Az érdekelt a közigazgatási perrendtartásnak a nem kétpólusú közigazgatási jogviszonyok jobb leképezése céljából bevezetett új jogintézménye. A jelen tanulmány célja, hogy az érintett kúriai gyakorlat elemzése révén végzett kutatásunk segítségével megvizsgáljuk, vajon a jogintézmény teljesítette-e a bevezetéséhez fűzött reményeket, valamint hogy milyen elméleti és gyakorlati kérdések, problémák merültek fel ezzel kapcsolatban. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy ki lehet érdekelt, az érdekeltek közül közül kit tekinthetünk ismert érdekeltnek, kit kell kényszerűen érdekeltként perben állítani, és ki dönthet erről önként, hogyan alakul a "kvázi" ügyfelek (bejelentők, panaszosok, ügyféli jogokkal rendelkező civil szervezetek) érdekeltkénti perbelépési lehetősége, milyen módon vehetnek részt a szakhatóságok a közigazgatási perekben.
Kulcsszavak: érdekelt; közigazgatási per; civil szervezetek; joggyakorlat-elemzés
A jelen tanulmány alapját képező kutatás az alábbiakban kifejtett keretek között, a közigazgatási bírósági gyakorlatból indult ki, azonban nem szorítkozik a bírói gyakorlat ismertetésére vagy kritikájára. A kutatás célja ugyanis a jogintézmény komplex elemzése, a jogalkotás és a tág értelemben vett jogalkalmazás hiányosságainak és lehetőségeinek a feltárása, valamint a jogintézmény rendeltetéséből fakadó célok eléréséhez hasznos javaslatok megfogalmazása.
Az érdekelt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) részben új jogintézménye. Új abban az értelemben, hogy bevezetésének célja a nem kétpólusú közigazgatási jogviszonyok jobb leképezése lett volna a perjogban, valamint új abban az értelemben is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény az érdekelt kötelező perbeállítását nem ismerte,[1] így a perben részt vevő harmadik személyek köre a Kp. hatálybalépésével jelentősen kibővült, de mint látni fogjuk, csak potenciálisan.
Az érdekelt, ahogyan azt Kovács András a Kp. Kommentárban[2] megfogalmazza "- szemben a beavatkozóval - félnek minősül, a féllel azonos eljárási jogok illetik és kötelezettségek terhelik, és bár a felek (felperes, alperes) rendelkezési jogát nem sértheti, perbeli cselekménye akkor is hatályos, ha az a felek rendelkezésével ellentétben áll. Az érdekeltekre a marasztalási kereset alapján hozott ítélet kivételével - szemben a beavatkozóval - az ítélet anyagi jogerőhatása főszabály szerint kiterjed (Kp. 96. §)."
A Kp. 20. § (1) bekezdése az érdekelt három kategóriáját különbözteti meg:
a) akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti;
b) akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti;
c) aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.
Ezt a bírósági gyakorlat - feltehetően a Kp. 24. §-ából levezetve - egy további kategóriával egészíti ki: az, akinek a megelőző eljárásban ügyfélként kellett volna részt vennie.[3]
Az érdekelti minőség elsősorban az ügyfélképességgel és a kereshetőségi joggal rokon, sőt részben azonos kérdés. Ebből következően egyfelől általános jellegű megállapítások kivételesen tehetők, azok az ágazati szabályozástól függenek, másfelől ugyanakkor vizsgáltunk olyan ügyeket is, amelyekben az érdekelttel összefüggésben valójában a kereshetőségi jog, illetve az ügyféli minőség általános kérdései merültek fel.
Az érdekelt személyéről való döntés nem a pert érdemben lezáró döntés, a Kp. önálló jogorvoslatot pedig csak a perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen enged [Kp. 20. § (7) bekezdés]. Ez két értelemben is a vizsgálat korlátját jelentette.
