Csege Gyula[1]: A bevándorlási tevékenységgel összefüggő biztonsági intézkedések folyamata (JÁP, 2016/1., 45-60. o.)

I. Bevezető

A bevándorlás[1] és a migráció[2] napjaink egy emelkedő szintet mutató, kiemelt biztonsági kihívása, amely a humanitárius vetületei mellett rendkívül nagy teret kap társadalmi, valamint nemzetközi szinten is. Tanulmányomban az illegális és legális migrációs kérdés járom körül, biztonsági, azon belül is a nemzetbiztonsági ellenőrzés és szakhatósági kérdéskör területét feldolgozva. A téma rendkívül aktuális a közelmúltbeli Nyugat-Európai események, a közel-keleti válsággócok és nem utolsó sorban a magyar sajátos migrációs környezet tekintetében is. A sajátosságok között legfontosabb talán Magyarország geopolitikai helyzete és kisebbségpolitikája, amely miatt a biztonsági és migrációs intézkedések jelentősebb hatással lehetnek a környezetünkre és társadalmi-nemzetközi megítélésünkre.

A politikai reakciók a fent említett kihívásra, az ellenőrzési rendszerek, a jogszabályi módosítások és a fizikai lépések között jelentős elmozdulás érzékelhető az elmúlt években, amelyben megítélésem szerint a 2016-ban további határozott változások várhatók.

II. A migrációról röviden

Az alapvető fogalmi meghatározások taglalásától és a biztonságpolitikai aspektusoktól eltekintve, alapvetően az UNHCR[3] a 2015. augusztus 27-én, Bécsben és Genfben tartott konferenciáján kiadott állásfoglalása

- 45/46 -

szerint a migránsok (migrants) nem az üldöztetés vagy a halál közvetlen veszélye miatt indulnak útnak, hanem főleg azért, hogy életük jobbá tétele érdekében munkát találjanak és tanuljanak, vagy család-újraegyesítés miatt, esetleg más okból. További megállapítások szerint a migránsok bármikor biztonságban hazatérhetnek, nem úgy, mint a menekültek, akik akadályokba ütköznének. Amennyiben a migránsok azt választják, hogy hazatérnek, tovább élvezik kormányuk védelmét.[4]

Az alapvetően kijelenthető, hogy a migrációnak számos pozitív hatása van egy közösségre vagy társadalomra. Gazdaságélénkítő és társadalmi hatásait európai regionális nagyhatalomnak értékelhető országok (például Németország) tekintetében jól láthatjuk. Németországban a 82 milliós lakosság több mint húsz százaléka valamilyen migrációs háttérrel rendelkezik napjainkban.[5] A jelentős számú török, olasz, görög, lengyel, orosz és délszláv kisebbség társadalmi integrálása mellett, illetve ezt kiaknázva a Világbank kutatása és állásfoglalása szerint a Föld országai között a GDP alapján 2015-ben Németországé a 4. legerősebb gazdaság.[6]

Hazánkban a migráció pozitív hatásai napjainkban is egyre erősebben érzékelhetők, hiszen a korfa szerint elöregedő és csökkenő lakosságú Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - a KSH Népességtudományi Intézet adataira alapján 2010-től 2015-ig 670 ezer magyar állampolgárságot adtak ki a hatóságok magyar származású, külföldön élő személyeknek.[7] Ezek a személyek megítélésem szerint többnyire azért igényelték az állampolgárságot, hogy rövid vagy középtávon az Európai Unió területén, főként hazánkban éljenek, illetve tartózkodjanak. Ez a létszám pozitív eredménnyel jár nemzetpolitikailag és a nemzetközi közösségben betöltött szerepünk miatt is, hiszen a magyar állampolgársággal munkát vállaló személyek későbbiekben biztos EU-n belüli háttérként Magyarországon letelepedhetnek.

A migráció másik vetülete az illegális, jórészt gazdasági migráció kérdése, amely illegális úton érkezik hazánkba és többnyire nem versenyképes szakmákat ismerő, itt letelepedni szándékozó személyeket takar. Ez a csoport nem feltétlenül azonos a Németországban letelepedett és ott asszimilálódó lakossággal, tekintettel arra, hogy tranzitország vagyunk a hivatalos migrációs álláspont szerint, amelyben a képzetlen munkaerőnek kormányzati programok segítenek felzárkózni és közmunka keretében foglalkozást biztosítani. A magyar munkanélküliségre jellemző, hogy a jelenlegi 6,2% körüli magyar munkanélküliek túlnyomó többségét az alapfokú végzettségűek és az érettségi nélküliek adják.[8]

- 46/47 -

III. A migránsok ellenőrzése

Az Európába, ezen belül is hazánkba érkező külföldiek, tekintettel a biztonságpolitikai helyzetre és a rendvédelmi feladatokra, bizonyos ellenőrzésen esnek át. Az ellenőrzés szükségesnek ítélhető, hiszen a magyar közrend, közbiztonság fenntartásához, illetve a lakosság védelme érdekében a belépők közül mindenkinek azonos biztonsági szinttel kell rendelkeznie. A migrációs ellenőrzést mindenképpen elvégzik, ha nem a magyar hatóságok, akkor egy biztonságosnak ítélt harmadik országból érkező személy tekintetében az ottani hatóságok. Ha nem értékeli a magyar állam biztonságosnak a migráns származási országát, akkor vízumkötelezettséget vezet be, amely egy bizonyos szintű szűrő is egyben. A vízum vagy belépésre jogosító engedély igénylése során a magyar külképviseletek objektív feltételek mellett engedik vagy tagadják meg a beutazást Magyarországra.

