem-váltó (transznemű) sportoló indulhasson az új nemének megfelelő versenyszámokban.[75] A londoni nyári olimpiai játékok előtt - 2012. június 22-én Lausanne - jelent meg a női hiperandrogenizmus
- 123/124 -
témájában szabályozás a NOB orvosi és tudományos bizottsága részéről.[76] A szabályozás elismeri, hogy a biológia ismer a női-férfi kategóriák melletti köztes állapotokat. Az interszex sportolók a hivatalos dokumentumaikban feltüntetett nemük alapján általában nő vagy férfi neműek. A női interszex sportolók magas androgén szintje aggályos a versenysport szempontjából. A szabályozás szankcionálási jogot biztosít a NOB vezetése (executiveboard) számára[77], valamint szabályozza a hiperandrogenizmus esetén lefolytatott eljárást.[78] A magas androgén szint a World Anti-Doping Agency (továbbiakban: WADA)nemzetközi doppingellenes szervezet által közzétett tiltólistán[79] is szerepel.[80] Az androgén hormonok magasabb szintje növeli a teljesítményt, különösen az erőt, gyorsaságot igénylő sporttevékenységek esetében.
A nemzetközi sportszövetségek a NOB által kiadott irányok figyelembevételével alkották meg a saját sportági szabályzataikat, valamint a nemzeti sportszövetségek is ezekhez alkalmazkodtak. Megjegyezzük, az Olimpiai Karta kizárólag a nemzeti olimpiai bizottságok jogaként határozza meg az olimpiai játékokra nevezés lehetőségét.[81] Ezt a kizárólagos jogot a Sporttörvényünk is rögzíti.[82] Az Olimpiai Karta a nemzeti olimpiai bizottságok feladatául szabja annak ellenőrzését, hogy a nemzeti sportszövetségek javaslatában szereplő versenyzők megfelelnek-e az olimpiai nevezési feltételeknek.[83]
Egy 19 éves indiai sportolónő, Dutee Chand 2014. májusában női versenyszámokban versenyzett és nyert aranyérmeket az Ázsiai Junior Atlétika Bajnokságon. A győzelmek után kérdések merültek fel, hogy jogosult volt-e a női versenyszámokban versenyezni. Az indiai Sportminisztérium - a NOB és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (továbbiakban: IAAF) által megadott irányelveknek megfelelően - 2013-ban vizsgálati protokollt hozott létre a hiperandrogén esetek felderítésre. 2014. júniusban az Indiai Atlétikai Szövetség (továbbiakban: AFI) tisztségviselője rutin doppingvizsgálatra kérte fel Dutee Chand-t, majd hiperandrogenizmusra irányuló vizsgálatok következtek. A vizsgálatok alapján az indiai Sporthivatal (továbbiakban: SAI) szerint Dutee Chand nem felel meg az IAAF
- 124/125 -
és a NOB által megkívánt követelményeknek, hogy női versenyszámokban versenyezzen. Dutee Chand a döntést nem fogadta el, annak újragondolását kérte. Ennek elmaradása miatt a Sport Nemzetközi Választottbíróságához (továbbiakban: CAS) fordult. Álláspontunk szerint az ügy lényegi kérdése az volt, hogy az indiai jog szerint nő indulhat-e női versenyszámokban. Dutee Chand szervezetének természetes (nem stimulált, nem kívülről bevitt), de magas tesztoszteron szintje volt. A CAS döntés[84] részben Dutee Chand-nak adott igazat, akit eltiltottak a női versenyszámokban indulástól. A CAS álláspontja szerint az IAAF hiperandrogenizmusra alkotott szabályozása diszkriminatív, mivel csak a nőkre vonatkozik és a szigorúbb feltételek olyan tesztoszteron szintre vonatkoznak, amelyet a hiperandrogen nők szervezetének a természetes működése eredményez. Az ilyen diszkrimináció - nem indokolható, nem arányos -, ellentétes az Olimpiai Kantával[85], az IAAF alapszabályával[86], és az IAAF székhelye szerinti monacói joggal. A felek egyetértettek abban, hogy az ún. sovány testtömeg (továbbiakban: LBM) hozzájárul a végső soron a magasabb szintű sportteljesítményhez. A felek abban nem értettek egyet, hogy a tesztoszteron szint felelős az LBM-ért. Az IAAF indokolni tudta a magasabb tesztoszteron szint = magasabb teljesítményt a szervezetbe kívülről bevitt tesztoszteron (dopping) esetekben. A felek abban sem értettek egyet, hogy hatásukban eltérőek a kívülről "bevitt" tesztoszteron és a szervezet által termelt tesztoszteron. A hiperandrogén sportolónőknek a saját testük által termelt tesztoszteronszintje magas, de ezzel nem sértenek semmilyen WADA szabályt. A CAS döntés az IAAF hiperandrogenizmusra alkotott szabályozását két évre felfüggesztette, azzal, hogy a versenyzőnő folytathatja versenyzést női versenyszámokban. A CAS 2018. január 9.-i sajtóközleménye szerint a szabályzat felfüggesztése fél évvel meghosszabbodott.[87] A döntés alapjaiban rengette meg a női versenyző-férfi versenyző kategorizálást.
