https://doi.org/10.59851/mj.73.04.6
A tanulmány a tokenizáció magánjogi - különösen dologi jogi - szerkezetét vizsgálja, és amellett érvel, hogy a tokenizáció a digitális térben az értékpapírosítás funkcionális megfelelőjeként ragadható meg. Kiindulópontja szerint a token nem más, mint a DLT-hálózaton azonosítható nyilvántartási pozíció, amelynek jogi relevanciáját és gazdasági értékét nem önmagában a technológiai kialakítás, hanem a hordozott információ, illetve a reprezentált érték adja. A tanulmány elhatárolja az önmagukban értéket hordozó tokeneket a külső értéket megjelenítő tokenektől, és rámutat arra, hogy a tokenizáció magva az utóbbi esetben a reprezentált vagyontárgy digitális forgalomképességének megteremtése. Központi állítása, hogy a dologi hatályú tokenizációhoz rendszerint törvényi alap szükséges, amelynél modellértékű lehet a svájci jog ún. technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog (Registerwertrecht) intézményének. Következtetése szerint a token dogmatikailag nem tulajdonjog tárgya, hanem sajátos digitális, ideális esetben dologi hatályú vagyoni pozíció.
Kulcsszavak: tokenizáció; token; tulajdonjog; dolog; értékpapír; dologi jog; átruházás; dologi hatály; kötelmi hatály; megosztott főkönyvi technológia; blokklánc; értékpapír-funkciójú jog (Wertrecht); digitális vagyontárgy
The article examines the private-law and especially property-law, structure of tokenisation and argues that tokenisation may be understood as the functional equivalent of securitisation in the digital environment. Its starting point is that a token is an identifiable ledger position on a DLT network whose legal relevance and economic value derive not from technology alone, but from the information it carries, that is, from the represented value or asset. The article distinguishes between tokens that generate value natively on the ledger and tokens that represent external value, showing that tokenisation primarily serves to render the represented asset transferable within a digital and traceable registry environment. Its central claim is that tokenisation with proprietary effect generally requires a statutory basis, for which the so-called Registerwertrecht under Swiss law may serve as a useful model. In conclusion, a token should not, as a matter of legal doctrine, be regarded as an object of ownership, but rather as a sui generis digital asset position, ideally one endowed with proprietary effect.
Keywords: tokenisation; token; right of ownership; thing; securities; property law; transfer; proprietary effect; inter partes effect; distributed ledger technology; blockchain; Wertrecht under Swiss private law; digital asse
Jelen tanulmány célja, hogy bevezetést nyújtson az ún. tokenizáció magánjogi - különösen dologi jogi - vetületeibe. A token az óangol tacen szóból ered, amelynek a jelentése "jel, szimbólum, bizonyíték, előjel" volt, és amely feltehetően a proto-germán taikna-, vagyis "jel" jelentésű tőből származik, és végső soron az indoeurópai deik- ("mutatni") jelentésű gyökhöz kapcsolódik. Jelentése a kései óangolban "belső állapotot mutató ismertetőjegy", a személy azonosításának eszköze és "emléktárgy", majd a szerződés/megállapodás elismerésének szimbolikus aktusa, illetve az 1590-es évektől "érmeszerű, bélyegzett fém darab".[1]