A fenti, szabályozott körülmények között beutazó személyek között még egy ellenőrzési mechanizmust enged az ezt szabályozó 2007. évi II. törvény és az 1995. évi CXXV. törvény. A nemzetbiztonsági törvény értelmében az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti[9] elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően

- a vízumkérelmet benyújtott[10] személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Tehát a jogszerűen érkezett személyek ellenőrzése a hatóság feladata akkor is, ha korábban már átesett egy szűrőn a külképviseleten a migráns.[11]

A nemzetbiztonsági szempontokon[12] felül az egyéb jellegű jogsértések tekintetében is van egy ellenőrzést folytató szerv a jogszerű úton hazánkba érkező személyek körében. Az 1994. évi XXXIV. törvény rendőrségről, valamint 292/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el a

- 47/48 -

hazánkba érkező külföldiekkel kapcsolatba kerülő magyar állami szervek ellenőrzését és objektív munkavégzését. Az ebben, személyi állományát tekintve tevékenyen részt vevő szervezetek az úgynevezett "védett állományba" tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.[13]

A fenti szervekkel kapcsolatba kerülő külföldieknek érdeke az együttműködés és az ellenőrzés gyors és pozitív lefolytatása, hiszen ennek sikere miatt tartózkodhat jogszerűen Magyarországon.

Az illegális úton hazánkba érkezett személyek ellenőrzése sokkal bonyolultabb feladat. Az ilyen folyamat során Magyarországra érkező külföldiek semmilyen előszűrésen, vagy más ellenőrzésen nem esnek át, amely miatt rendkívül kevés információból kell a hatóságoknak gazdálkodni. A magyar államhatárt illegálisan átlépő személyek érkezését megtagadni nem lehet, a visszafordítására csak speciális okból van lehetőség. A határon átlépő személyek sok esetben okmányok nélkül érkeznek, emiatt személyazonosságuk kétséget kizáróan nem állapítható meg. A migráns nyilatkozik adatairól, amelyből a hatóságok "gazdálkodhatnak". Ha menekültkérelmet ad be, még kevesebb biztonsági mozgástér marad a 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint.

Az első szűrő a fent említett rendőrségi ellenőrzés, amely során az illegális migráns[14] elfogásra kerül tiltott határátlépés miatt a rendőrségi törvény 30. § alapján. Ebben az esetben kihallgatására szükség van, ekkor orvosi vizsgálaton is átesik. A kihallgatás során személyazonossága tisztázásra kerül, vagy iratokból vagy bediktálás alapján. A schengeni övezethez tartozás és a rendőrségi irányelvek miatt fényképfelvétel mellett biometrikus adatok is rögzítésre kerülnek, így ujjlenyomat vételre is sor kerül. Ezen túl a 2012. évi II. törvény rendelkezései szerint, illetve az EURODAC[15] a magyar és nemzetközi daktiloszkópiai nyilvántartásban rögzítik a migráns adatait az adatvédelmi törvényekben megfogalmazott határidőre, hiszen hosszú távon vagy a szükséges mértéket meghaladó módon törvénytelen az ilyen jellegű adatok kezelése.[16]

1. A menekültkérelem kérdése

Ha menekültkénti elismerését kéri a külföldi személy, a hivatalos eljárása - így az ellenőrzése - is tovább folytatódik. Ez esetben megkezdődik a menekültügyi eljárás, amely során a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) munkatársai

- 48/49 -

ellenőrzik a kérelmező által elmondottakat a rendelkezésre álló források alapján. Nem teljesen nyilvános folyamat, mire is alapozza a BÁH a menekültkénti vagy más státuszt megítélő döntéseit, de lényegében egy meghallgatásra kerül sor, amely során a menedék kérelmező elmondja, álláspontja szerint miért is üldözik hazájában, amely után a hallottakat összeveti a menekültügyi hatóság a származási országra vonatkozó - például az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos - részletes jelentésekkel.[17] Ez alapján eldönti a hatóság, hogy a kérelmező hazájában van-e olyan veszély vagy fenyegetés, amely miatt nem lehet visszaküldeni az érintettet, vagyis biztonságos-e a hazája.[18]

A fenti rendszer annyiban nehezíti meg az ellenőrzést, hogy a válságzónából érkezők vagy a "bukott államok"[19] lakóiról igen kevés objektív információ van, főként hogy ezekben az országokban nem teljesen megbízhatók a hivatalos források sem. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a veszélyzónákból érkező személyek között elvegyülhetnek olyan migránsok, akik veszélyt jelentenek a befogadó országra vagy korábbiakban komoly bűncselekményeket követtek el. A magyar hatóságok nyilvánvalóan korlátozottan férhetnek hozzá a válságzónák belügyi szerveinek adatbázisaihoz vagy modus operandi nyilvántartásokhoz. Az ellenőrzés ezért a menedékkérők között talán a legfontosabb kérdés, mivel jóléti államokból csak a legritkább esetben érkeznek menekültügyi oltalmat kereső személyek. A legtöbb menekültkérelmező migráns válságzónákból, az üldöztetés elől hagyja el hazáját.

Az ellenőrzési lehetőségek korlátozottak a fent említett szervek tekintetében, de az eljárás alá vont személyek jelentős része a hatályos jogszabályok miatt nyílt befogadó állomásokon[20] várja meg a menekültügyi eljárásnak végét. Tehát viszonylag hosszabb idő áll a hatóságok rendelkezésére a menekültügyi eljárás, illetve az ehhez tartozó szakhatósági döntés lefolytatására.