A NOB orvosi és tudományos bizottsága 2015. novemberben kiadott nyilatkozata a transzneműséggel (nem-váltás) és a hiperandrogenizmussal foglalkozik[88], a sportszervezetek számára tartalmaz szempontokat, amelyeket a női-férfi versenyszámokban való indulási jog tekintetében.
Az IAAF 2018. márciusban új megfelelési, jogosultsági szabályozást fogadott el
- 125/126 -
a női versenyszámokban való részvétel vonatkozásában[89], mely szerint a biológiai nem gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a kromoszómális, gonadális, hormonális és fenotípust. Az új szabályozás szerint léteznek versenyzők, akik "eltérő nem-béli fejlettséggel" rendelkeznek (továbbiakban: DSD), továbbá elismeri, hogy néhány országban jogi értelemben is létezik harmadik nem. A Klasszifikáció azokra a sportolónőkre terjed ki, akik DSD-vel rendelkeznek, és az ún. keringő tesztoszteron szintje 5 nmol/L vagy annál magasabb, és androgén-szenzivitással rendelkeznek. Ezek a versenyzők akkor indulhatnak női versenyszámokban nemzetközi versenyeken, ha jogszabályok szerint nők vagy intersexneműek, és a vérben keringő tesztoszteron szint 5 nmol/L értéknél alacsonyabb a nemzetközi versenyt megelőző fél évben folyamatosan. A Klasszifikáció felsorolja a speciális (női) megfelelési szabály hatálya alá tartotó versenyszámokat. A Klasszifikáció női megfelelési szabályait nemzetközi versenyeken kell alkalmazni, illetve nem nemzetközi versenyeken is, amennyiben hiteles világcsúcsot szeretne a versenyzőnő felállítani.
Az IAAF 2019. februári hírlevelében megjelent cikk[90] hangsúlyozza, hogy az IAAF nem tekinti férfinek a DSD-vel rendelkező sportolónőket. Nem vonja kétségbe a nemzeti jog által megállapított nemi besorolást. Azonban, azokban az esetekben, amikor a DSD-vel rendelkező sportolónő tesztoszteron szintje megközelíti a férfiakra jellemző szintet, a fair verseny érdekében meg kell kérni a sportolónőt, hogy csökkentse a szervezete által termelt tesztoszteron szintjét. A hírlevél február 18-i keltezésű cikkében nemzetközi szaktekintélyek állnak ki az IAAF Klasszifikáció DSD szabályozása mellett.[91]
Egyetértünk azzal, hogy a női-férfi kategorizálás biológiai értelemben gyűjtőkategória.[92],[93] Vélhetően növekedni fog azoknak az országoknak a száma, amelyek lehetővé teszik a hivatalos dokumentumokban azt, hogy az állampolgáraik ún. harmadik nem besorolást kapjanak. Az egyes országok joghatóságainak kompetenciájába tartozik a női-férfi, esetleg "X", "undefinied"vagy "harmadik nem" besorolás az állampolgáraik vonatkozásában. A jogi besorolás független lehet a biológiai nem (sex) meg nem határozhatóságától, illetve a társadalmi nemtől (gender)is. A sportra, a sportolónőkre és sportolókra, a sportban érintett
- 126/127 -