A tanulmány a tokent mint kriptoeszközt, vagyis a kriptotokent veszi alapul. A "kripto-" jelentése előtagként "rejtett, titkos, nem nyilvánvaló", és a görög kryptos ("rejtett") szóból ered.[2] Ha úgy tetszik, a token nem más, mint titkos(ított) szimbólum. A digitális környezetben ez kriptográfiai eljárás alkalmazását jelenti, tipikusan megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology, a továbbiakban: DLT), vagy más hasonló technológia kontextusába helyezve. Erre a gondolatmenetre építve, a tokenizáció és a token funkciója magánjogi szempontból leginkább az értékpapírosításhoz hasonlítható,[3] amelynek lényege, hogy "a papírból eredő jog követi a papíron fennálló jogot",[4] vagyis a papírban megtestesített magánjogi alanyi jog (jog vagy követelés) "igazodik" a papír tulajdonjogához (bemutatóra szóló értékpapír).[5]
A bemutatóra szóló értékpapírból mint az értékpapír prototípusából kiindulva, az értékpapírosítás mint funkcionális dologiasítás fogható fel, amelynek célja, hogy a dologi jog átruházási mechanizmusa nyújtotta előnyöket más jogokra nézve is alkalmazhatóvá tegye.[6] A jog dolo-
- 248/249 -
giasítása nem más, mint a forgalomban való részvétel megkönnyítését szolgáló jogi mesterfogás.[7] Arról van szó, hogy az értékpapírban lévő gazdasági érték a forgalom igényeinek megfelelő formát ölt.[8] A német jogban az értékpapír térnyerését nagymértékben elősegítette a tulajdonátruházás körében uralkodóvá váló absztrakciós elv, amely a kauzális tradíció elvével szemben csak a dologi jogi szerződést (rendelkező ügyletet) és az átadást kívánja meg a tulajdonjog átruházásához, így függetlenedve a jogcímtől, vagyis az alapul fekvő - rendszerint - kötelmi jogi szerződéstől (kötelező ügylet). Az absztrakciós elv mozdította elő a váltó elterjedését, méghozzá azzal, hogy megszüntette a jogcím relevanciáját, és ezáltal fokozta az értékpapír forgalomképességét.[9]
A tokenizáció alatt a token és egy jogi pozíció olyan jellegű jogi összekapcsolását kell érteni, amely eredményeként a token jeleníti meg és rögzíti e jogi pozíciót,[10] tehát a token valamilyen vagyontárggyal való (jogi értelemben vett) feltöltéséről van szó. Ez a vagyontárgy bármilyen jellegű lehet, így fizikai dolgok (tulajdonjog), követelések, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, illetve egyéb jogok, vagy éppen egy másik DLT-hálózaton nyilvántartott token (például wrapped token). Hogy a tokenben milyen vagyontárgyat jelenítenek meg, a törvényi kereteken belül a magánautonómia körébe tartozó döntés.[11] Így elképzelhető, hogy egy értékes festmény tulajdonjogát tokenben képezik le, és a festmény tulajdonjogának átruházása a token feletti jogosultság (nem magánjogi értelemben: a token "tulajdonának") átruházása útján történik.
A token információt hordozó "konténerként" írható le, amelynek tartalma a technológiából kifolyólag - a jelenlegi ismeretek szerint - megmásíthatatlan.[12] Az, hogy az információt megbízhatóan hordozó token mennyiben rendelkezik a klasszikus értékpapírok tulajdonságaival, függ egyrészt annak magánautonóm kialakításától, másrészt a jogszabályi környezet biztosította mozgástértől.[13]