2. Ellenőrzés titkosszolgálati módszerekkel

Az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ is hatáskörrel rendelkezik ezen a ponton. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság vezetésével a TEK aktívan folytat információgyűjtést a terrorfenyegetettséggel összefüggésben, amely

- 49/50 -

során minden szükséges adathoz[21] hozzáfér a magyar hatóságok által beszerzett információkról a menekültügyi kérelmezők vonatkozásában, a 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet és a 2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat értelmében.[22]

A Terrorelhárítási Központ külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi, terrorelhárításban érintett rendvédelmi szervekkel, biztonsági szolgálatokkal.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint Magyarország polgári titkosszolgálata, számos információszerző és hatósági feladatot[23] lát el a migráció témakörében a nemzetbiztonsági törvény alapján.[24]

A menekültkérelmet benyújtó személyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb jogszabály a 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról, amelyben a kérelmezők ellenőrzését az 57. § alapján rejtélyesen nem nevesíti az ellenőrzésben eljáró hatóságot, hanem az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt megfogalmazással kezeli.

A fenti törvény végrehajtási rendelete a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról, melynek 2/A. § alapján annak megállapítása érdekében, hogy a törvény hatálya alá tartozó személynek Magyarország területén való tartózkodása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot - szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot jelöli ki.

A két eljáró hatóság szerepe és tevékenysége megosztására nem terjed ki a kormányrendelet, de a szerepük és a feladatuk alapján a kérelem befogadása után egy nappal a menekültügyi hatóság megkeresi a szakhatóságokat, a megkeresésben továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít. A fenti szervek ebben az eljárásban a kérelmezőt meghallgathatják a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet alapján. Alapvetően ez a meghallgatási lehetőség és irat betekintési eljárás nem eredményezheti a szakhatósági eljárás végét, mivel a fenti adatokban annyi szerepel, amit a kérelmező külföldi elmondott, valamint a külföldi országokkal általánosan összefüggő háttéranyagok.

Alapvetően a két kijelölt rendvédelmi szerv egyéb jogosultságokkal is rendelkezik, amelyről külön törvények rendelkeznek.[25] Az Alkotmányvédelmi Hivatal

- 50/51 -

a nemzetbiztonsági törvény alapján törvényben biztosított feladatai ellátáshoz külső engedélyhez nem kötött és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytathat. A külső engedélyhez nem kötött információgyűjtés során a felvilágosítás kérésétől egészen a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik. De nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek a 1995. évi CXXV. törvény alapján.

A következő, a személyek alapjogait és magánéletét határozottabban megsértő tevékenység a 1995. évi CXXV. törvény rendelkezései szerint a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, amely során lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.

A rendőrséghez tartozó és a 1994. évi XXXIV. törvény alapján tevékenykedő Terrorelhárítási Központ használhat törvényes céljaihoz különleges eszközöket, amelyet a Rtv. VII. fejezetében a titkos információgyűjtés fejezetében részletez. Ezek az eszközök szintén széles palettán mozognak és itt bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés kategóriát láthatunk. Ennek a kategóriának a hosszú listájában informátort, bizalmi személy vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy igénybevételétől a fedett nyomozók alkalmazásáig terjedhet.

A külső engedélyhez - itt bírói engedélyhez - kötött adatgyűjtésről is rendelkezik a rendőrségi törvény, amely szinte megegyezik a nemzetbiztonsági törvényben látottakkal, így magánlakást titokban átkutathat, az észlelteket technikai eszközökkel rögzítheti, a magánlakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizheti, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

- 51/52 -

3. Az ellenőrzés problémái

A fent felsorolt folyamatok alkalmazása fontos és meghatározó előnyhöz juttatja a magyar hatóságokat a hazánkra vagy más szövetséges államra veszélyt jelentő személyek kiszűrésében, mivel az eljárás sikerekor a menekültügyi hatóság a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a szakhatóság a külföldi menekültkénti elismerésével szemben kifogást nem emel.[26]

Megítélésem szerint elegendőnek kell lennie a szakhatósági lehetőségeknek a rendvédelmi szervek szakembereinek munkájában a "biztonsági kockázatot nem jelent" álláspont megfogalmazására a menedékkérelmezők tekintetében, azonban néhány aggodalomra okot adó körülmény felmerülhet.

Az első probléma ott jelentkezhet, hogy minimális háttér-információval rendelkeznek a hatóságok a migránsok illegális határátlépésnek időszakában. Nem tudják a személyek előéletét, a legerősebb támpont a belépő külföldi nyilatkozata. Az adatai ellenőrzésére a fenti okokból ritkán van csak lehetőség, ezért hitelt kell adni a személyazonossága valódiságának.

A Magyarországra érkező menedékkérők túlnyomó része jelenleg Végh Zsuzsanna BÁH Főigazgató Asszony hivatalos nyilatkozata szerint 24 óránál kevesebbet tartózkodik hazánkban, mivel illegális úton továbbutazik. így a szakhatósági álláspont megalkotása is nehézségekbe ütközhet, mivel a 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint 24 órán belül kell a bevándorlási és állampolgársági hivatal munkatársainak a szakhatóságok felé továbbítani a kérelmet, de mire az odaér, az eljárásban érintett személy már ismeretlen helyen, főként külföldön tartózkodik.

A szakhatósági állásfoglalás kiadása a hazánkban maradó, főként nyílt táborban lakó személyek között válik szükségessé, amely jelentősen megnehezítheti az eljárást. Arról nem is szólva, hogy akinek súlyos takargatni valója van, nem várja meg hazánkban az eljárás végét, hanem abba az országba utazik az 1985. június 14-én aláírt megállapodás értelmében a schengeni belső határok segítségével, amelyikbe indult.

