Jelen tanulmány célja, hogy megkíséreljen áttekintést adni azokról a jogszabályokról, melyek:
a) a gyermekszületés, gyermekvállalás befolyásolását (is) célozták, függetlenül attól, hogy e téren eredményesek vagy eredménytelenek voltak,
b) nem a gyermekvállalás befolyásolása végett születtek, de közvetve, vagy közvetlenül ilyen szerepük is volt.
Munkánk során az alábbi publikus jogszabálytípusokat dolgoztuk fel:
- törvények (törvénycikkek), törvényerejű rendeletek
- országgyűlési határozatok
- NET határozatok (kormányzói elhatározások)
- minisztertanácsi rendeletek (kormányrendeletek)
- minisztertanácsi határozatok
- miniszteri rendeletek
- országos hatáskörű szervek vezetőinek rendeletei
- SZOT szabályzatok
- Legfelsőbb Bíróság irányelvei
A fentiek elvileg mindenkire kiterjedő (erga omnes) hatályúak, ami természetesen nem zárja ki, hogy csak az állampolgárok bizonyos körére vonatkozzanak. Mi éppen ezért eleve csak azokkal foglalkoztunk közülük, melyek az ország népességének jelentős hányadát érintették (pl. a mezőgazdasági dolgozókat, katonai szolgálatot teljesítőket), de kirekesztettük azokat, melyek pl. csak egy-egy szakma vagy iparág dolgozóira terjedtek ki. Ennek elsősorban gyakorlati oka volt, ti. ha ezeket is, továbbá a
csak egyes területi egységekre vonatkozókat (tanács-,
illetve önkormányzati rendeletek) is megkíséreltük volna átfogni, ez tanulmányunkat szinte áttekinthetetlen terjedelművé, következtetéseinket pedig nehezen verifikálhatóakká tette volna. Ami vizsgálódásaink időbeni kiterjedését illeti, a fent körülhatárolt joganyagot jelen tanulmány keretében 60 évet átfogva 1946 és 2005 között vizsgáltuk.
Ami maguknak a jogszabályoknak a kiválasztását illeti, e vonatkozásban előre bocsátjuk, hogy ilyen esetben a szubjektivitás gyakorlatilag elkerülhetetlen; valószínűleg nem akadna két szakember, aki hasonló esetben pontosan ugyanezeket a jogszabályokat válogatná össze. Ugyanakkor az is valószínű, hogy válogatásuk nagy hasonlóságot mutatna, és az igazán lényeges szabályok valamennyi kigyűjtésben szerepelnének. Mi az alábbi szempontok szerint soroltuk a jogszabályokat a témánk szempontjából relevánsak közé:
- Foglalkoztunk valamennyi jogszabállyal, mely kifejezetten népesedéspolitikai indíttatású, akár címe, akár tartalma alapján. Nem tettünk különbséget sem közöttük, sem a többi rendelkezés között aszerint, hogy eredményesek vagy eredménytelepek voltak-e - legalábbis a besorolásuknál.
- A témánkhoz tartozók közé soroltuk mindazokat a jogszabályokat, melyek ugyan nem közvetlenül népesedéspolitikai jellegűek, de tartalmuk alapján a jogalkotó feltételezhetően ilyen szerepet is szánt nekik. Tipikusan ilyenek a családi pótlékról, gyermekgondozási segélyről, szociálpolitikai kedvezményről stb. szóló jogszabályok.
- A témánkhoz kapcsolódó jogszabályok közé tartoznak azok is, melyek a szociálpolitika más, a gyermekekkel közvetlenül össze nem függő területét szabályozzák ugyan, de a születések számára is kihatnak, vagy kihathatnak. Ilyenek például azok, melyek a lakásépítés, lakáshoz jutás lehetőségeit szabályozzák, vagy az életszínvonalat jelentősen befolyásolják.
- Végül foglalkoztunk mindazokkal a jogszabályokkal is, melyek ugyan a legtágabban értelmezett szociálpolitikához sem sorolhatóak, mégis összefügghetnek a születések alakulásával. Ilyenek például a háborúval, munkaszolgálattal stb. összefüggő rendelkezések.