A token lényegét tekintve egy egyedi, nem másolható digitális adatállomány[14] (digitális adat),[15] számítástechnikai kód, amely rendszerint valamilyen digitális vagyoni értéket (digitális értékegység) képez le.[16] Ez egyaránt lehet materiális vagy immateriális érték.[17] Az adott DLT-hálózaton belül - amelynek egyik elterjedt változata a blokklánc - a nyilvános kulcs funkciója, hogy a DLT-hálózat egyik résztvevőjének magánkulcsához rendelje a token feletti ellenőrzést, és ezzel kizárja harmadik személyek ellenőrzését ugyanazon token felett.[18] A DLT-hálózat résztvevője egy (vagy több) személy lehet, és ha a token feletti kizárólagos kontrollhoz jogi relevancia kapcsolódik, ők a tokenben megjelenített jogosultság alanyai.[19] A jogi tartalmat és gazdasági értéket a tokent kitevő adatállományban hordozott információ határozza meg, nem pedig a technológiai kialakítás, tehát a tokenek önmagukból fakadóan nem bírnak jogi relevanciával és gazdasági értékkel.[20] Jogi relevanciát (joghatást, lásd 2.3. alfejezet), illetve értéket a DLT-hálózati résztvevők vagy a jogszabályban meghatározott kereteken belül jogszabály kapcsolhat a tokenekhez.[21] Ilyen törvényi szabályozás Németországban az elektronikus értékpapírról szóló törvény (Gesetz über elektronische Wertpapiere, rövidítve és a továbbiakban: eWpG),[22] Liechtenstein "Token-dologi jog" kódexe,[23] vagy Svájcban a svájci polgári törvénykönyv (Zivilgesetzbuch) kötelmi jogi könyvének (Obligationenrecht, rövidítve: OR)[24] 2020-ban beiktatott 973d-973i. cikkei.[25] Említendő emellett az UNIDROIT
- 249/250 -
Principles on Digital Assets and Private Law (a továbbiakban: UNIDROIT Alapelvek), vagyis a digitális vagyontárgyak transznacionális magánjogi modellszabályai.[26]
A tokenekre vonatkozó tranzakciók lehetősége ("átruházhatósága") DLT-hálózaton belül értelmezhető, amellyel lehetővé válik az ezekkel való kereskedés.[27] A tokennek a magánjog rendszerében való elhelyezkedése kérdésében a német jogtudományban és bírói gyakorlatban uralkodó álláspont, hogy a testi tárgy minőségének hiányából kifolyólag a token nem minősül dolognak. Ez a német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, a továbbiakban: BGB) 90. §-ának szigorúan a dologtárgyúságra épülő dologfogalmából következik.[28]
A tokenizáció megjelenésének korai fázisában olyan álláspontok is megjelentek, amelyek alapján a vagyontárgyak tokenben való megjelenítése és tokennek a német magánjog rendszerébe történő befogadása jogalkotói beavatkozás nélkül is lehetséges. A tárgyalt megoldási opciók között megjelenik a kötelmi hatályú, vagyis szerződéses konstrukción keresztül megvalósuló tokenizáció éppúgy,[29] mint a dologi hatályú (lásd ún. értékpapír-funkciójú jogként felfogva 4. fejezet). Ez utóbbi azzal, hogy a zártkörűség és tartalmi kötöttség elvének szigorát megkérdőjelezve a tulajdonátruházás elemét képező birtok(baadás) módjainak bővíthetőségéből, illetve áttöréséből,[30] vagy a tokenen fennálló tulajdonjoghoz hasonló jogból indul ki, ezáltal megnyitva az utat a dologi jog szabályainak megfelelő alkalmazására. Ennél a token technológiai értelemben vett "átruházását" a DLT-hálózaton (empirikus szemszögből: az átvezetését, átjegyzését) a dolog birtokbaadásának feleltetik meg.[31]
A token nem más, mint a DLT-hálózaton megjelenített információ (nyilvántartási pozíció). A token fogalmának normatív kapcsolódási pontja a kriptoeszköz fogalma a kriptoeszközök piacairól szóló 2023/1114. EU rendelet[32] (a továbbiakban: MiCA rendelet) szerint. Fontos, hogy a pénzügyi eszközök (ennek körébe tartozóan: átruházható értékpapírok) nem tartoznak a MiCA rendelet hatálya alá [MiCA rendelet 2. cikk (4) bekezdés a) pontja]. A tokeneket (kriptoeszközöket) különböző tokenfajtákra lehet osztani (lásd 3.1. alfejezet). A tanulmány fókuszában - a MiCA rendelet fogalomrendszerét alapul véve - az ún. eszközalapú token (asset referenced token) áll.