IV. Javaslatok

Összefoglalva látható, hogy komoly küzdelem zajlik a hivatalos eljárásban részt vevő személyek és a hazánkba érkező bevándorlók ellenőrzése során, amelyet további nehezít a folyamatosan több ezer főt is meghaladó déli-északi irányba tartó migráció, amelynek kontrollálása vagy szűrése nem volt megoldható a létszám és a rövid rendelkezésre álló idő miatt. Fontos kérdés lehet ez a 2015. október 15-én bevezetett migrációs intézkedések után is, hiszen a vándorlási útvonalak mindig a kisebb ellenállás irányában változnak. A korábban jelentős problémákat okozó

- 52/53 -

déli határszakaszt érintő migrációs nyomás még áttevődhet a romániai szakaszra, az Adriai-tengeri útvonalra, vagy a későbbiekben is folytatódhat módszerek vagy helyszínek változtatása.

A jelenlegi helyzet a schengeni tagországokra nézve igen aggasztó lehet, mivel a déli schengeni határszakaszon beáramló tömegekhez csatlakozhatnak olyan személyek, akiknek körülményei további vizsgálatot igényelnének a magyar vagy a szövetséges-, partner rendvédelmi szervek részéről. A Franciaországban és Nyugat Európában 2015-ben elkövetett terrorcselekmények és az elmúlt években érzékelhető emelkedő Európai Uniós országokat is érintő fenyegetettség indokolná a biztonsági szint emelését, amely ilyen körülmények között igen jelentős feladat a magyar hatóságoknak. Kezelése csak nemzetközi együttműködéssel és a hazai források emelésével kezelhető. A beáramló külföldiek nagy száma véleményem szerint nem teszi lehetővé az idegenrendészeti őrizetbe vagy a menekültügyi őrizetbe zárásukat, hiszen ez jelentős intézményi fejlesztés és igen komoly pénzösszegek ráfordításával valósulhatna meg. Jelenleg is alkalmazható a menekültügyi őrizet intézménye, de a szabad férőhelyek száma nem teszi lehetővé a jogszabályok szerint a kialakult migrációs nyomás kezelésére alkalmazását. Az idegenrendészeti őrizet, a menekültügyi őrizet és a nyílt menekülttáborok összlétszáma jelenleg hozzávetőlegesen 2000-3000 fő a BÁH főigazgatójának tájékoztatása szerint, amely létszám az illegális migránsok számával összehasonlítva elenyésző, hiszen 2015-ben naponta ennek a többszörösét mutatta a déli határszakaszon elfogott személyek létszáma.[27]

1. ábra: Menekültügyi őrizetben lévők száma

Forrás: A BÁH statisztikai kiadványfüzete. http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=177&Itemid=1232&lang=hu (2016.01.10.)

- 53/54 -

Álláspontom szerint az úgynevezett kvótarendszerrel is ez lehet a probléma, tekintettel arra, hogy a szabad belső mozgás lehetősége továbbra is segíteni fogja a migránsok Európai Unión belüli vándorlását, ezáltal a kvótarendszerben megállapított lakóhelyének elhagyását is. így könnyen előfordulhat, hogy pl. a Cseh Köztársaságban befogadott bevándorló, egy rövid idő elteltével újra útra kel, és tovább utazik Dániába vagy más általa kedvezőbbnek ítélt országba. Ez a körülmény ismét jelentős aszimmetriát válthat ki az egyes tagországokban, a fennálló bevándorló ellátási szükségletekben. Szintén érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a jobb élet reményében egy ilyen belső migrációs hullám elér egy országot, ott a szociális háló, az egészségbiztosítás szintén jelentős terhelésnek lesz kitéve, hiszen alapvetően az EU-ban legálisan tartózkodó személyeknek szintén járhat az alapellátás. A kvótarendszer középtávú nehézségeket is rejthet, mivel az egy országban letelepedett több tízezer bevándorló asszimilációja egy társadalomba nem zajlik probléma nélkül, hiszen több tízezer embernek lakhelyet, munkát vagy ellátást biztosítani komoly energiát igényel a befogadó országtól, így a bevándorló csoportok nyilván egymással hamarabb és mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a közös háttér és kultúra miatt. Amennyiben nem elégednek meg a nekik biztosított életfeltételekkel, úgy ismét útra kelhetnek - akár szervezett vagy nagy létszámú csoportokban is - és ezáltal egy következő, immár belső migrációs nyomást fejthetnek ki az erre nem felkészült Európai Uniós tagállamokra. Véleményem szerint a kvótarendszer jellegű elosztást csak abban az esetben lehet végrehajtani és a fenti kockázatokat kiküszöbölni, ha jelentős szankciókat épít be ennek féken tartására az EU döntési jogkörrel felruházott szervezeti rendszere. Az elrettentő erő vélhetően nem a szabadságvesztés büntetés lenne, hanem a kiutasítás kilátásba helyezése, amely felé a tanulmányom megírása óta eltelt időben a gyakorlati törvényalkotói irányok is fordulni látszanak. Ennek hatásai és tapasztalatai később jelennek meg a migrációs folyamatok statisztikáiban. A szankció mellett igen komoly belső információszerző szükségletet generál a migránsok vándorlási szándéka, vagy más kockázatokat rejtő tevékenységük prognosztizálása.

Fontos kérdés továbbá az ellenőrzöttség is. A fejlődő országokból érkezők sok esetben úti okmány nélkül, tehát egy személyes nyilatkozatuk szerint bejegyzett adatlista alapján rögzített biometrikus adatokkal kerülnek Európa területére. Nyilvánvalóan, ha egy szélsőséges személy nem kívánja a hatóságokkal közölni előéletét, esetleges hátsó szándékát, nem valós személyes adatot is közölhet, amely során ezt követően az európai unióban ezekkel a személyes adatokkal fog szerepelni.

