A Magyar Közlöny június 15-ei számában jelent meg "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvényt (Ctv.) módosító 2007. évi LXI. törvény, amely általános jelleggel 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. A cégtörvény módosításának mértéke olyan mérvű, hogy nyugodtan a Ctv. novellájáról beszélhetünk. Emellett a 2007. évi LXI. törvény (a továbbiakban: "Ctv. novella") több helyen a Gt.-t is módosítja és más törvényekben is változásokat hajt végre.
Az első kérdés az, hogy összeegyeztethető-e a minőségi jogalkotás követelményével, ha egy új törvényt a hatályba lépése után egy évvel átfogóan módosítanak úgy, hogy még az a határidő sem telt el, amelyen belül a társaságoknak az új Gt.-hez kellett volna alkalmazkodniuk (az eredeti határidő 2007. szeptember 1-je volt). A válasz nyilván az, hogy egy ilyen mértékű beavatkozás csak akkor helyes, ha ezt rendkívüli körülmények indokolják. Voltak-e most ilyen körülmények a Gt. és a Ctv. esetében? Szerintem nem.
A Ctv. novella miniszteri indokolása lényegében egyfelől a vállalkozások piacra lépésének gyorsításával, egyszerűbbé és olcsóbbá tételével, másfelől az elektronizáció felgyorsításával, az elektronikus cégeljárás és az elektronikus cégjegyzék 2008-ban való általános bevezethetőségével indokolja a változtatást. Mindkettő helyes célkitűzés, megvalósításának módja azonban erősen kétséges. Azok a nemzetközi adatok továbbá, amelyek azt kívánják igazolni, hogy társasági jogunk lemaradt Európában a kis és középvállalkozások piacra lépésének támogatásában, az új Gt. helyébe lépése előttiek. Semmilyen hatástanulmány nem készült arra nézve, hogy az új Gt. 2006 nyári hatályba lépése után hogyan alakult a helyzet - a 2006-os Gt. ugyanis jelentősen csökkentette a társulók, illetve a társaságok adminisztratív kötöttségeit. Pl. tizenöt év küzdelem után sikerült elérni a minisztériumokkal szemben, hogy elégséges legyen a cégjegyzékben a társaság főtevékenységének megjelölése és felesleges a TEÁOR-szám kavalkád. Az adóügyi igazgatással szemben azt kimondani, hogy egy társaság tevékenységi körében fel nem tüntetett tevékenységet is folytathat, ha azt törvény nem tiltja vagy nem korlátozza, azt gondolom, jelentős vállalkozásbarát lépés volt. A 2006-os Gt. erősen deregulálta társasági jogunkat a vállalkozók érdekében. Sajnos azonban ez a Ctv.-re nem volt elmondható, ezért a cégjogi egyszerűsítések egy része szerintem célszerű volt - más kérdés, hogy egy átfogó Ctv. novellához ez szerintem kevés.
A Ctv. általános jelleggel 2008. július 1-jével bevezeti az elektronikus cégeljárást. Magát a szándékot nyilván nem lehet vitatni - ez a jövő. A kérdés csak az, hogy a bírósági cégeljárás mennyire képes megelőzni az E-kormányzás, az elektronikus közigazgatás általános bevezetését - a közigazgatásban ugyanis nincsenek egy munkaórás elektronikus elintézési határidők (egy munkahetesek sincsenek). Az államháztartási egyensúly helyreállításának időszakában lesz-e erre a bíróságoknál januárig kellő anyagi-technikai háttér? Lesz-e mód megfelelően felkészülni? Képesek lesznek kezelni a számítógépes rendszert? Át tudnak erre a rendszerre egy év alatt állni az ügyvédi-közjegyzői irodák? Volt-e erre nézve valamifajta költségelemzés? Tudniillik ilyenről nem tudok. Félő ezért, hogy ez a helyes elképzelés 2008-ban deformálódik - ez esetben az egyébként szükséges elektronizáció súlyos sebeket szenvedhet (lásd Ződi Zsolt cikkét ebben a számban).