Sem a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló 2022/858. EU rendelet,[33] sem a MiCA rendelet nem tartalmazza a "megosztott főkönyvi technológia" (DLT) részletekbe menő meghatározását, hanem funkcionálisan közelíti meg azt.[34] A blokklánc dinamikus információláncolat, amelynél nincs jelentősége, hogy mire vonatkozik az információ: például a kriptovaluták és más kriptoeszközök esetében decentralizáltan vezetett főkönyvként, illetve - a német jogból az eWpG-t alapul véve - kriptoértékpapír esetén értékpapír-nyilvántartásként működik, amely tartalmazza az összes valaha végrehajtott tranzakciót.[35]
Az adatok létrehozása, rögzítése és továbbítása a blokkláncon több adattároló közbejöttével az ún. főkönyvön (ledger) keresztül valósul meg: ez naplózza, hogy milyen módon történik az adatcsere és azok szinkronizálása.[36] Különbséget lehet tenni az ún. Record Ledger (nyilvántartó főkönyv) és a Title Ledger (jogosultsági főkönyv) között. Előző a blokkláncon kívül lezajlott tranzakciókat tükrözi, utóbbi esetében a tranzakció legalább részben a blokklánc keretében valósul meg - mégpedig a tokenek (adat"konténerek") "átruházásával".[37]
Alapvetően három blokklánc-típust különböztetnek meg: a nyílt, a részben nyílt és a zárt blokkláncot. A részben nyílt és a zárt DLT-hálózatok kormányzási szerkezete jellemzően közvetítőket implikál.[38] A gyakorlatban gyakran úgy ítélik meg, hogy szükség van közvetítő köz-
- 250/251 -
beiktatására, aki a blokklánc integritásáért felel.[39] Ezt tükrözi a német jogalkotó döntése az eWpG 7. és 16. §-ában, amely szerint a kriptoértékpapír esetén a nyilvántartást "kriptoértékpapír nyilvántartást vezető hely" végzi, amely engedélyhez kötött [lásd Kreditwesengesetz (KWG)[40] 32. § (1) bekezdés első mondata együttes olvasatban az 1. § (1a) bekezdés 8. pontjával].[41]
De mit jelent konkrétan a meglehetősen deskriptív blokklánc elnevezés? A DLT-hálózaton belül a tokeneket rendszerint csomagokban egy adatbázisban tárolják és továbbítják. A csomagok adják az ún. blokkokat (másképp: blokkláncszemeket), amelyek digitális láncolatba fűzve kapcsolódnak egymáshoz. Az új adatállományokat vagy módosításokat blokként, időbeli sorrendben csatolják az adatsor végére, hozzáfűzve az előző blokkhoz.[42] Az adatállományok láncolatára vezethető vissza a blokklánc (blockchain) elnevezés.[43]
A blokkláncok kriptográfiai és algoritmikus módszerek alkalmazásával rögzítik, és folyamatosan szinkronban tartják az adatokat egy decentralizált (peer-to-peer) hálózaton, vagyis harmadik fél közvetítő közreműködése és közbeiktatása nélkül.[44] Minden blokk tartalmazza az előző blokk úgynevezett hash-értékét (magyarosan: hasító érték), vagyis ellenőrzőösszegét, másképpen kivonatértékét (kvázi digitális ujjlenyomat), az időbélyeget és a tranzakciós adatokat.[45] A blokklánc-technológia körében a blokk hash-értéke rendszerint a blokk fejlécéből képzett kriptográfiai kivonatérték, a blokk egyéb adattartalma pedig a fejlécben rögzített összegző gyökér- hash-ek (például Ethereum alapú DLT-hálózat esetében a stateRoot, transactionsRoot, receiptsRoot) közvetítésével kapcsolódik ehhez a kivonatértékhez. Az előző blokk hash-én keresztül a blokkok egymásba fűződnek. Ha egy blokk információja megváltozik, megváltozik a hash-e is, ami továbbgyűrűzik: mivel a sorban következő blokk az előző hash-ére hivatkozik, a következő blokk hash-e is megváltozik, és így tovább.[46] Tehát egy korábban közzétett blokk módosítása esetén a blokk hash-ének megváltozása miatt a módosított blokktól kezdve az összes későbbi blokk hash-ét is újra kellene számítani, és az így létrejövő alternatív láncot a hálózat konszenzusszabályai szerint el is kellene fogadtatni. Ez rendkívül nagy számítási kapacitást igényelne, ezért a blokkban (tokenben) tárolt információt a gyakorlatban megváltoztathatatlannak tekintik.[47] Így a már blokként rögzített bejegyzés technikai értelemben nem vonható vissza, a blokk mint láncszem a blokkláncolat szerves részét képezi.[48]
A bejegyzés "törléséhez" (lényegében: új bejegyzés) ezért egy új, a helyes információt tartalmazó blokkláncszem szükséges,[49] mivel a blokklánc csak létrehozást és olvasást tesz lehetővé ("Create and Read"). A korábban rögzített adatot nem lehet ténylegesen eltávolítani. A korrekció és frissítés ezért nem a korábbi adatok felülírásával, hanem új tranzakciók közzétételével történik; a blokklánc ugyanis kizárólag új bejegyzésekkel bővíthető nyilvántartás, amelyben az eredeti adat megmarad, és a teljes változástörténet visszakövethető.[50]