Ezeket a neveket ellenőrizni, vagy más adataikat, biometrikus információikat egyeztetni válságzónák, vagy elmaradott térségek hatóságaival technikai és diplomáciai okokból sem lehetséges. Ez a kérdés olyan védelmi mechanizmust igényel a megnövekedett migránsszám miatt, amely új eljárásokat tesz szükségessé a részt vevő hatóságok részéről. Az 1995. CXXV. törvény és a 295/2010. Kormányrendelet értelmében alapvetően ezek a szűrők a szakhatóságok, jelen esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ. A két szerv törvény által meghatározott létszáma 3 ezer fő körül mozog az engedélyezett költségvetési

- 54/55 -

adatok alapján, amely - összehasonlítva az egy évben jelenleg 350000-400000 fő migrans adataival - elenyésző szám. Arról nem is szólva, hogy a szakhatósági állásfoglalások, vagy ellenőrzések kiadása nyilvánvalóan nem a teljes állományra vonatkozik, így minden tehetséget és szorgalmat is figyelembe véve sem lehet képes ezekkel a financiális és személyügyi adatokkal olyan ellenőrzési mechanizmust kiépíteni a feladatra kijelölt rendvédelmi szerv, amely elégséges annak a felelősségteljes kijelentésre, hogy az Európai Unió országai irányába biztonsági szempontból alapellenőrzött migránsok fognak érkezni.

2. ábra: Az Európába érkező migránsok számúnak változása 2014-2015

Forrás: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Asylumquarterlyreport 2015.02.11.

szintén probléma a biztonsági kérdéseknél, hogyan lehet ellenőrizni egy Magyarországra érkező külföldit, ha csupán igen rövid időt tölt fizikailag hazánkban. A biztonsági ellenőrzés végrehajtása nem olyan, mint az egészségügyi ellátás, ahol az alapvizsgálatokat viszonylag objektív mércékkel és módszerekkel el lehet végezni. Az illegális úton érkező személyeknek a biztonsági ellenőrzése teljes bizonyossággal, 24 óra vagy néhány nap határidővel, igen nehéz feladat lehet. a fenti határidőket változtatni kell. véleményem szerint nem a BÁH munkatársainak kellene a vizsgálandó migránsok adatait átküldeni a szakhatósági és ellenőrző szerveknek, hanem már az illegális migránsokat elfogó szervnek, a rendőrségnek egy külön adatbázisba kellene felvezetni az elfogottak adatait. Létre kell hozni egy adatbázist, amely azonnal értesíti a migrációban érintettséggel rendelkező szerveket, valamint kidolgozni, hogy végpont legyen minden érintett szervnél ennek figyelemmel kíséréséhez. Igen értékes idő vész el a migránsok elfogása, vizsgálatai,

- 55/56 -

fogdában tartási, szállítási ideje során, amely alatt lehetőség lenne ellenőrizni, vagy figyelemmel kísérni a migráns hátterét, személyes tulajdonságait.

Nyilvánvalóan, a közös biztonság nem lehet csak egy tagország számára kizárólagos feladat, hiszen egységes célokért igen jelentős együttműködés valósulhat meg. A megoldáshoz financiális eszközök emelése, ezen a területen a személyi állomány növelése és az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése, dinamizmusa jelenthet megoldást. Biztos vagyok benne, hogy e felelősségteljes tervezők és irányítók ezeket számításba vették, de további megoldás lehet egy nemzetközi központi adtabázis létrehozása, amely minden tagország számára nyitva áll és amelyben minden migráns adatai, biometrikus azonosítókkal rendelkezésre állnak. így ezeknek az ellenőrzéseknek nem kell megállni az országhatárnál, hiszen egy nagy egység részei vagyunk. Ezek alapján minden személy az elsődleges kihallgatása során nyilatkoztatásra kerülne, mely országba szándékozik tovább utazni, tekintettel arra, hogy el kell fogadnunk tranzit ország jellegünket. Ezt követően azt az országot indokolt értesíteni, amelybe a migráns utazni szándékozott, hogy hosszabb-rövidebb idő múlva a megadott biometrikus paraméterekkel egy személy fog megjelenni a területén. A biztonsági interjú által felfedett esetleges kockázatok, vagy tisztázásra váró kérdések esetén minimális ideig végrehajtható lenne a bevándorló személyek feltartóztatása, amely elkülönülhetne az idegenrendészeti, menekültügyi őrizet eszközeitől. Ennek a "biztonsági karanténnak" azonban jelenleg sem intézményi, sem pedig jogszabályi alapja nem áll megbízhatóan és a szükség szerinti szinten rendelkezésre.

Alapvetően így szűkülne azok köre, amelyben a tovább utazók között a célországba meg nem érkezett, valahol illegalitásban lévő személyek vannak, akik további figyelemre méltóak lehetnek. A statisztikai felmérés során további előnyökre tehetnek szert, akik diaszpóra vizsgálatokat és egyéb felméréseket, prognózisokat értékelnek és alkotnak.

Jogi szempontból szintén érdemes lehet a menekültügyi őrizet kiemelt figyelmet érdemlő érintettjeinek és időtartamának kiterjesztése, amely elrettentő erőként jelentkezhet a migránsoknál. Azonban ennek a szűrése, az érintettek körének meghatározása nagyon fontos kérdés lehet. Az előre láthatóan később nagyobb figyelmet érdemlő személyek őrizete lehetne a legfontosabb, mivel az igazi gazdasági menekültek létszáma és veszélyforrása biztonságpolitikai aspektusban jelentős, azonban terrorszempontból nem kiemelkedően magas.