A Ctv. novella emellett több nagyon is célszerű egyszerűsítést is bevezet, amelyek zömmel már a 2004-2005 közötti társasági jogi kodifikáció során is felmerültek és lényegében a cégbírói kar ellenállása miatt nem kerültek be a 2006-os Ctv.-be. A főbb ilyen helyes egyszerűsítések szerintem a következők:
a) a cégnév kizárólag a vezérszóból és a cégformából is állhat, a társaság tevékenységi körére a cégnévben utalni nem kell;
b) a cégnévpriorálás elektronikus eljárás esetei egy munkanapos elintézési határidőhöz kötött;
c) az aláírási címpéldányt (mintát) ügyvéd is hitelesítheti;
d) a cégjogi közzététel a drága, Cégközlönybeli közzététel helyett a társaság honlapján is lehetséges;
e) a külföldi tagnak nem kell kötelezően kézbesítési megbízottal rendelkeznie;
f) az EU tagságunkra tekintettel az idegen nyelvek használatának liberalizációja a cégeljárásban rég időszerű volt;
g) különösen helyes végre annak a megengedése, hogy a változásnál - természetesen nem visszamenő hatállyal - a társaság határozhatja meg azt az időpontot, amellyel a változást a cégjegyzékbe bejegyzik;
h) az általános illetékleszállítás régóta esedékes volt.
A társasági jog lényegét érintő változások egy része burkolt, a Ctv. módosításával történik, a másik része a Gt. nyílt megváltoztatásával.
a) A székhely-liberalizáció általában helyes, de szerintem a Ctv. novella túlhajtja a valós igényeket. A fantomcégek elterjedését segítheti elő a társaság székhelyeként bejegyzett irodájának elválása a központi ügyintézés helyétől, és ugyanez a helyezet az ügyvédi székhelybiztosítás bevezetésével is. Az EU-ban régóta vitatott az ún. székhelyáthelyezés az eredeti (alapításkori) nemzeti társasági jog megtartásával. Ezt a problémát pedig nem oldja meg a novella azon rendelkezése, hogy a magyar székhelyű társaság elsődleges tevékenységét külföldön is folytathatja, hiszen ettől még a székhelye Magyarországon marad.
b) A Ctv. mellékletében az eddigi négy törvényi szerződésmintát kiegészítették újabb két, a zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó mintával. Így a magyar jogban jelenleg már csak a nyilvánosan működő részvénytársaságot nem lehet mintával alapítani. Ez nyilvánvalóan túlzás. A 2006-os Gt. forradalmi újítása volt a magyar gazdasági jogban angolszász mintára a törvényi szerződésminták bevezetése. Ezekkel szemben a Gt. előkészítése során mind a cégbírók, mind az ügyvédek részéről jelentős idegenkedés mutatkozott meg: uniformizál, primitivizál stb. A Kodifikációs Bizottságban abban állapodtunk meg, hogy az egyszerűbb társaságoknál - kkt., bt., kft. - bevezetjük a mintát, ezt követően elemezzük a gyakorlati tapasztalatokat, és ezután majd meglátjuk, hogyan tovább. Mielőtt a Gt. által bevezetett szerződés-mintákkal kapcsolatban minimális tapasztalat lehetne, bevezetésre került a Ctv. novellával az egyszemélyes rt.-nél és a zárkörűen működő rt.-nél is a szerződésminta - ez a cégjegyzékbe bejegyzett rt.-k kb. 97%-a. A kontinentális Európában nem szokásos szerződésmintával részvénytársaságot alapítani, mert a részvénytársaság a legbonyolultabb szervezeti és működési jellemzőkkel bíró társaság. A törvényi minták általános alkalmazására Magyarországon - néhány angol-amerikai jogot fetisizáló jogász kivételével - nem volt gyakorlati igény. A Ctv. novella ezen megoldása ezért szerintem mesterséges beavatkozás a társasági jogi folyamatokba.
c) Ha valaki elektronikusan és szerződésmintával kíván társaságot alapítani, annak kérelmét 2008. július 1-jétől egyszerűsített cégeljárás keretében 1 munkaórán belül be kell jegyezni. A kérelmet bíró nem látja, a bejegyzés lényegében automatikus, gyakorlatilag nincs olyan érdemi ok, ami alapján a bejegyzést meg lehet tagadni. A kérelem tartalmáért, az adatok valódiságáért a kitöltött mintát ellenjegyző ügyvéd felel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