A blokklánc működésének fontos elemei az ún. "csomópontok" (nodes): ez szerverek decentralizált hálózata, amely kezeli és irányítja a blokkláncot, és szavatolja minden számítógépen a teljességében megtalálható adatállomány helyességét és teljességét.[51] A blokklánc nem más, mint egy decentralizált elektronikus nyilvántartás. A "csomópontok" közreműködésének, illetve erre irányuló szándékának hiánya a blokklánc, vagyis az elektronikus nyilvántartás megszűnéséhez vezet.[52]
Bár a rendszer rendes működése esetén a közzétett tranzakciók főszabályként nem módosíthatók, egyes kialakításoknál a legutóbbi (láncvégi) blokkokat időlegesen felválthatja egy hosszabb, alternatív lánc.[53] Két versengő lánc esetén számos hálózat a "leghosszabb lánc" elvét követi, vagyis azt fogadja el irányadónak, amelyikhez a legtöbb számítási munka kapcsolódik, ezért a rövidebb lánc láncvégi blokkjai lecserélődhetnek.[54] A lecserélt blokkok tranzakciói azonban nem feltétlenül vesznek el: előfordulhat, hogy másik blokkba kerülnek, vagy visszakerülnek a még blokkba nem foglalt (függő) tranzakciók közé. A láncvégi blokkokat érinthető "relatív véglegesség" mi-
- 251/252 -
att a gyakorlatban több új blokk létrejöttéig szokás várni, mielőtt egy tranzakciót véglegesnek tekintenek.[55]
A token egy azonosítható nyilvántartási pozíció a DLT-hálózaton, amelyhez a protokoll jogosultságokat, például tipikusan e pozícióról való rendelkezés lehetőségét kapcsolja. A token átruházása alatt technikai értelemben egy olyan tranzakció létrehozását és közzétételét kell érteni, amely a vagyontárgy digitális megjelenítését - vagyis a tokent - (például raktári készlet tokenbeni megjelenítése) egyik jogosulti azonosítóról a másikra történő átvezetését eseményként rögzíti a főkönyvben (public ledger).[56]
A token átruházása úgy történik, hogy az átruházó (például eladó), mint DLT-hálózati résztvevő gondoskodik arról, hogy a nyilvános kulcs a következőkben egy másik résztvevő (például vevő) privát kulcsához legyen rendelve, amelyet egy új adatállomány naplóz.[57] Ahhoz, hogy ez az új adatállomány (adatblokk) alkotó blokkláncszemmé váljon, szükséges az, hogy a DLT-hálózat más csomópontjainak előzetesen meghatározott többsége (nodes-ok) validálja, azaz hitelesítse a tranzakciót (proof of work).[58] A validálásra a gyakorlatban kialakultak ettől eltérő mechanizmusok is, így például megvalósulhat meghatározott számú token felett ellenőrzést gyakorló DLT-hálózati résztvevő szavazásán (proof of stake), a tranzakciók gyakoriságán és volumenén (proof of importance), vagy a csomópontként való közreműködés lehetőségének korlátozásán (private blockchain) keresztül.[59] A validálás konkrét szabályait az érintett DLT-hálózaton konszenzus-eljárásnak (konszenzus-mechanizmusnak) nevezik. Ez határozza meg, hogy mely felek és milyen szerepkörben vesznek részt a DLT-hálózat "üzemeltetésében".[60]
Gyakorlati szempontból a token "átruházása" (tranzakció) a blokkláncon a "feladó" (átruházó) nyilvános és privát kulcsával, valamint a címzett - a tárcájában (walletjében) tárolt - nyilvános kulcsával történik.[61] A tranzakció adatszerkezete a blokklánc konkrét kialakításától függően rendszerint tartalmazza a küldő azonosítóját (például címet), a digitális aláírást, valamint az "input" és "output" elemeket, vagyis azt, hogy mely korábbi jogosultságokra hivatkozik a küldő, és mely azonosítóhoz kell hozzárendelni az átruházott vagyontárgy digitális megjelenítését.[62]
A digitális aláírás annak biztosítéka, hogy a tranzakció kezdeményezője ténylegesen rendelkezik azzal a magánkulccsal, amely az adott digitális megjelenítés feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges.[63] A felhasználó a tranzakciót egy alkalmazáson (például számítógépes vagy okostelefonos programon, digitális tárcán vagy webes felületen) keresztül elküldi a hálózat egy vagy több csomópontjának (nodes). A csomópontok ezt követően továbbítják a tranzakciót egymásnak, amely számos rendszerben a csomópontoknál függő tranzakcióként van mindaddig nyilvántartva, amíg be nem válogatják egy új blokkba.