A menekültügyi őrizet, illetve az idegenerdészeti őrizet kiterjesztésénél azonban számolni kell a fizikai és financiális feltételek megteremtése mellett a nemzetközi irányelvekkel ellentétes tevékenységgel. Alapvetően ha nem közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy egészségügyi körülmények miatt kerül egy menekültügyi kérelmező őrizetbe, joggal vethetik fel, hogy nem lehet senkit megfosztani a szabadságától ha oltalomért, segítségért folyamodik egy a Genfi Egyezményt aláíró országhoz.

A fenti adatok és folyamatok értelmezéséből megítélésem szerint több következtetés vonható le. A jelenlegi humanitárius irányelvek s európai uniós rendeletek alapján jogszerűen nem lehet feltartóztatni ilyen nagy létszámú illegális migránst.

- 56/57 -

Ezek a létszámadatok, amelyek az elmúlt években és még az elmúlt hónapokban és hetekben is növekedtek, a továbbiakban is nőni fognak. Fontos lehet, hogy ezeket a migránsokat kezeljük, amennyire lehet, felmérésükkel, statisztikával, hiszen ezek a személyek még visszatérhetnek. Magyarországon még a későbbiekben is lehet menekültügyi eljárásuk, amely eredményétől függetlenül jelentős közigazgatási eszköz- és pénzbefektetést fog igényelni, a résztvevő szakterületek terhelésével együtt.

Fontos leszögezni, hogy a belső biztonsági körülmények is igen fontosak az Európai Unióban. Nem tehetünk eleget a schengeni határországként ránk háruló feladatoknak, ha a migránsokat nem tudjuk bizonyos szinten kontrollálni.. Ehhez eszköz és pénz szükséges, valamint át kell alakítani az ellenőrzési rendszert, amely fel tud zárkózni egy ekkora igénybevételre, és közép- és hosszútávon eredményeket tud elérni. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy el fogunk érni egy végső migráns számot. A migrációs útvonalak megváltozhatnak, hiszen a kommunikáció és a szervezettség jelentős a jelenleg bevándorolni szándékozók között. Emiatt a schengeni zónán belül rendelkeznünk kell egy olyan nyilvántartással, amelyben kereshető, vagy később meghatározható egyes személyek tartózkodási helye és tevékenysége. Ehhez együttműködés, valamint eszköz és anyagi befektetetés szükséges.

A financiális kérdéseken kívül a migrációs adatbázis kezelésének együttműködésen kell alapulni. Az együttműködő szerveknek az adataikat egy közös rendszerbe kell elhelyezni és ezt hozzáférhetővé kell tenni a nemzetközi színtéren is. A személyes adatok kezelésének jogi és etikai alapja csak abban az esetben lehet, ha megfelelő célhoz kötjük azt és ennek kezelői a közép- és hosszútávú migrációs megoldás érdekében használják fel.

A törvénymódosítás kérdéskörével kapcsolatban megállapítható továbbá, hogy az úgynevezett "gazdasági menekültek" eddig sem voltak menekültügyi vagy más nemzetközi oltalomra jogosultak hazánkban, hiszen nem lehet indíték menekültügyi kérelemre, ha valaki szegényen él, vagy nincs elég munka a hazájában. E személyek tekintetében a koszovói vagy a közel-keleti térséget értékelve európai vonatkozásban akár több százezres, vagy akár milliós nagyságrendű is lehet a migrációs folyamat. Fel kell készülni, hogy Magyarország, vagy az Európai Unió irányába még több százezer személy fog útra kelni, akik abban reménykednek, hogy a téli hónapokban ellátásban fognak részesülni. A gazdasági menekültnek nyilván az is célja lehet, hogy néhány hónapig vagy esetleg egy évig egészségügyi és egyéb ellátást kap és nem a hazájában él szerény körülmények között. Ezen személyeket az elzárás sem fogja megállítani, hanem csak a határozott fellépés. Ez talán túlmutat a nemzeti döntésen, ehhez egy közös európai álláspontot tükröző, a helyzetre készített irányelv, vagy egy kerethatározat szükséges. De amíg ez elkészül, addig ezeket a migránsokat kezelni kell, tekintettel a növekvő tendenciákra. Nem lehet a továbbiakban elfogadni olyan általános érvényű irányelveket, amelyek a mindenkori menekültügyi kérdésekre vonatkoznak. Jelenleg, véleményem szerint biztonsági kihívásként kellene kezelni a kialakult helyzetet,

- 57/58 -

azaz határozott eszközökkel kell megállítani a migrációs hullámot és a bevándorlási lehetőséget csak a hazájukat menekültügyi okokból elhagyni kényszerülők részére nyújtani.

V. Összefoglalás

A tanulmány megírásának inspirációját jelentő migrációs változások és ennek a folyamatnak a kezelése egy kialakulóban lévő biztonságpolitikai, jogi és társadalmi kihívás. A gazdasági hatásai még nem ismertek, de a társadalmi reakciók már sokkal előrehaladottabb állapotban vannak. A nyugat-európai társadalmi válaszok a bevándorlók 2015. eleji pozitív fogadtatásához képest az év végén teljesen ellentétes, negatív képet mutatnak. A jogszabályi lehetőségeknek kezelni kell ezt a társadalmi igényt, amellyel a bevándorolt személyek, az Európai Unió határain belül letelepedni szándékozó külföldi polgárok tekintetében is megalapozottá válik a biztonságos együttélés lehetősége. A fentiekben a jelenlegi ellenőrzéssel kapcsolatos lehetőségeket és ennek változásait szemléltettem, mint látható, a most rendelkezésre álló lehetőségek fejlesztést igényelnek a kihívásként jelentkező változások bizonyságos kezeléséhez.

