Tovább növekszik az időközi önkormányzati választások száma, amelyre bárhol sor kerülhet. Ennek apropóján egy kis összefoglaló készült a tudnivalókról.
Időközi választást 2015-ben 178 településen, 2016-ban pedig 109 településen tartottak vagy tűztek ki (2016. április 13-i állapot, nemzetiségi önkormányzatokkal együtt). Összehasonlítva a korábbi általános választást követő két évet, 2011-ben 123 településen, míg 2012-ben 98 településen volt időközi választás (nemzetiségi önkormányzati választás nélkül). Ezekből az adatokból is látszik, hogy 2015-ben az időközi választások száma nemcsak nőtt, hanem jelentős része nemzetiségi választás volt, köszönhetően annak, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működési szabályai jelentősen szigorodtak a 2014. évet követően.
Az időközi választás tartásának eseteit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény kógens módon sorolja fel. Időközi választást kell tartani:
• ha az egyéni listán kevesebb jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az egyéni választókerületben nem volt jelölt, vagy nem volt polgármester- vagy főpolgármester jelölt, a választást nem lehet megtartani;
• ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el;
• ha két vagy több polgármesterjelölt vagy főpolgármester jelölt egyenlő számú legtöbb szavazatot kapott;
• ha az egyéni listás választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg a be nem töltött képviselői helyekre;
• ha az egyéni választókerületi képviselő vagy a polgármester, főpolgármester megbízatása megszűnik;
• ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott;
• a fővárosi közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni valamennyi fővárosi kerület polgármesteri tisztségére.
Az időközi választás szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályozza. A választási eljárás során az általános önkormányzati választásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az időközi választás speciális szabályaival.
Az időközi választás kitűzése minden esetben a választási bizottság feladata. Gyakori kérdés a kitűzéssel kapcsolatban, hogy mikor kell megtenni. A Ve. 8. §-a alapján az időközi választást megüresedéstől számított százhúsz napon belülre kell kitűzni, ugyanakkor figyelembe kell venni a Ve. 302. § rendelkezéseit is, mely szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzést követő nyolcvanadik és századik nap közé essen. Mindezeket figyelembe véve a bizottságnak a megüresedéstől számított 20. és 40. nap között kell megtartania a választás napját kitűző ülését. A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.
A választás időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki, s nagyon fontos, hogy a Ve. 11. §-a alapján kitűző határozattal együtt meg kell állapítani a választási eljárás határnapjait.
Időközi választáson sem a testület létszáma, sem a választókerületek száma, határa nem módosítható.
A választás lebonyolítása során az általános önkormányzati választás szabályait kell alkalmazni, néhány speciális kiegészítéssel.
Az általános választástól eltérően az időközi választáson a helyi választási bizottság veszi nyilvántartásba az adott településen jelöltet indítani kívánó jelölő szervezeteket [Ve. 307/D. § (1) bek.]. A nyilvántartásba vétel, és talán az egész választási eljárás során az egyik legfontosabb eljárási szabály, hogy csak olyan szervezet indíthat jelöltet, listát, amelyet már jogerősen nyilvántartásba vett a választási bizottság. (Ez azt jelenti, hogy legkésőbb a jelölt és listaállításra rendelkezésre álló határidőt megelőző negyedik napon dönteni kell a bizottságnak a nyilvántartásba vételről.)
Az időközi választáson az átjelentkezés nem működik. A szavazásban csak az a választópolgár vehet részt, aki az adott településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és az előző általános önkormányzati választáson vagy az azt követő időközi választáson
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