A csomópontok lehetnek ún. nem közzétevő teljes csomópontok (non-publishing full nodes), és ún. közzétevő csomópontok (publishing nodes). Az ún. teljes csomópontok a blokk elfogadása előtt ellenőrzik a tranzakciók megfelelőségét a formátum szintaktikai helyessége és az aláírás megfelelősége szempontjából, egyébként visszautasítják a blokkot. A tranzakció akkor válik a főkönyv részévé, amikor egy ún. blokkot közzétevő csomópont új blokkot tesz közzé, amely tartalmazza a validált (szabályos) és hiteles tranzakciók listáját.[64]
A blokkok egymáshoz kapcsolása úgy történik, hogy az új blokk fejlécében szerepel az előző blokk fejlécének hash-értéke, ezért egy korábbi blokk utólagos megváltoztatása a későbbi blokkok hash-értékeit is megváltoztatná, amely lehetővé teszi, hogy a módosított blokkokat a hálózat könnyen felismerje és elutasítsa.[65] Ennek célja, hogy csökkentse a költségeket, és felgyorsítsa a tranzakciókat.[66]
Meg kell még említeni az ún. okosszerződés szerepét is. Az okosszerződés normatív fogalmával az Adatrendelet[67] 2. cikkének 39. pontja szolgál: az "intelligens szerződés"
- 252/253 -
"egy megállapodás vagy annak egy része automatizált végrehajtása céljából használt számítógépes program, amely elektronikusan rögzített adatok sorozatát használja, és biztosítja azok integritását és időrendi sorrendjük pontosságát."
Az okosszerződés olyan, a blokklánc-hálózaton kriptográfiailag aláírt tranzakcióval telepített kódból és nyilvántartási állapotra vonatkozó adatokból álló szoftver, amelyet a hálózat csomópontjai - illetve az erre kijelölt csomópontok - hajtanak végre (futtatnak le). A végrehajtás során az okosszerződés a működéséhez szükséges állapot-adatokat kezeli, és a végrehajtás eredménye, illetve az ennek megfelelő új nyilvántartási állapot a blokkláncon rögzül.[68]
Az okosszerződés technológiai fogalom: szoftver, digitális kód, amely egy szerződéses megállapodást jelenít meg, és a feltételek megvalósulása esetén végre is hajtja azt,[69] tehát egy "önvégrehajtó szoftver."[70] Az ún. okosszerződés-hívás (call to the smart contract) e körben azt jelenti, hogy a felhasználó tranzakció útján adatokat küld az okosszerződés nyilvános funkcióihoz, amelynek nyomán a szerződés a megfelelő, előre meghatározott műveletet hajtja végre (futtatja le) valamely szolgáltatás teljesítése érdekében. Ilyen művelet lehet például tokenek átvezetése, jóváhagyás rögzítése vagy valamely nyilvántartott állapot módosítása.[71] Így az "okosszerződés" szerepe lehet például a tokenek átruházásának hitelesítése.[72] Az ún. Turing-teljes programozhatóságú blokklánc-hálózat esetén a token életciklusának (token létrehozása kibocsátással, átruházás és érvényesítés) egésze leképezhető "automatizált" okosszerződésen keresztül.[73]