szereplőkre a fair play szabályait is alkalmazni kell.[94] Ezért a sportolónők és sportolók besorolásánál elengedhetetlen a biológiai szempontok figyelembe vétele az egyes - női-férfi, illetve vegyes - versenyszámokban való részvétel engedélyezésénél.[95] A diszkrimináció elfogadható, amennyiben az szükséges és elégséges mértékű a sport fair play szellemének megfeleléshez, valamint nem sért semmilyen sportági szabályzatot- és a sport társadalmi környezetét biztosító jogszabályt sem. A nemzetközi és a hazai sportszervezeteknek a lehető legnagyobb gondossággal, a szükséges mértékben és arányban kell meghatározni, esetleg korlátozni a női-férfi versenyszámokban az indulási jog lehetőségét. Nem feltétlenül esik egybe a hivatalos dokumentumokban szereplő nem a sportolói nem kategóriájával, előfordulhat, hogy egy ország hivatalos dokumentuma szerinti nő nem indulhat női versenyszámokban. A nemzetközi és a nemzeti sportszervezeteknek fel kell készülni, hogy egyes országokban lehetséges ún. harmadik nem feltüntetése a hivatalos dokumentumokban, és ezekben az esetekben is meg kell határozni, hogy női vagy férfi versenyszámban indulhat a versenyző. Álláspontunk szerint a Klasszifikáció szabályai igazolására készült tanulmányok tudományos- és sportszakmai szempontból is megalapozottak.[96],[97] Ez a tudományos munka nem spórolható meg a többi nemzetközi sportszövetség részéről sem. Megfontolásra javasoljuk sportolói, versenyzői "útlevél", tanúsítvány bevezetését, amely dokumentum hivatalosan tartalmazná többek között az adott sortoló sportbéli nemét is. A tanúsítványt a nemzetközi sportszövetségek állíthatnák ki, megfelelő szabályok szerint, ideértve a jogosultsági szabályokat, illetve a jogosultság megállapításához szükséges módszertani- és eljárási szabályokat is. Mivel egészségügyi adat kerül rögzítésre, az adatvédelmi szabályok megalkotása is kellő körültekintést igényel. A nemi besorolás komplex problematikája várhatóan egyre több sportág esetében kényszerít ki az egyes versenyszámokban való indulás jogának újragondolását. Nem kérdés. ■
JEGYZETEK
[1] Sárközy, Tamás, Magyar Sportjog - Az új Polgári Törvénykönyv után, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2015, 18-21
[2] Nemes, András, A sportjog a jogelméleti "hitviták" kereszttüzében, Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica, (78). pp. 468-481. (2015) Forrás: http://acta.bibl.u-szeged.hu/45293/ 2019.02.28
[3] Magyar Nagylexikon 10 Ir-Kip, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000, 90.o
[4] American Psychological Association - What is the difference between sex and gender? Forrás: https://www.apa.org/topics/lgbt/transgender 2019.03.01
[5] Council of Europe Convention on preventing and combating violence against women and domestic violence, Article 3 - Definitions (c) Forrás: https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=090000168008482e 2019.03.01
[6] Kováts Eszter, A sokjelentésű gender és elhallgatott ideológiai különbségeink politikai ára Forrás: https://merce.hu/2018/12/29/a-sokjelentesu-gender-es-elhallgatott-ideologiai-kulonbsegeink-politikai-ara/ 2019.02.28
[7] GenderSpectrum, Understanding Gender Forrás: https://www.genderspectrum.org/quick-links/understanding-gender/ 2019.02.28
[8] 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1. § (1) (2017.10.02)
[9] Turner, Henry Hubert "A Syndrome of infantilism, congenitalwebbedneck, and cubitusvalgus." Endocrinology 1938, 23, 566-574.