Kézenfekvő a kérdés, hogy végeredményben melyek azok a jogszabályok, amelyek ténylegesen hatással voltak a születések számának alakulására. Félő, hogy a kérdésre tudományos módszerekkel kétséget kizáróan igazolható válasz nem adható. Természetesen megpróbálhatjuk összevetni a jogszabályi változásokat a születések számával, azonban az utóbbit befolyásoló többi jogszabály és a számtalan, a születések számával szintén interakcióban lévő egyéb tényező ennek felhasználhatóságát eleve megkérdőjelezi. Az elmondottak ellenére nem tűnik reménytelennek többoldalú összehasonlítások eredményeképpen különböző feltételezések megfogalmazása, amelyekre később még visszatérünk. Következtetéseink, megállapításaink során több segítő tényezőre is támaszkodhattunk.
A társadalmi élet úgyszólván minden vetülete - legalábbis az általunk vizsgált időszakban már - jogszabályokban is megnyilvánul. Az ekként szabályozott területekből, a szabályozás módjából stb. még számos dologra következtethetünk. Így például, ha a jogszabály valamely magatartást tilt, alaposan feltételezhető, hogy a vonatkozó magatartást az állam által elfogadhatónak ítéltnél többen tanúsítják. Ebből ugyanakkor az állam felfogására és az állampolgárok magatartására is következtethetünk. A terhesség-megszakítás időben eltérő szabályozási formái esetében például érdemes a statisztikai eredmények segítségével vizsgálni, hogy egy szigorító rendelkezésnek mennyiben az állampolgárok magatartása (túlságosan sok terhesség-megszakítás) és mennyiben az állam saját célja (gyors népességnövelés) volt a kiváltója.
Ugyanígy a szabályozás direkt vagy indirekt jellege alapján a mindenkori államhatalmi berendezkedésre is megbízhatóan következtethetünk. Sőt arra is, hogy erre a társadalom hogyan reagált. Ha ugyanis a direkt szabályozás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, előbb-utóbb megjelenik az indirektebb szabályozás. Ha pedig a társadalom egyes rétegeire a többiekhez képest eltérő, diszkriminatív szabályok vonatkoznak, ennek alapján is következtetni lehet a társadalmi berendezkedés jellegére, ilyenkor ugyanis a diktatúra kerül túlsúlyba a demokratikus megoldási módokkal szemben. Ha ezt felszámolják, akkor vagy a társadalom demokratizálódott, vagy a nemkívánatos társadalmi mobilitás és a születések számának csökkenése az illető népesség olyan mértékű fogyásához vezetett, amely az állam számára már nem volt kívánatos.
Valamennyi összefüggésrendszer úgyszólván felsorolhatatlan. A kiragadott példák azt hivatottak érzékeltetni, hogy a jogi szabályozás és a gyermekszületés, gyermekvállalás sokrétű kapcsolatban állnak, és hogy az ezekkel kapcsolatos következtetések levonásához igen sokféle lehetőség kínálkozik. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jogszabályok maguk is okozatok, és csak közvetve okai bármilyen társadalmi történésnek. A mindenkori állami-társadalmi berendezkedés keretén belül az állam és a jog szoros kölcsönhatásban állnak, a jogszabályok pedig csak a jog konkrét megnyilvánulási formái. A jogalkotásnak, a jogszabályoknak is megvannak azonban a maguk öntörvényei, tehetetlenségi hatásai, melyek óhatatlanul visszahatnak a rendszer többi elemére. Így lehetséges, hogy sokszor azért hoznak meg egy-egy jogszabályt, hogy ezáltal növeljék a születések számát, ami esetleg éppen azért nem következik be, mert akár a vonatkozó, akár más jogszabályok ez ellen hatnak. Ez több okra is visszavezethető lehet, pl. túl direktek, paternalisztikusak, vagy az általuk nyújtott kedvezmény az állampolgár számára nem jelent motiváló erőt a gyermekvállalás szempontjából stb. Így Kant terminológiájával élve, a jog a "Sollen", a születések száma pedig a "Sein" kategóriájának felel meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
