Jelen tanulmány az egyik közmondásunkban rejlő felismeréssel kezdi a mondandóját: minden rosszban van valami jó. A 2020-as esztendő hazánkban majdnem biztos, hogy a koronavírusról lesz elsősorban emlékezetes, de a járványhelyzet - mint ahogy több korábbi megpróbáltatás és szenvedés az emberiség történelmében - fejlődést indukált több területen is, mégpedig amiatt, hogy az élet - amennyire lehet - a vírus jelenléte alatt is folyjék zavartalanul. Jogászként nagy várakozással figyeltem, hogy a bírósági eljárások digitalizációját sikerül-e előrelendíteni ezen rendkívüli helyzetben, hogy aztán az rendes körülmények között is fennmaradhasson. Sajnos a saját tapasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy hiába volt meg erre a jogszabályi alap és tényleges szükség a járványhelyzet miatt, a polgári peres eljárásokban a digitális úton tartott peres eljárásokra nem került sor, ill. csak rendkívül csekély esetben került erre sor. Ennek alapvetően három oka lehet: (1) technikai, ill. infrastrukturális, miszerint a bírósági szervezetrendszer, ill. az egyes bíróságok nincsenek felkészülve arra, hogy az egyes bírák és bírói tanácsok tömegesen digitális tárgyalásokat tartsanak, (2) szociológiai, miszerint az egyes bírák, bírói tanácsok nincsenek felkészülve arra, hogy a bírósági tárgyalásokat elektronikus úton tartsák, (3) szakmai, miszerint a bírák és bírói tanácsok szakmailag aggályosnak tartják azt, hogy a bírósági tárgyalást digitális úton kelljen megtartani, mert ez esetben az igazságszolgáltatás alapelveinek érvényesülését nem látják biztosítva.
Jelen tanulmány nem tűzte ki maga elé azt a célt, hogy bemutassa azt a lehetséges jövőképet, ami a mesterséges intelligencia által "uralt" bíróságokat jelenti.[1] Osztovits András felosztását követve, jelen tanulmány kizárólag az ún. digitális bíróságokat (értsd: digitalizált bíróság, peres eljárás) fogja tárgyalni, az ún. online bíróságokat (értsd: amikor a peres eljárás teljes egészében online térben folyik le) nem. Jelen tanulmány azt a célt tűzi ki maga elé, hogy bemutassa azt az esetleges ellentétet, ill. ennek hiányát az igazságszolgáltatás, ill. a polgári peres eljárás alapelvei és a digitális úton tartandó bírósági tárgyalás között, ami megakadályozza, hogy a polgári peres eljárásokban jelenleg és a jövőben a bírósági tárgyalásokra bizonyos ügyekben az online térben kerülhessen sor.
A digitális forradalom a polgári pert sem kerüli el. Sőt, mivel a polgári per egyik alapelve az ügyfeleket megillető rendelkezési elv, hatványozottan és egyre inkább meg fog jelenni a polgári pereket elbíráló jelenlegi bírósági rendszeren az az ügyfélnyomás, ami gyors, egyszerű és költséghatékony polgári eljárást igényel. Ha ennek a jelenlegi bírósági szervezet nem fog tudni eleget tenni, akkor - legalább az egyszerűbben megítélhető ügyekben, ill. a peres felek, tanú vagy szakértő személyes megjelenését nem igénylő ügyekben - új szervezet felállítására lesz szükség.[2] Egyetértek Osztovits András véleményével, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jogot a digitalizált technika "beengedése" a peres eljárásba inkább segíteni fogja: többen, olcsóbban és időhatékonyabban fogják tudni peres jogvitájukat lebonyolítani. A digitális bírósági tárgyalások Magyarország versenyképességét is javítani fogják, sőt még a környezet megóvása szempontjából is hasznosak lesznek, hiszen meg fogják kímélni a környezetet azon személygépkocsi-forgalomtól, melyeket azért veszünk igénybe, hogy odaérjünk a bírósági tárgyalásra.
A jelen tanulmány témája kapcsán, a tanulmányom végén adott következtetéshez szükségesnek tartom néhány fontos tény ismertetését. A KSH adatai szerint Magyarországon a rendszeres internetezők aránya, akik legalább hetente egyszer használják az internetet, 2018-ban 75% volt.[3] Viszonyításképp, ez a szám 2007-ben 48%, 2000-ben pedig még csak 10% volt. Az internethasználat tehát az utóbbi két évtizedben igen jelentősen elterjedt hazánkban. A magyarok internethasználata megközelíti az uniós átlagot (83%), de elmarad például a németektől (90%) és a csehektől (84%). 2020-as adat, miszerint 6 175 500 fő jelenleg Magyarországon az internethasználók száma.[4] Budapesten a lakosság 94%-a, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében a lakosság 90%-a használja az internetet, de még Nógrád megyében is eléri ez a szám a 82%-ot. Talán nem kell ahhoz túlzottan bátornak lenni, hogy az internethasználatot a 2020-as évben történt események tovább növelték.
- 76/77 -
Az internethasználók korcsoportját vizsgálva az internethasználat a 15-24 évesek esetében közel 100%, de még az 50-69 éves korcsoportban is 70% felett van. A települések nagyságának szempontjából, az internethasználók száma a fent már jelzettek szerint Budapesten a legmagasabb, de a magyarországi községekben is 80% felett van. Érdekességképp - a jogalkotó által a jövőben esetlegesen kialakítandó, és a digitális bírósági tárgyalások megtartására szolgáló internetes platform tervezése szempontjából - érdemes arra is utalni, hogy egy 2018-as kutatás szerint az internetezéshez az emberek leginkább az okostelefont használják és ezen a téren prognosztizálható az internethasználók számának további előretörése is.[5] Ez az adat azért is érdemel különös figyelmet, mert az okostelefon birtokosok 91%-a internethasználó.[6] Fontos jelen dolgozat témája szempontjából az az adat is, hogy az internethasználók mind a tájékozódásra (51%), mind a kapcsolattartásra (31%) az internetet részesítik előnyben,[7] ez a trend pedig az idő előrehaladtával egyre egyértelműbb lesz.[8] Utalnék arra is, hogy az internethasználók 89%-a használ heti rendszerességgel valamilyen kommunikációs platformot,[9] ezért az internethasználók számára nem lenne idegen a kommunikáció színteréül az online tér a polgári peres eljárásokban sem. Persze vannak olyan adatok is, melyek a várakozásokat a magyar társadalom digitális fejlettsége szempontjából óvatosságra intenek. Ilyen adat például, hogy egy 2018-as felmérés szerint az internethasználóknak csak 52%-a használta bankolásra, és csupán 37%-uk közigazgatási ügyintézésre az internetet.[10]
A digitális bírósági tárgyalások mielőbbi bevezetését azonban véleményem szerint kellően alátámasztja az alábbi két adat: az internetfelhasználók 76%-nak az a véleménye, hogy az internetnek köszönhetően gyorsabban és több információhoz jut, 66% szerint pedig az internet kényelmesebbé teszi az életet.[11] A fentieket összefoglalva, a magyar társadalom - főleg az internetfelhasználók korcsoportok szerinti felosztására figyelemmel - az idő előrehaladtával egyre inkább az alábbi igényeket fogja támasztani a bírósági tárgyalásokkal szemben (is): gyorsaság, kényelem, informatív jelleg, kevesebb költségvonzat. Megjegyezném, hogy a polgári jogi jogviták rendezésére szolgáló bírósági tárgyalásokkal szemben fent megfogalmazott társadalmi igények megvalósítása a külföldi tőke beáramlását is vonzaná.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