Irodalom

• Blaskó Béla - Miklós Irén - Pallagi Anikó - Schubauer László - Zentai Ágnes (2004): Büntetőjog. Különös rész. Átdolgozott kiadás. Rejtjel Kiadó, Budapest.

• Fenyvesi Lajos (1999): Külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok. Belügyi Szemle, 47. évf. 1. szám 84-90.

• Gárdos Éva - Sárosi Annamária (2005): A Magyarországra érkező külföldiek demográfiai jellemzői a magyar népesség tükrében, 1990-2000. Kisebbségkutatás, 3. szám, 330-337.

• Gödri Irén (2012): Nemzetközi vándorlás. Demográfiai portré. 137-154.

• Gubicza József (2000): A Határőrség menekültügyi feladatai. Doktori (PhD) értekezés, ZMNE.

• Hansen, Peer Henrik (2007): Migration. An Intelliegence and Security Perspective. In.: Immigration/Emigration in historical perspective. ed.: Ann Katherine Isaacs, Pisa University Press, Pisa, 141-152.

• Laufer Balázs (2006): A migráció és a terrorizmus a nemzetbiztonsági szolgálatok szemszögéből. Hallgatói Közlemények. X. szám http://www.publikon.hu/htmls/tanulmanyok.38-41.o.html?ID=24&essayID=88.

• Nagy Boldizsár (2012): A magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig. Gondolat Kiadói Kör Kft.

• Póczik Szilveszter (2008): Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok. Magyar Tudomány, 9. szám, 1095-1107.

• Póczik Szilveszter - Dunavölgyi Szilveszter (szerk.) (2008): Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok. HVG-ORAC, Budapest.

• Pokol Béla (1991): A jog szerkezete. Gondolat Kiadó - Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest.

- 58/59 -

• Parkes, Roderick - Schneider, Moritz (2010): Partnership: A New EU approach to Fighting Irregular Immigration? SWP Comments 26, Stiftung Wissenschaft und Politik-German Institute for International and Security Affairs, Berlin November 2010.

• Rendészeti szószedet (2008): Rendészettudományi szószedet. Szerk. Beregnyei József. Magyar Rendészettudományi Társaság, Budapest.

• Szabó A. Ferenc (2006): A nemzetközi migráció és korunk biztonságpolitikai kihívásai. Zrínyi Kiadó, Budapest.

• UNHCR Global Appeal 2014-2015.

• United Nations High Commissioner for Refugees (2006): Helping Refugees/UN. Beyon Detention 2014.

• Urbán Attila (2002): A nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás, In: Politikai Elemzések. Szerk.: Kuglics Gábor, Magyar Lajos Alapítvány, Budapest, 1. szám, 35-50.

Egyéb felhasznált források

• Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatója tevékenységéről, letöltve 2015.02.14-én az Alkotmányvédelmi Hivatal weboldalról http://ah.gov.hu/html/idegenrendeszet.html

• De Stats Statistisches Bundesamt. 2016.01.28-án a Német Statisztikai Hivatal Hivatalos Oldaláról https://www.destatis.de/EN/FactsFigures/SocietyState/Population/CurrentPopulation/Tables_/lrbev03.html

• Edwards, Adrian: UNHCR viewpoint: 'Refugee' or 'migrant' - Which is right? 2016.01.28-án UNHCR Hivatalos Oldaláról http://www.unhcr.org/55df0e556.html

• Európai Integrációs Alap: Külföldiek Magyarországon. 2011. 2016.01.28-án Helsinki Bizottság Hivatalos weboldaláról http://helsinki.hu/wp-content/uploads/Kulfoldiek-Magyarorszagon-05-11-2011-WEB.pdf

• Global Policy Forum 2015. 2016.01.28-án a Global Policy Forum Hivatalos Oldaláról https://www.globalpolicy.org/nations-a-states/failed-states.html

• Gyulai Gábor (2011): Külföldiek Magyarországon. Magyar Helsinki Bizottság. http://helsinki.hu/wp-content/uploads/Kulfoldiek-Magyarorszagon-05-11-2011-WEB.pdf

• Központi Statisztikai Hivatal, Gyorstájékoztató Munkanélküliség, 2015. október-december. 2016.01.28-án KSH Hivatalos Oldaláról https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1512.html

• Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet 2015. 2016.01.28-án KSH Hivatalos Oldaláról http://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/71-honositas

• Központi Statisztikai Hivatal, Gyorstájékoztató, letöltve 2015.01.28-án a Központi Statisztikai Hivatal weboldalról http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21412.pdf%202015.02.14.