[10] Klinefelter, Harry F. Jr., M.D.; Reifenstein, Edward C. Jr., M.D.; Albright, Fuller Jr., M.D. "Syndrome Characterized by Gynecornastia, Aspermatogenesiswithout A-Leydigism, and Increased Excretion of Follicle-Stimulating Hormone" The Journal of Clinical Endocrinology, Volume 2, Issue 11, 1 November 1942, 615-627
[11] Jacobs, Patricia Ann, Strong, John Anderson, Acase of human intersexuality having a possible XXY sex-determining mechanism. Nature 1959 Jan 31;183(4657):302-3.
[12] Jacobs, P. A., Baikie A.G., Court Brown W.M., MacGregor T.N., MacLean N., Harnden D.G., Evidence for the existence of the human "superfemale" The Lancet Volume 274, No. 7100, p. 423-425, 26 September 1959
[13] Brenner, Sydney, H. Miller, Jeffrey szerk. Encyclopedia of Genetics Volume Two, Academic Press London 2002., 924-925
[14] Halász, Zita Mellékvese eredetű hyperandrogenizmus In: Leövey, András, Nagy V. Endre, Paragh, György, Rácz, Károly (szerk.) Az endokrin anyagcsere-betegségek gyakorlati kézikönyve, Második, átdolgozott és bővített kiadás, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2017, 293-295
[15] Dickhuth Hans-Hermann, Sportélettan, sportorvostan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2005, 162165.
[16]J Handelsman, David, L Hirschberg, Angelica, Bermon, Stephane Circulating Testosteroneas the Hormonal Basis of Sex Differences in Athletic Performance, Endocrine Reviews, Volume 39, Issue 5, 1 October 2018, 803-829, https://doi.org/10.1210/er.2018-00020, 2019.03.03
[17] Fonyó, Attila, Kollai, Márk Az orvosi élettan tankönyve 7., átdolgozott és bővített kiadás Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2014, 528-529
[18] Morris, John McLean, M.D. The syndrome of testicular feminization in malepseudohermaphrodites American Journal of Obstetrics&GynecologyVolume 65, Issue 6, 1192-1211, June 1953
[19] Brenner, Sydney, H. Miller, Jeffrey szerk. Encyclopedia of Genetics Volume Four, Academic Press London 2002., 1822
[20] Forrás: https://www.nytimes.com/2017/08/25/world/americas/canada-passport-x.html?smid=tw-nytimes&smtyp=cur, 2019.02.28
[21] Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság P15/2011 és P16/2011 számú ügyekben hozott ítélete, Forrás: http://eresources.hcourt.gov.au/downloadPdf/2011/HCA/42, 2019.02.28
[22] Australian Human Rights Commission Act 1986, Forrás: http://www.humanrights.gov.au/our-work/legal/legislation#ahrc, 2019.02.28
[23] Forrás: https://www.legislation.gov.au/Details/C2017C00323, 2019.02.28
[24] Forrás: https://www.legislation.gov.au/Details/C2014C00002, 2019.02.28
[25] Australian Government Guidelines on the Recognition of Sex and Gender, Forrás: https://www.ag.gov.au/publications/documents/australiangovernmentguidelinesontherecognitionofsexandgender/australiangovernmentguidelinesontherecognitionofsexandgender.pdf, 2019.02.28
[26] Sex and gender diverse passport applicants Forrás: https://www.passports.gov.au/passportsexplained/theapplicationprocess/eligibilityoverview/Pages/changeofsexdoborpob.aspx, 2019.02.28
[27] The New York Times Forrás: https://india.blogs.nytimes.com/2013/12/19/the-ties-that-bind-transgendered-communities/, 2019.02.28
[28] American Psychological Association, Forrás: https://www.apa.org/topics/lgbt/transgender , 2019.02.28
[29] Forrás: https://www.india.gov.in/my-government/constitution-india/constitution-india-full-text 2019.02.28
