A 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépése az eddigi tapasztalok szerint csekély pozitív változást hozott a köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál. A jogalkotó által elvárt és a 21. század kihívásait teljesíteni képes keretrendszerek bevezetésének eredményeiről nem találunk információkat, ellenben az ellenőrzések során feltárt hiányosságokról egyre többet.
Az érdektelen vezetői hozzáállás gátolja a fejlődés minden lehetőségét és egyértelműen fenyegeti a szervezetek jövőbeni fennmaradását.
A fennmaradáshoz és a megfeleléshez vezető folyamat első lépése a vállalati stratégiaalkotás. Poór[1] szerint a vállalati stratégia átfogóan tartalmazza azokat az alapvető tényezőket, melyek az adott szervezet működését, jövőbeli lehetőségeit, más szervezetekhez viszonyított versenyelőnyét jelentő tényezőket meghatározzák. Ebből következik a stratégia kiemelkedő jelentősége, hiszen, ha a stratégiai irányok nem megfelelőek, akkor a vállalaton az sem segít, ha az alkalmazottak többet dolgoznak.
A stratégia megvalósítása, majd annak értékelése és mérése, a folyamatok optimalizálása a kockázatok figyelembevételével összetett feladat, ami hatékony támogató eszköz nélkül nem megvalósítható. Ez a feladat a gazdasági társaság első számú vezetőjének a felelőssége. Egy integrált rendszer segítséget ad abban, hogy egyazon eszközt használhasson a menedzsment és a belső ellenőrzés is.
A rendelet 3. és 5. szakaszában szereplő elvárások:
"3. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében a köztulajdonban álló gazdasági társaság működésében érvényesülő
a) kontrollkörnyezet,
b) integrált kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért...
5. § A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője integrált kockázatkezelési rendszert működtet, amelynek keretében azonosítja és elemzi a köztulajdonban álló gazdasági társaság tevékenységében rejlő és a szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint meghatározza az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, az intézkedéssel érintett szervezeti egységek körét, az azok végrehajtásának folyamatos nyomon követési módját és eljárásrendjét."
Mindezek előrevetítik annak vízióját, hogy a szervezetben létezik folyamatirányítás és kockázatkezelés. Amennyiben ezeket a feladatokat úgy látják el a felelősök, hogy az ne csak az audit célját teljesítse, a szervezet képes lesz arra, hogy megfeleljen a modern kor elvárásainak, hiszen a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló rendelet tartalmazza az ISO 9001-ben és az ISO 31000-ben szereplő legfontosabb javaslatokat is.[2]
Kis kitekintéssel az MNB 2020-as versenyképességi jelentésére azt láthatjuk, hogy ezek a jó gyakorlatok sajnos a magántulajdonban lévő társaságok esetében is igen hiányosan valósulnak meg Magyarországon.
Az MNB versenyképességi jelentése[3] szerint "A versenyszektor hatékonysága pillérben" három hellyel hátrébb került hazánk,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