• Nemzeti Védelmi Szolgálat, letöltve 2015.02.14-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat weboldalról http://nvsz.hu/szervezet

• Rendőrségi statisztika, letöltve 2015.02.14-én a Magyar Rendőrség weboldalról http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/elfogott-migransok-szama

• UNIHCR: Menekültügyi eljárások minőségének javítása, letöltve: 2015.02.14-én az UNHCR-Centraleurope weboldaláról http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/mivel-foglalkozunk/jogvedelem-biztositasa/menedekkerelmek-elbiralasa.html

• Worldbank- GDP ranking. A Világbank Hivatalos oldaláról. 2011. 2016.01.28-án http://data.worldbank.org/data-catalog/GDP-ranking-table

- 59/60 -

Hivatkozott jogszabályok

• 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 64.§ (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 1995.évi CXXV. törvény 54. § (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 2012. évi II. törvény 204. § (1) (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet a menekültügyi őrizet végrehajtásának szabályairól és a menekültügyi óvadékról (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• 2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat (2015.12.31-án hatályos állapot szerint)

• COUNCIL REGULATION (EC) No 2725/2000 of 11 December 2000 concerning the establishment of 'Eurodac' for the comparison of fingerprints for the effective application of the Dublin Convention. ■

JEGYZETEK

[1] "Bevándorló (Immigrant) A magyar jog nem ismeri a bevándorló fogalmát (a korábbi »bevándorolt« kategóriát a »letelepedett« váltotta fel), tehát a szónak jogi jelentése nincs. Hétköznapi értelemben a bevándorló szót olyan migránsokra használjuk, akik már hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon (ehhez gyakran társul a sikeres integráció képzete is)." (Gyulai, 2011, 7.)

[2] "Kicsi-, vagy nagy létszámú személyek általi legális, vagy illegális mozgás a határon keresztül." (Rendészeti szószedet, 2008)

[3] Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa - United Nations High Commissioner for Refugees.

[4] Adrian Edwards: UNHCR viewpoint: 'Refugee' or.migrant' - Which is right? 2015.

[5] DE Stats - Statistisches Bundesamt. Német Statisztikai Hivatal 2015.

[6] The World bank- GDP ranking 2015.12.31. 3868291,23182377 millions of US dollars.

[7] Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet 2015.

[8] Központi Statisztikai Hivatal, Gyorstájékoztató, Munkanélküliség, 2015. október-december. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1512.html A fentieket alátámasztják Magyarország munkanélküli statisztikájának 2014-2015-re vonatkozó adatai http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf061.html?back=/stadat_mun (2016.02.10.)

[9] "Aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni." (Genfi Egyezmény)

[10] "Vízum: Egy adott állam területére történő be- áthaladásra, ott meghatározott idejű és célú tartózkodásra illetve kiutazásra jogosító hivatalos engedély, bejegyzés - vízummentességet nem élvező - idegen állam állampolgára (hontalan) számára. A - lehet: leginkább nemzeti-, és egységes, továbbá ki-, be-, átutazó valamint egyszeri-, kétszeri-, többszöri. A ~ az abban meghatározott idejű, vagy ilyen rendelkezés hiányában legfeljebb 90 napi tartózkodásra jogosít." (Rendészeti szószedet, 2008.)

[11] Az Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatója tevékenységéről, 2015.

[12] "A Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme, ennek keretén belül: az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése, az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő, vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása, a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk megszerzése, az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az alkotmányos intézmények működésének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására, vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása,a terrorcselekmények, az illegális fegyver-és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása." (Rendészeti Szószedet, 2008.)

[13] A Nemzeti Védelmi Szolgálat tájékoztatója tevékenységéről, 2015.

[14] "Aki jogszabályokba ütköző módon kívánja nem ideiglenes tartózkodási helyét (lakhelyét) egyik országból a másikba áthelyezni és nem minősül menekültnek, vagy menedékesnek." (Rendészeti szószedet, 2008.)

[15] The EURODAC Regulation establishes an EU asylum fingerprint database. Ebben az adatbázisban kerülnek rögzítésre a menekültügyi kérelmezők az Európai Unióba lépéskor.

[16] COUNCIL REGULATION (EC) No 2725/2000 of 11 December 2000 concerning the establishment of 'Eurodac' for the comparison of fingerprints for the effective application of the Dublin Convention.

[17] A döntésekről szóló, az érintett távolmaradása miatt nyilvánosan kifüggesztésre került határozatok tartalmából kiindulva.

[18] Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa - United Nations High Commissioner for Refugees.

[19] Failed states can no longer perform basic functions such as education, security, or governance, usually due to fractious violence or extreme poverty. Within this power vacuum, people fall victim to competing factions and crime, and sometimes the United Nations or neighboring states intervene to prevent a humanitarian disaster. However, states fail not only because of internal factors. Foreign governments can also knowingly destabilize a state by fueling ethnic warfare or supporting rebel forces, causing it to collapse. (Global Policy Forum 2015.)

[20] Debrecen, Bicske, Nagyfa, Vámosszabadi.

[21] A 2007. évi II. tv értelmében személyes adatokhoz, különleges személyes adatokhoz és az érintettel összefüggő nyilatkozatokhoz és meghallgatásokhoz.

[22] Az Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatója tevékenységéről, 2015.

[23] Iparbiztonsági ellenőrzés, az AH végrehajtja a magyar állampolgárságért, letelepedési- és tartózkodási engedélyért folyamodó, a vízum iránti kérelmet benyújtó, hontalan státusz megállapítását, valamint a menekültkénti elismerésüket kérő személyek nemzetbiztonsági szűrését. Letelepedési és menekültügyi, valamint hontalanság megállapítására irányuló eljárás keretében szakhatósági véleményt ad ki; állampolgársági, tartózkodási engedély, valamint vízumeljárásokban nemzetbiztonsági véleményt nyilvánít.

[24] Az Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatója tevékenységéről, 2015.

[25] A 1995. évi CXXV. törvény és a 295/2010. Kormányrendelet alapján.

[26] Ehhez figyelembe kell venni a 1951. évi menekültügyi egyezményt és a 301/2007. (XI. 9.) Kormányrendeletben foglaltakat.

[27] Magyarország rendőrségének tájékoztatása szerint, valamint a 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet, illetve a 29/2013. (VI. 28.) BM rendelet alapján.