Egyrészt az érdekeltekre vonatkozó határozatok jellemzően nincsenek közzétéve, az érdekelttel kapcsolatos megállapítások jellemzően olyan más tárgyú határozatokból ismerhetők meg, amelyek rögzítik az érdekelt perbelépésének, perbe nem lépésének körülményeit. Másrészt az önálló jogorvoslat hiányában a perbelépés megengedésének a körülményei, okai, az ezzel kapcsolatos jogi érvek az indokolásokban egészen kivételesen, akkor is sommásan szerepelnek.
- 669/670 -
Végül, a rendelkezésünkre álló idő és infrastruktúra korlátai miatt, valamint azért, mert a korlátozott precedensrendszer miatt a jogalkalmazók számára elsősorban a kúriai határozatokban tett megállapítások érdekesek, a vizsgálatot főszabály szerint a kúriai határozatokra szorítottuk, és ezek közül is szükségképpen válogattunk, ugyanakkor ez alól kivételt is tettünk, vagy azért mert az adott területen a kisszámú alsóbírósági gyakorlat ezt lehetővé tette, vagy azért mert saját praxisunkból ismerjük legalább az alsóbírósági gyakorlat egy szeletét.
A jelen tanulmányban terjedelmi okokból az egyes közigazgatási ágazatokra vonatkozó bírói esetjog részletes elemzésétől kénytelenek vagyunk eltekinteni. Ehelyett az adott ágazat tekintetében levont következtetéseket foglaljuk össze.
Az érdekelti minőség típusesetei az általunk vizsgált bírói gyakorlat szerint - a népszavazási ügyek kivételével - nem okoznak generálisan értelmezési problémát. Az egyes ágazatokban speciálisan megjelenő problémákra a terjedelmi korlátokra tekintettel csak utalunk, azok külön tanulmány tárgyát képezhetik.
A Kúria - még a Kp. hatálybalépése előtt rögzült - állandó gyakorlata nem csak elvi éllel rögzíti, de valamennyi ügytípusban használható mérceként alkalmazza, hogy közigazgatási perben az érdekeltségi kapcsolatnak közvetlennek kell lennie, ez pedig kizárólag akkor valósul meg, ha a közigazgatási jogviszony direkt módon, további jogviszonyok közbeiktatása nélkül megváltoztatja a felperes jogainak, kötelezettségeinek a körét (például Kfv.37.221/2012., Kfv.37.718/2021/6. sz. határozatok).
A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítése tárgyában hozott választási bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság közigazgatási nemperes eljárásban jár el. A Kp. érdekeltre vonatkozó rendelkezései ugyanakkor ezekben az ügyekben is alkalmazandóak.
Kérdésként merül fel, hogy a népszavazási ügyekben való érdekeltkénti fellépéshez szükséges közvetlen érintettségnek mire kell vonatkoznia:
- a népszavazáson való részvételre,
- a népszavazási kérdésben hozott döntésre vagy
- a népszavazás szervezésére?
A kérdésnek lényegében nincs olyan közzétett bírósági gyakorlata, amelyből érdemi következtetést le lehetne vonni.
Abból következően, hogy a népszavazáshoz (és annak kezdeményezéséhez) való jog alkotmányos alapjog, elméletileg következhetne, hogy egy adott népszavazás minden - alkotmányos szinten védetten - szavazójoggal rendelkező személy jogát, nevezetesen a népszavazáshoz való alkotmányos alapjogát közvetlenül érinti.
A Győri Törvényszék - e logika mentén - a helyi népszavazásra javasolt kérdés helyi választási bizottság által a kérdés hitelesítését tartalmazó határozata elleni bírósági felülvizsgálata tárgyában meghozott, de közzé nem tett nem közzétett végzésében[4] engedélyezte egy, az érintett településen élő helyi lakos perbelépését, aki a Kp. 20. § (1) bekezdés szerinti közvetlen érintettségét a népszavazáshoz fűződő alapjogában jelölte meg, annak alapján, hogy ő a településen lakik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