[30] Forrás: http://supremecourtofindia.nic.in/jonew/judis/41411.pdf, 2019.02.28
[31] Forrás: https://www.canada.ca/en/immigration-refugees-citizenship/news/2017/08/minister_hussen_ announcesmajorstep forwardingenderequalitybymakin.html, 2019.02.28
[32] Forrás: http://www.parl.ca/DocumentViewer/en/42-1/bill/C-16/royal-assent, 2019.02.28
[33] Constitution of Malta Chapter IV., 32., 45. (3) Forrás: http://justiceservices.gov.mt/DownloadDocument.aspx?app=lom&itemid=8566, 2019.02.28
[34] Genderidentity, gender expression and sex characteristics act 3. (3)-(4), 13. (1) Forrás: http://www.justiceservices.gov.mt/DownloadDocument.aspx?app=lom&itemid=12312&l=1, 2019.02.28
[35] Personenstandsgesetz (továbbiakban: PStG) 22. § (3)
[36] Forrás: https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/DE/2017/10/rs20171010_1bvr201916.html, 2019.02.28
[37] Grundgesetz, Die Grundrechte Artikel 1. (1), Artikel 2. (1), Artikel 3. (1) Forrás: https://www.bundestag.de/grundgesetz 2019.02.28
[38] zum Beschluss des Ersten Senatsvom 10. Oktober 2017, 1 BvR 2019/16 Forrás: http://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/DE/2017/10/rs20171010_1bvr201916.html, 2019.02.28
[39] Supreme Court döntése Forrás: http://www.supremecourt.gov.np/nkp/full_detail/2404/?keywords=intersex 2019.02.28
[40] Forrás: https://www.icj.org/wp-content/uploads/2012/07/Sunil-Babu-Pant-and-Others-v.-Nepal-Government-and-Others-Supreme-Court-of-Nepal.pdf, 2019.02.28
[41] Nepáli alkotmány 12. és 18. pont Forrás: http://www.lawcommission.gov.np/en/wp-content/uploads/2018/09/constitution-of-nepal-2-2.pdf, 2019.02.28
[42] Pakisztáni alkotmány Part ii: FundamentalRights and Principles of Policy 25. (1)-(2) Forrás: http://www.pakistani.org/pakistan/constitution/part2.ch1.html 2019.02.28
[43] A pakisztáni Legfelső Bíróság 43/2009 számú alkotmányossági beadvány ügyében hozott döntése Forrás: http://www.supremecourt.gov.pk/web/user_files/file/const.p_43_of_2009.pdf 2019.02.28
[44] Human Rights Comission Act 1977 Forrás: http://www.nzlii.org/cgi-bin/download.cgi/cgi-bin/download.cgi/download/nz/legis/hist_act/hrca19771977n49294.pdf, 2019.02.28
[45] Human Rights Comission Forrás https://www.hrc.co.nz/files/7914/2389/1092/Action_plan_for_human_rights_2005-2010.html#maincontent, 2019.02.28
[46] Human Rights Comission Forrás: https://www.hrc.co.nz/files/7014/2388/0544/Human_Rights_Review_2010_Full.pdf, 2019.02.28
[47] New Zealand Bill of Rights Act 1990, Forrás: http://www.legislation.govt.nz/act/public/1990/0109/latest/whole.html#DLM225519, 2019.02.28
[48] Human Rights Act 1993
Forrás: http://www.legislation.govt.nz/act/public/1993/0082/latest/whole.html#DLM304269, 2019.02.28
[49] Births, Deaths, Marriages, and Relationships Registration Act 1995, Forrás: http://www.legislation.govt.nz/act/public/1995/0016/70.0/DLM359369.html, 2019.02.28
[50] Forrás: https://www.passports.govt.nz/what-you-need-to-renew-or-apply-for-a-passport/information/, 2019.02.28
[51] Forrás: https://www.vfgh.gv.at/downloads/VfGH_Entscheidung_G_77-2018_unbestimmtes_Geschlecht_anonym.pdf 2019.02.28
[52] Lásd még: Ábrahám, Attila, A sportversenyekre történő nevezési jog egyes kérdései, különös tekintettel a kajak-kenu sportág szabályaira, Miskolci Jogi Szemle, XI. évfolyam, 2016, 1. szám 113.
[53] Olimpiai Karta 1 The Olympic Movement 2Mission and role of IOC - 7.
