Napjainkra a pilóta nélküli légijárművek[1] a szerkezetekre szerelhető eszközöknek (ideértve például a kamerát, a fényképezőgépet, a GPS jeladót, az arcfelismerőt, a biometrikus szkennereket és egyéb szenzorokat) és az általuk betöltött különböző funkcióknak köszönhetően egyre több potenciális felhasználási területet hódítanak meg mind a kereskedelem, mind az ipar és a mezőgazdaság területén[2]. A technológia térhódítása pedig az érintett vállalatokat is újabb fejlesztésekre és befektetésekre sarkallja, amelyek révén egyre nagyobb szeletet követelnek az innováció adta új lehetőségekből, illetve az azok kiaknázásával járó profitból[3]. A drónokkal kapcsolatos üzleti lehetőségek spektruma pedig - akárcsak az eszközök által ellátott funkcióké - szinte végtelenre tehető. Az eszközökkel történő fénykép- és videofelvételek készítése éppúgy ide tartozik, mint az ipari kárfelmérés vagy a tevékenység végzésével kapcsolatos üzleti és technológiai tanácsadás.
A gazdasági és kereskedelmi szempontok mellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a drónok felhasználása az önkifejezés, a szórakoztatás és a sport új formáját is magával hozza, így az üzleti szféra szereplői mellett az eszköz egyre inkább szerepet kap a családi élet eseményein, a szabadidő aktív eltöltésében és a sportrendezvényeken[4], forradalmian új lehetőségeket teremtve a magánélet kibontakoztatása számára.
Természetesen a drón-technológiából származó lehetőségek mellett a kockázatok köre is igen tágnak mondható. Ez pedig különösen igaz az adatvédelem problémakörére. A kamerával vagy egyéb szenzorral felszerelt drónok felhasználása ugyanis még a legkörültekintőbb technikai feltételek mellett is az érintettek magánszférájába történő erős behatással jár[5], az eszközök mozgásának sajátossága és az általuk elérhető magasság pedig korábban sohasem látott pontosságú felvételek készítését, illetve - már egy repülés alkalmával is - személyes adatok tömeges gyűjtését teszi lehetővé[6].
Természetesen a drónokkal - pontosabban a rájuk szerelhető kiegészítőkkel, szenzorokkal[7] - folytatott adatkezelésről is elmondható, hogy annak - az adatkezelés teljes folyamata alatt - összhangban kell állnia az adatvédelem alapelveivel. Így elvárható, hogy a drón csak törvényes, előre meghatározott célból kerüljön felhasználásra, az eszköz segítségével pedig csak a cél eléréshez szükséges, illetve azzal arányos mennyiségű adat kerüljön rögzítésre[8].
Különösen gondosan kell eljárnunk továbbá az adatkezelés jogalapjának megválasztásánál, ez pedig kiemelten igaz az érintett hozzájárulására[9] történő hivatkozására. Az érintettek ugyanis - a drónhasználat technikai sajátosságaira, illetve jellegzetességeire tekintettel - jellemzően azzal sincsenek tisztában, hogy a környezetükben drón működik, azzal pedig még kevésbé, hogy azt ki vezeti, illetve üzemelteti, valamint hogy kihez fordulhatnak tájékoztatáskérés céljából[10]. Mindez pedig azért is problémás, mivel az adatkezelőnek az érintettek hozzájárulása tekintetében való megalapozott döntéshozatalhoz megfelelő - az önkéntes és határozott akaratnyilvánítást lehetővé tevő - feltételeket kell biztosítania, illetve az érintetteket előzetes tájékoztatásban kell részesítenie[11]. Éppen ezért az érintett hozzájárulására történő hivatkozás más eseteknél jóval ritkábban foghat helyt. Ilyen eset
- 777/778 -
lehet például egy sportcsapat edzésének zártkörű felvétele a játékosok teljesítményének későbbi értékelése, elemzése céljából[12].
Ami az egyéb jogalapokat illeti, természetesen ezek is hivatkozhatók a drónt üzemeltető adatkezelők által, ideértve különösen a szerződés[13], valamint a jogi kötelezettség teljesítése[14] miatt, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges[15], ezzel összefüggésben az adatkezelő saját mérlegelésén és értékelésén alapuló[16], valamint az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt[17] szükséges (például: baleseti helyszín felmérése, balesetek áldozatainak keresése)[18] adatkezelések esetét. Ezek közül különösen problémás lehet az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges adatkezelés, illetve a jogos érdek igazolása, mely az adatkezelő részéről az érdekmérlegelési teszt lefolytatását igényli. Ennek során azonosítani kell az adatkezelő jogos érdekét, a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket, illetve alapjogot, majd a súlyozás elvégzése alapján kell megállapítani, hogy helye van-e a személyes adat kezelésének[19]. A drónnal folytatott adatkezelés - a fentiekre tekintettel - az adatkezelő jogos érdeke alapján igazolt lehet például saját infrastruktúra megfelelő működésének, vezetékek állapotának figyelemmel kísérése esetén[20].
Tekintettel arra, hogy napjainkra a drónok magáncélú felhasználásának elterjedése is egyre inkább tömeges mérteket ölt, így értelemszerűen a professzionális üzleti célú drón üzemeltetők mellett a magáncélú felhasználók is felelősséggel tartoznak. E körben megjegyzendő, hogy az Infotv.[21], illetőleg a GDPR hatálya nem terjed ki a természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzett adatkezelésekre[22], azonban ezen kivétel-szabály nem hivatkozható sem közterületi felvételkészítés, sem a felvételek internetes publikációja esetén[23]. Figyelembe véve azonban, hogy a családi események és egyéb személyes tevékenységek (például: nyaralás, sporttevékenység, túrázás, extrémsportok űzése) jelentős része közterületen történik, illetve annak során akár a legjobb szándék mellett is rögzítésre kerülhetnek a drónhasználatról nem tudó személyek adatai (ideértve különösen kép- és hangfelvételeket), így - a NAIH-ajánlásban foglaltak értelmében - a magáncélú felhasználóknak is azonosíthatónak kell maradniuk, a felhasználás elleni tiltakozás esetén az adatkezelést abba kell hagyniuk, az érintettek joggyakorlásához szükséges tájékoztatást meg kell adniuk, továbbá az elkészült felvételeket csak az érintettek előzetes hozzájárulása esetén vagy személyes adataik kikockázásával/elhomályosításával hozhatják nyilvánosságra (például: közösségi médián való közzététel)[24]. E körben hangsúlyozandó továbbá, hogy a más személyekről történő kép- és hangfelvételek készítése, illetve a felvételek felhasználása az érintettek személyiségi jogát is sértheti, így a jogsértés elkerülése végett főszabályként szükséges az érintettek hozzájárulásának beszerzése[25].
A fentiek kapcsán kiemelendő, hogy a korábban tervezettek szerint eredetileg 2017. július 1-jével hatályba lépő, a nemzeti fejlesztési miniszter pilóta nélküli légijárművekről szóló rendelet tervezete ("Rendelet-tervezet")[26] is számos, az érintettek magánszféráját védeni hivatott rendelkezést tartalmazott[27]. Így a Rendelet-tervezet értelmében a pilóta nélküli légijármű
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
