2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 5. számában ezen törvény és a kapcsolódó jogi szabályozás[1] alapján vizsgáltuk meg az elővásárlási jog intézményét, a földforgalmi szabályozás alá eső földekre (a továbbiakban: föld) megkötött adásvételi szerződés előzetes jóváhagyásának kérdéseit. Jelen cikk szerkezetileg és gondolatilag is az előző tanulmány folytatása.
A jegyzőhöz az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szervtől érkezik be, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, és a tulajdonostól, ha nem kötött a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához.
A jegyző
1. az eladót legfeljebb ötnapos határidő tűzésével haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására vagy a szerződés csatolására, ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem csatolta az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést;[2]
2. megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, és erről a kérelemhez csatolt iratok visszaküldésével egyidejűleg értesíti az eladót, illetve ha a közzétételi kérelem nem az eladótól származik, a kérelmezőt is, ha
a) az eladó a fenti hiánypótlásra történő felhívásnak határidőn belül nem tett eleget,
b) a közzétételi kérelem nem az eladótól származik;[3]
3. haladéktalanul gondoskodik a közzétételi kérelemnek és mellékleteinek a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő átadásáról, egyidejűleg értesíti a kérelmezőt, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződést a közzétételi kérelemhez csatoltan a jegyzőhöz nyújtják be. Ha a jegyző az átadást elmulasztja és ezáltal a közzétételi kérelem alapján olyan adásvételi szerződés kerül közzétételre, amely a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, akkor a közzétételnek joghatása nincs;[4]
4. hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.
A Törvény 21. § (2) bekezdés első fordulata szerint "az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon (a továbbiakban: kormányzati portál) történő közzététellel valósul meg".[5]
Ez a portál a https://hirdetmenyek.gov.hu oldal. Az érdeklődők is ezen a felületen kapnak tájékoztatást a hirdetményezett földekről. A főoldalon megjelenik a hirdetményező hivatal, a közzététel napja, az iktatási szám és az, hogy milyen ügylet került megkötésre.
A tárgyra kattintva jelennek meg a hirdetmény részletei, például a hirdetményező hivatal elérhetősége, a magyarorszag.hu portálon való közzététel időpontja, a jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napja.[6]
- 10/11 -
Az aloldal csatolmányok pontjában található a szerződés.
A fenti képen látható, ahogy a jegyző a Törvény 21. § (2) bekezdés második fordulatának eleget tett, mely szerint "a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot".[7]
A közzététel során a jegyző az adásvételi szerződést anonimizálja, rávezeti a közzététel időpontját és az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő első és utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.[8]
Az így történő közzététel megfelel az adatvédelmi jogszabályoknak is.
- 11/12 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