[54] Factsheet, Women in the olympic movement, Update January 2016, Forrás: http://www.olympic.org/Documents/Reference_documents_Factsheets/Women_in_Olympic_Movement.pdf 2019.02.28
[55] 2004. évi I. törvény a sportról (továbbiakban: Sporttörvény) 1.§ (1)
[57] Lásd még: Ábrahám, Attila, A sportversenyekre történő nevezési jog egyes kérdései, különös tekintettel a kajak-kenu sportág szabályaira, Miskolci Jogi Szemle, XI. évfolyam, 2016, 1. szám 113.
[58] Lásd még Ábrahám, Attila - Papp, Tekla, Néhány gondolat a hivatásos sportoló játékjogáról Jogelméleti Szemle, 2008/3. szám (2008. szeptember 15.), Forrás: http://jesz.ajk.elte.hu, 2019.02.28
[61] Magyar Díjlovagló Szabályzat, II. fejezet, 22. cikkely 2., Forrás: http://dijlovaglas.lovasszovetseg.hu/index.php?page=167 2019.02.28
[62] FEI Dressage Rules - Article 422 Conditions of participation - 1.3 Forrás: https://inside.fei.org/sites/default/files/FEI_Dressage_Rules_2019_Clean_Version.pdf, 2019.02.28
[63] Magyar Sakkszövetség Versenyszabályzat 2.1 Élsport - Nemzeti válogatott Forrás: http://chess.hu/altalanos-szabalyzatok/ 2019.02.28
[64] Magyar Sakkszövetség Versenyszabályzat 2.2.2 Csapatversenyek
[65] Magyar Sakkszövetség Versenyszabályzat 2.2.3 Egyéni versenyek és bajnokságok
[66] Handbook A. - Administrative Subjects - Chapter 01 - Status, principles and aims of FIDE - 1.4 Forrás: https://www.fide.com/fide/handbook.html?id=38&view=article 2019.02.28
[67] Handbook B. - Permanent Commissions - FIDE Title Regulations effective from 1 July 2014. - 03., Forrás: https://www.fide.com/fide/handbook.html?id=174&view=article 2019.02.28
[68] Olimpiai Karta - Fundamental Principles of Olympism 6.
[69] Alapjogi Charta Forrás: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012P/TXT&from=HU 2019.02.28
[70] A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, (16)
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004L0113&from=HU 2019.02.28
[71] A női-férfi megkülönböztetés a sportban eredményezhet nemek közötti jogszerű eltérő díjazást is: Case before the Châlons en Champagne Administrative Court, France (28 January 1999, cases 98-711 and 98-1034) Forrás: https://stillmed.olympic.org/media/Document%20Library/OlympicOrg/IOC/Who-We-Are/Commissions/Sport-and-Law/Collection-of-sports-related-case-law.pdf 2019.06.02
[72] IAAF Medical Manual- Chapter 13: Specialissues of female athletes Part 2 Gender Verification and Sex Reassignment Policy A. History Forrás: https://www.iaaf.org/about-iaaf/documents/health-science 2019.03.18
[73] IOC World Conference on Women and Sport, 1996 Forrás: https://stillmed.olympic.org/media/Document%20Library/OlympicOrg/Documents/Conferences-Forums-and-Events/Conferences/IOC-World-Conferences-on-Women-and-Sport/1st-IOC-World-Conference-on-Women-and-Sport-Final-Resolution-Lausanne-1996.pdf 2019.02.28
[74] Statement of the Stockholm consensuson sex reassignment in sports Forrás: https://stillmed.olympic.org/Documents/Reports/EN/en_report_905.pdf, 2019.02.28
[75] Lásd még: Kaveczki Andrea - A jogi nemváltoztatás útvesztői Magyarországon, Forrás: https://arsboni.hu/a-jogi-nemvaltoztatas-utvesztoi-magyarorszagon-2/ 2019.06.02 és Takács Judit -Mocsonaki László - P. Tóth Tamás - A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek társadalmi kirekesztettsége Magyarországon Forrás: https://szociologia.tk.mta.hu/uploads/files/archive/LMBT-ZAROTANULMANY-logosFF.pdf 2019.06.02
[76] IOC Regulations on Female Hyperandrogenism Forrás: https://stillmed.olympic.org/Documents/Commissions_PDFfiles/Medical_commission/2012-06-22-IOC-Regulations-on-Female-Hyperandrogenism-eng.pdf, 2019.02.28
[77] IOC Regulations on Female Hyperandrogenism - 4. The IOC Executive Board
[78] IOC Regulations on Female Hyperandrogenism - 5-8.
