A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 182. § (2) bekezdését 2021. január 1-től módosító, a Pp. első átfogó módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény (I. Pp. novella) 15. §-a jó szándékúan, de hatályosulási nehézséget hozott magával. A bemutatott jogeset szerint az elsőfokú bíróság szabályszerűen járt el a bírósági meghagyás kötelező kibocsátásával, egyidejűleg tájékoztatva a feleket a törvényi hatálytalanság tényéről, és a másodfokú bíróság is jogszerűen állapította meg az ellenkérelem "hatályosságát", így két ellentétes döntés találkozik a Pp. 149. § (1) és. 182. § (2) bekezdésében. A bírósági meghagyás intézményének egy szeletét követve, az eljárásjogi idegenségen túl, időszerűségi visszásság érzékelhető. A tanulmány a bírósági meghagyás jogintézményét kérdőjelezi meg, az időszerűség gazdaságos tükrében, javaslatokat téve a Pp. egyszerűbbé és jelentősen gyorsabbá, könnyebben alkalmazhatóvá tételével, de lege ferenda.
A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) az alkalmazhatóság szempontjából némely esetben olyan visszás helyzetet teremt, amelynek megoldását a jogalkalmazó nem képes a jogkereső előtt tekintélyt őrzően szolgáltatni. Holott, nem vitásan a szakszerű és időszerű eljárás kívánalma a nyomon követhető, mindig ugyanolyan helyes eredményt hozó, észszerű határidőn belüli befejezés.
A Pp. 182. § (2) bekezdését 2021. január 1-től módosító, a Pp. első átfogó módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény (I. Pp. novella) 15. §-a jó szándékúan, de nehézséget hozott magával.
Szükség mutatkozhat emiatt a jogalkotó újabb fellépésére, amelynek helyessége nem feltétlenül a hatályos intézményre vonatkozó szabályozás további részletezésével, hanem vélhetően az intézmény megszüntetésével jobban elérhető.
A felperes gyermektartásdíj felemelése iránt terjesztette elő perfelvételre nem alkalmas keresetlevelét 2023. január 5-én. A 2023. január 10-én kelt 3.P.20.003/2023/4. szám alatti végzésnek megfelelően a hiányokat pótolta 2023. január 26-án. A bíróság ezért 2023 február 7-i intézkedésével a 30 napos felhívó végzéssel és mellékleteivel szabályszerűen kézbesítette a keresetlevelet az alperes részére 2023. február 20-án.
Az alperes az írásbeli ellenkérelmét elkésve, 2023. március 23-án terjesztette elő. A bíróság a Pp. 149. § (1) és (2) bekezdése szerint tájékoztatta a feleket a határidőn túli perbeli cselekmény miatti hatálytalanság tényéről. Egyben az alperessel szemben bírósági meghagyást bocsátott ki [Pp. 181. § (1) bekezdés]. Perorvoslati tájékoztatást adott a Pp. 182. § (2) bekezdésében írtak szerint arról, hogy az érdemi ellenkérelem ismét előterjesztendő ellentmondás esetén.
Az alperes ellentmondásakor a perfelvételi nyilatkozatát nem küldte meg, ezért az elsőfokú bíróság visszautasította az ellentmondást.
Az alperesi fellebbezés folytán eljárt törvényszék 2023. október 16-án kelt 1.Pkf.20.662/2023/4. számú végzésével a járásbíróság végzését megváltoztatva az ellentmondás visszautasítását mellőzte. Kifejtette, hogy az alperes már korábban előterjesztette az ellenkérelmét.
A Pp. 182. § (2) bekezdését módosító novella 15. §-ához fűzött miniszteri indokolást tartva szem előtt: "...a módosítás azt a gyakorlatban felmerülő problémát orvosolja, ami akkor fordulhat elő, ha az alperes az arra nyitva álló határidőn túl késedelmesen terjeszti elő írásbeli ellenkérelmét, amelyet emiatt hatálytalannak kell tekinteni, majd utóbb a bírósági meghagyás ellen ellentmondást terjeszt elő, de ahhoz már nem csatolja ismételten a korábban késedelmesen előterjesztett ellenkérelmet" közreadta, hogy ellentmondás esetén az elkésetten benyújtott ellenkérelmet is köteles a bíróság perfelvételi iratként vizsgálni. Hatálytalan irat hatályosként történő kezelésére további iránymutatást sem a törvény, sem az indokolás, sem a törvényszék nem tett.
