Az önkormányzatok utóbbi években megújult finanszírozási rendszerében - melynek kifejtésére a téma terjedelme miatt jelen írásomban nem vállalkozom - fontos szerepe van a helyi és átengedett adóknak. Az új támogatási rendszer alapvetően arra sarkallja az önkormányzatot - ha ezt eddig nem tette meg -, hogy vessen ki helyi adó(ka)t, továbbá az iparűzési adó tekintetében - mint elvárt bevétel[1] vonatkozásában - az elvárásnak legalább megfelelő szinten vezesse be, vagy emelje legalább e szintre a már bevezetett adó mértékét.
Legalább ennyire fontos a likviditás megőrzése és a bevételek biztosítása - ezáltal a működési kiadások fedezetének biztosítása - szempontjából a bevezetett adók beszedésének hatékonysága. A helyi iparűzési adó vonatkozásában az adó alanyának bevallásával kerül megállapításra a fizetendő adó mértéke, ugyanakkor esetenként az adóalanyok nincsenek tisztában azzal, hogy az adófizetésre kötelezettek körébe tartoznak.
A mezőgazdasági őstermelők számos adókedvezményre jogosultak és nem feltétlenül alanyai a helyi iparűzési adónak, ugyanakkor a tevékenységükből származó jövedelmük mértékére tekintettel a helyi iparűzési adó alanyaivá válhatnak és jelentős költségvetési bevételt eredményezhetnek az önkormányzat büdzséjében.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.) 3. §-ának 18. pontja szerint: "Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében."
Az Szja. tv. szerint a saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. A vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.
Az Szja. tv. rendelkezései szerint azon mezőgazdasági őstermelők, akik vonatkozásában az e tevékenységből az adóévben megszerzett bevétel a 8 millió forintot nem haladja meg, mezőgazdasági kistermelőnek minősülnek. A mezőgazdasági kistermelők további kedvezményekre jogosultak, példaként említhetjük, hogy abban az esetben, ha tételes költségelszámolást alkalmaznak az igazolt költségeiken felül az e tevékenységből származó
- 12/13 -
Szja. tv.-ben meghatározottakkal [Szja. tv. 21. §] csökkentett bevételük 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhatják el [Szja. tv. 22. § (6) bekezdés].
A fentiek alapján is egyértelmű, hogy a jogalkotó számos kedvezményben kívánja részesíteni az őstermelőket, ugyanakkor már a 600 000 forintot meghaladó éves bevétel esetén az iparűzési adó alanyává válnak. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: HIPA tv.) 35. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis: "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)."
Arra a kérdésre, hogy a HIPA tv. szerint ki minősül vállalkozónak - és így implicit módon ki végez vállalkozási tevékenységet - a törvény értelmező rendelkezése [52. § 26. pont] ad választ, mely szerint vállalkozónak kell tekinteni a jogszabály alkalmazása során:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozót,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
