2005. január elsejétől hatályba lépett a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény rendelkezéseinek nagyobb része. E törvény számos változást hozott, ezek közül az alábbiakban a cégjogi jellegûeket tekintjük át.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény rendelkezései (Lásd a Céghírnök 2004. évi 6-8. számában megjelent cikkeket is) az uniós csatlakozással hatályba léptek. E törvény 2. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés a Btk.-ban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható, ha annak elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy
- ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, illetve ha
- tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el a bűncselekményt, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. A 2. § (2) bekezdése szerint a fenti eseteken kívül
helye lehet az intézkedés alkalmazásának akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések: a jogi személy megszüntetése, a jogi személy tevékenységének korlátozása, valamint a pénzbírság, melynek mértéke a 6. § (1) bek. szerint legfeljebb a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének háromszorosa, de legalább ötszázezer forint összegű kell legyen. Önkéntes teljesítés hiányában bírósági végrehajtás indul (erre nézve az intézkedést alkalmazó bíróság teszi meg a szükséges lépéseket), s ha az 6 hónap alatt nem jár eredménnyel, a 2001. évi CIV. tv.-nek a 2004. évi CXXVII. törvénnyel módosított 26. § (5) bekezdése alapján a büntetőbíróság kezdeményezi a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást.
A 2004. évi CXXVII. törvény 29. §-ával újrafogalmazott Cstv. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint felszámolási eljárás folytatható le a büntetőbíróság értesítése alapján is, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel. A Cstv. 22. §-ának új (2) bekezdése értelmében pedig most már nem csak a cégbíróság által az (1) bek. c) pontja alapján, hanem a büntetőbíróság által fentiek szerint kezdeményezett felszámolás esetén sincs helye a fizetésképtelenség vizsgálatának, illetve a Cstv. 25-26. §-ában foglaltak alkalmazásának.
A büntetőbíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja. A korlátozás tartamát években kell megállapítani, és az kiterjedhet a cég valamennyi tevékenységére, vagy csak egyes tevékenységi köreinek gyakorlására. Az eltiltás tartama alatt a jogi személy nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, nem köthető vele koncessziós szerződés; nem minősíthető közhasznú szervezetté és nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban és nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta. [2001. évi CIV. tv. 5. §]
A büntetőbíróság a jogi személy megszüntetéséről akkor rendelkezik a 2001. évi CIV. tv. 4. § értelmében, ha a jogi személy jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és azt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy ha a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Az előbbi esetek bármelyikében sor kerülhet a megszüntetésre a jogszerű tevékenységet folytató jogi személy vonatkozásában is, ha ezt a büntetőbíróság mérlegelési jogkörének keretei közt eljárva szükségesnek találja. [A kivételeket a 4. § (3) bekezdése tartalmazza].
Az ismertetett szabályokból és a jogi személyiségű cégekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések jellegéből következik, hogy az ilyen intézkedés alkalmazásáról, illetve azokról az eljárásokról, amelyek kapcsán intézkedés alkalmazására sor kerülhet, a cégbíróságnak és az általa vezetett közhiteles nyilvántartásból a piaci élet szereplőinek tudomást kell szerezniük. Emiatt a vonatkozó jogszabályok értesítési kötelezettséget írnak elő a büntetőügyekben eljáró egyes hatóságok számára, a cégbíróságnak pedig a törvény által legfontosabbnak talált cégadatokat a cégjegyzékben fel kell tüntetnie. Ezen túlmenő feladatokat is ró az érintett jogi személy székhelye szerinti cégbíróságra a 2001. évi CIV. törvény a két legsúlyosabb intézkedés, a tevékenység korlátozása, valamint a megszüntetés végrehajtása körében.
A büntetőeljárást lefolytató hatóságok értesítési kötelezettsége az eljárás minden szakaszában fennáll, ha az intézkedés alkalmazásának az eset összes körülményeit tekintve helye lehet. Az ügyész a nyomozás elrendeléséről, folytatásáról, a nyomozás megszüntetéséről, illetve ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának feltételei mégsem állnak fenn; továbbá vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, a jogi személy cégnyilvántartását vezető cégbíróságot értesíteni köteles.
Ugyanúgy fennáll az értesítési kötelezettség a büntetőbíróság részéről is, amely az eljárás befejezéséről, valamint az alkalmazott intézkedésről köteles tájékoztatni - haladéktalanul - a cégbíróságot. A tájékoztatási kötelezettség (ha az intézkedés alkalmazásának lehetősége az adott ügyben felmerül) a nyomozóhatóságot is terheli, azonban a módosított 2001. évi CIV. tv. 12. § értelmében a nyomozóhatóság erről az ügyészt értesíti, az ügyész határozza meg, hogy a nyomozás kiterjedjen-e a vizsgált bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére, és a cégbíróság értesítését az ügyész foganatosítja.
A cégbíróságnak a cégjegyzékben a Ctv. (az 1997. évi CXLV. tv.) 12. § (3) bek. e) pontjának új szövege szerint az eddigieken (azaz a hivatalbóli törlési eljárás kezdetén és befejezésén, valamint a cég megszűntnek nyilvánításán) túl fel kell tüntetnie azt is, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor. Ekkor a bíróság megnevezése, a határozat száma és jogerőre emelkedésének időpontja válik cégjegyzéki adattá az új rendelkezések szerint.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