Kérdéses, miként és miért fűződhet hatály elkésett irathoz, továbbá a visszautasított, vagy törvény erejénél fogva más okból hatálytalan irat nem, viszont az elkésett ellenkérelem miért élvezhet eljárási előnyt.
A válasz egyszerűnek tűnik: mert a jogszabály így szól. Azonban ilyen rendelkezés nincsen. Emiatt feltűnhet, hogy a perfelvétel szabályai szerint hatálytalan ellenkérelem esetén miként szabad folytatni az eljárást. Az újított jogszabályhely ugyanis nem nyilvánít hatályossá perfelvételi iratot, a miniszteri indokolás sem szól ilyen rendelkezési értelmezésről, kizárólag az újbóli, hatályos előterjesztést nem követeli meg. Ezzel szemben a visszautasított ellenkérelem újból előterjesztendő, miként a visszautasított keresetlevél is [Pp. 181.§ (2) bekezdés, Pp. 178. §] joghatás kiváltása érdekében.
Adódik a kérdés: hatálytalan irathoz fűződhet-e joghatás, van-e "újrahatályosulás". Ismert, hogy hatálytalan irat de iure nem létezik. (Anyagi jogi szempontból a felfüggesztő hatály is feltételezi az eredendő hatály meglétét. Sőt az eljárási halasztó hatályú igényper sem a hatály feléledéséről szól, hanem a végrehajtási eljárás pillanatnyi akadályáról.) A perfelvételi irat tehát hiába került korábban előterjesztésre ténylegesen, az eljárási jog szempontjából értékelhető minőségében nem került benyújtásra. Jogilag nem létező irathoz pedig nem fűződhet joghatás. Ha valamely okirat hatálytalan, a joghatást kiváltani kívánó okirat megszületése érdekében elengedhetetlen az ismételt eljárási cselekmény megtétele.
- 444/445 -
A Pp. 182. § (2) bekezdésének eredeti szövege összhangban állt ezzel az elvvel. Vizsgálandó ezért, hogy a "...ha azt a fél már korábban előterjesztette" típusú feltétel milyen időpontot jelenthet. Úgy kell helyesen érteni, hogy a hatálytalanság közlését követően ismételten, de az ellentmondás benyújtását megelőző korábbi előterjesztésről ír a módosítás? Nyilván ezzel ellentétes volt a jogalkotó szándéka. Az egyszerűsítés mentén a fölösleges eljárási cselekmény terhét kívánta levenni a jogkeresőről. A kérdés az, hogy valóban fölösleges-e az ismételt előterjesztés.
A Pp. 149. §-a a mulasztás és jogkövetkezményei körében úgy rendelkezik, hogy: "(1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha e törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan. A bíróság az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintett felet értesíti, kivéve, ha e törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő.
(2) A mulasztás következményei - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be..."
Ebből következően a hatálytalan ellenkérelem nem válik joghatályossá az újított Pp. 182. § (2) bekezdésében írottaktól sem, azaz újabb írásbeli ellenkérelem benyújtása továbbra is szükségesnek mutatkozik.
Akkor sem lesz önmagától hatályos utóbb a perfelvételi irat, ha a miniszteri indokolás valóban az elkésett ellenkérelem esetére tartalmaz értelmező rendelkezést. A miniszteri indokolás nem osztozhat a jogforrás joghatásában, mert nem jogforrás. Értelmező alkalmazása az Alaptörvény 28. cikke szerint kötelező, "...a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni." Az "elsősorban" kitétel viszont szemben áll a kizárólagos jelzővel. Vagyis a jogértelmezés továbbra is engedi a bírói szabad mérlegelés indokolt érvényesülését. Segít az utolsó mondat is: "Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." Az értelmező cikk tehát azt a jogértelmezést engedi, aminek táptalaja a józan ész.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