[79] Prohibited List Forrás: https://www.wada-ama.org/sites/default/files/wada_2019_english_prohibited_list.pdf, 2019.02.28
[80] Megjegyzés: a tiltólista egységes, például nincs tekintettel sem az életkori, sem a nemi különbözőségekre. Lásd még: Ábrahám Attila International fight against doping- from lega laspect, In. Mil'niky Práva V Stredoeurópskom Priestore 671, Comenius University in Bratislava, Faculty of Law, Bratislava 2011
[81] Olimpiai Karta - 44 Invitations and entries 4.
[82] Sporttörvény 38. § (3) fa)
[83] Olimpiai Karta - 44 invitations and entries 4.
[84] Sport Nemzetközi Választottbíróság, CAS 2014/A/3759 Dutee Chand v. AFI & IAAF Forrás: http://www.tas-cas.org/fileadmin/user_upload/AWARD_3759__FINAL___REDACTED_FOR_PUBLICATION_.pdf, (Továbbiakban: CAS döntés) 2019.02.28
[85] Olimpiai Karta - Fundamental Principles of Olympism 6.
[86] IAAF 2017 Constitution - Article 4 Objects 3-4. Forrás: https://www.iaaf.org/about-iaaf/documents/constitution, 2018.10.29
[87] Forrás: http://www.tas-cas.org/fileadmin/user_upload/Media_Release_3759_Jan_2018.pdf, 2019.02.28
[88] IOC Consensus Meeting on Sex Reassignment and Hyperandrogenism, November 2015 Forrás: http://www.olympic.org/Documents/Commissions_PDFfiles/Medical_commission/2015-11_ioc_consensus_meeting_on_sex_reassignment_and_hyperandrogenism-en.pdf 2019.02.28
[89] IAAF Athletics Eligibility Regulations For The Female Classification (Athletes with differences of sex development) Publishedon 23 April 2018, coming into effect as from1 November 2018 Forrás: https://www.documentcloud.org/documents/4449932-IAAF-Eligibility-Regulations-for-the-Female.html, (továbbiakban: Klasszifikáció) 2019.02.28
[90] Forrás: https://www.iaaf.org/news/press-release/iaaf-response-to-media-report 2019.03.03
[91] Forrás: https://www.iaaf.org/news/press-release/cas-dsd-experts 2019.03.03
[92] Klasszifikáció - 1. Introduction 1.1 (b) (i)
[93] IOC Regulations on Female Hyperandrogenism Forrás: https://stillmed.olympic.org/Documents/Commissions_PDFfiles/Medical_commission/2012-06-22-IOC-Regulations-on-Female-Hyperandrogenism-eng.pdf, 2019.02.28
[94] IOC Regulations on Female Hyperandrogenism Forrás: https://stillmed.olympic.org/Documents/Commissions_PDFfiles/Medical_commission/2012-06-22-iOC-Regulations-on-Female-Hyperandrogenism-eng.pdf, 2019.02.28
[95] Klasszifikáció - 1. Introduction 1.1 (a)
[96] J Handelsman, David, L Hirshberg, Angelica, Bermon, Stephane Circulating Testosterone as the Hormonal Basis of Sex Differences in Athletic Performance, Endocrine Reviews, Volume 39, Issue 5, 1 October 2018, 803-829, https://doi.org/10.1210/er.2018-00020, 2019.03.03
[97] Bermon,Stéphane, Garnier, Pierre-Yves Serum and rogen levels and their relation to performance in track and field: mass spectrometry results from 2127 observations in male and female elite athletes, British Journal of Sports Medicine Volume 51, Issue 17 Forrás: http://dx.doi.org/10.1136/bjsports-2017-097792 2019.02.28
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Olimpia bajnok, Fitness Akadémia - jogi igazgató.
Visszaugrás
