Egy határon átnyúló egyesülés lebonyolítása során - az Irányelv és az azt átültető szabályok figyelembevétele mellett - nagyon nagy mértékben a helyi jogszabályokat kell alkalmazni, így az egyesülés folyamata nagyon hasonlít a csak belföldi társaságok részvételével zajló egyesülések folyamatára.
A folyamat egy határon átnyúló egyesülés esetén is az ügyvezetés javaslatával kezdődik, amelyben az ügyvezetés a tőkeegyesítő társaság tagjai, részvényesei elé tárja az egyesülés tervezett előnyeit, költségeit, időigényét stb. Amennyiben a tulajdonosok többsége az egyesülés szándékával egyetért, az ügyvezetés elkezdi előkészíteni az egyesülés alapdokumentumait (i) a vagyonmérleg-, és vagyonleltár-tervezeteket (az egyesülés pénzügyi alapja), (ii) az egyesülési szerződés közös tervezetét (HÁÉT 3. §), valamint a vezetői jelentést.
A vezető tisztségviselők az egyesülési szerződés közös tervezetének (amelynek végleges változatát majd aláírják az egyesülő társaságok) elkészítésével egyidejűleg elkészítik írásbeli beszámolójukat, amelyben jogi- és gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint annak hatását a tagokra, a hitelezőkre és a munkavállalókra [HÁÉT 4. § (1) bek.].
Az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő legfőbb szervi ülés előtt legalább 30 nappal kész kell lennie a könyvvizsgálói jelentésnek, melyben a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell, hogy a társaság milyen módszerekkel határozta meg a részesedések cserearányát, ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e [HÁÉT 4. § (2)-(5) bek.].
Szintén az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő legfőbb szervi ülés előtt legalább 30 nappal az egyesülési szerződés közös tervezetét, valamint a hitelezőknek szóló felhívást közzé kell tenni a Cégközlönyben [HÁÉT 5. § (1)-(2) bek.]. Nem kell a Cégközlönyben közzétenni, de a Cégbírósághoz történő benyújtás útján nyilvánosságra kell hozni a könyvvizsgálói jelentést, illetve a vezető tisztségviselői beszámolót is, szintén 30 nappal az egyesülést véglegesen elhatározó legfőbb szervi ülés előtt [HÁÉT 5. § (3) bek.]. Ezt követően, még szintén a végleges döntés előtt, az egyesülés várható hatásairól a munkavállalókkal is konzultálni kell (HÁÉT 10-12. §).
A határon átnyúló egyesülés végső elhatározását követően az általános, Átalakulási Törvényben minden egyesülésre előírt feladatok következnek, a munkavállalók tájékoztatása, illetve az egyesülés elhatározásáról és főbb adatairól szóló közlemény közzététele a Cégközlönyben, két egymást követő lapszámban.
Magyar beolvadó társaság részvételével történő határon átnyúló egyesülés esetén, ezen közlemény kétszeri közzétételét követően lehet igényelni azt a tanúsítványt a Cégbíróságtól (a továbbiakban: Tanúsítvány), amely igazolja, hogy a társaság megfelelt a rá vonatkozó egyesülési szabályoknak (HÁÉT 6-7. §). Az egyesülésben résztvevő külföldi átvevő társaságnak majd ezt kell a külföldi cégbíróságnak, vagy más eljáró hatóságnak benyújtani annak igazolásaképpen, hogy Magyarországon a jogszabályi követelményeknek megfelelően történt az egyesülés. Ilyen esetben a magyar beolvadó céget akkor törli a cégbíróság, ha az átalakulás bejegyzéséről a külföldi cégbíróság értesíti. Az ilyen értesítésnek 2017. június 9-ig Magyarországon jogszabályi alapja nem volt és nem is működött a tagállami hatóságok közötti kommunikáció, a tapasztalatok szerint a törlést külön kérelemben kellett kérni, amelyhez csatolni kellett a külföldi bíróság vagy hatóság egyesülést bejegyző végzését. A BRIS rendszer működésének bevezetése elvileg automatizálta az eljárást, de az ezt leképző HÁÉT módosítás [8. § (3) és (4) bekezdések] hatályba lépése (2017. június 9.) óta még egy év sem telt el, így még nincsenek a széles körű tapasztalatok az új rendszerben elvileg működő automatikus értesítés hatékonyságáról.
Amennyiben a határon átnyúló egyesülés eredményeképpen magyar lesz a jogutód társaság, tehát magyar társaságba olvad be egy külföldi, akkor a magyar cégbírósághoz kell beadni a külföldi tanúsítványt és az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet a tanúsítvány kiállításától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Az alábbiakban bemutatandó, magyarországi beolvadó társaság részvételével zajló határon átnyúló egyesülés során szerzett gyakorló jogászi tapasztalat alapján elmondható, hogy az alkalmazandó jogok összeütközésének feloldása - a tranzakció sikerességének szem előtt tartásával - általában oly módon lehetséges, ha a "kedvezőtlenebb", a jogalanyokra nézve jelentősebb terhet rovó nemzeti szabályt rendeljük alkalmazni az adott kérdésben.
A határon átnyúló egyesülés lebonyolításában résztvevő jogi szakemberek mindkét (vagy még több) ország szabályait igyekeznek a legmesszebb menőkig figyelembe venni az egyesülés során (még akkor is, ha ez nem praktikus, ellentmondásokhoz vezet, vagy jelentős költséggel jár), mivel tudják: a beolvadó társaság vonatkozásában a tanúsítványt kibocsátó bíró/köz-
- 5/6 -
jegyző csak a beolvadó ország jogát ismeri, míg az átvevő társaság vonatkozásában az egyesülést végső soron bejegyző bíró/közjegyző szintén csak a saját joga alapján tudja megállapítani, hogy az egyesülés szabályosan lezajlott-e. Ebből következően kizárólag az egyesülést az abban résztvevő társaságok megbízásából "menedzselő" jogászok lesznek abban a helyzetben, hogy legalább valamilyen szinten rálássanak mindkét (vagy esetlegesen több!) alkalmazandó jogrendszerre, a külföldi kollégákkal való egyeztetés során. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeképpen kell, hogy kialakuljon egy bejegyezésre alkalmas dokumentum (az egyesülési szerződés közös tervezete), amelyből kitűnik, hogy az egyesülő társaságok mindkét ország helyi jogát és az Irányelvet is maximálisan figyelembe vették az átalakulás során.
Jelen dolgozatomban "case-study" jelleggel kívánok bemutatni néhány jelentős, egy határon átnyúló egyesülés során felmerülő gyakorlati problémát, abból a szemszögből, ahogy ezekkel egy magyar beolvadó társaság jogi tanácsadójaként a teljes folyamat során szembesültünk.
Ezt megelőzően azonban egy rövid fejezetben a határokon átnyúló egyesülések motivációját igyekszünk feltárni, a gyakorlat bizonyos szintű ismerete és a vonatkozó (főleg közgazdasági) szakirodalom alapján.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