A tokenizáció célja, hogy a tokenben megjelenített jogi pozíciót (vagyontárgyat) csak a tokennel együtt lehessen átruházni egy új jogosultra, valamint hogy a megjelenített jogi pozíciót csak a token jogosultja tudja gyakorolni, illetve a megjelenített vagyontárgyhoz és annak hasznaihoz csak a token jogosultja férhessen hozzá.[74] A token egyrészt a jogi pozíció (vagyontárgy) nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő digitális rögzítéseként biztosítja a jogosulti minőség igazolását, másrészt megteremti annak lehetőségét, hogy a megjelenített jogi pozícióról (vagyontárgyról) egyszerűen, digitálisan és nyomon követhetően lehessen rendelkezni (például átruházni).[75] A DLT-hálózat ebben a tekintetben a jogi pozíciók (vagyontárgyak) forgalomképességének a fokozását szolgálja.[76] A tokenizáció folytán kizárt, hogy a DLT-hálózaton rögzített "formális jogi helyzet" és az anyagi jog szerinti helyzet szétváljon.[77] Ez a joghatás tipikusan a dologi hatályú tokenizációnál biztosított.
Ahogy már az előzőekben említésre került, a blokklánc - mint az elosztott főkönyvi technológia legelterjedtebb formája - technológiai megoldás, és így tartalomsemleges: a rögzített tokenek (adat/információ) esetleges jogi relevanciája kizárólag a rendszer konkrét kialakításából és felhasználásából fakad.[78] A tokenekhez kapcsolódó joghatásokat a résztvevők által rajta keresztül tett jognyilatkozatok és jogcselekmények hozzák létre és alakítják. Végső soron a token nem más, mint egy számlához (wallethez) rendelt érték megjelenítése a decentralizált adatbázisban, a blokkláncban.[79]
A külső értékkel feltöltött token esetében a tokenben megjelenített vagyontárgy és a token mint megjelenítés egymáshoz való viszonyára nézve megkülönböztethetünk egymástól dologi hatályú tokenizációt és kötelmi hatályú tokenizációt. A dologi hatályú tokenizáció joghatása lényegében az értékpapírosításéval egyezik meg: a tokenben megjelenített vagyontárgyról (például kriptoértékpapírként kibocsátott kötvény esetén a követelésről) rendelkezni csak a tokenen keresztül lehet. Vagyis a követelésről (más jogról) dologi hatállyal rendelkezni, azt érvényesíteni csak a token feletti rendelkezési jogosultság "birtokában" lehetséges. Az, hogy a jogi értelemben vett rendelkezés a token felett hogyan képeződik le a DLT-hálózaton, vagyis a technológiai értelemben vett rendelkezés szintjén, egy technikai kérdés.
A dologi hatályú tokenizációra a német jogban példa az eWpG szerinti kriptoértékpapír.[80] Általában vagyontárgyak dologi hatályú tokenizációjára törvényi alap hiányában nincs lehetőség, mivel ez harmadik személyekkel szemben hatályos jogi pozíciót hozna létre, és ezzel szembemenne a zártkörűség és tartalmi kötöttség elvé-
- 253/254 -
vel.[81] Léteznek azonban olyan álláspontok is, amelyek szerint a dologi jogok zártkörűségének és tartalmi kötöttségének az elvei nem képezik akadályát annak, hogy a dolognak nem minősülő tokenre is a dologi jog szabályait alkalmazzák.[82]
Kevés olyan jogrendszer létezik, amely általában biztosítja a vagyontárgyak dologi hatályú tokenizációjának lehetőségét.[83] Ezt Európában a legátfogóbban Liechtenstein már említett, egyébként technológiasemleges "token-dologi jog kódexe" biztosítja.[84] A "Property (Digital Assets etc) Act 2025"[85] 2025. decemberi hatálybalépését követően azonban idesorolható az Egyesült Királyság is. Ez utóbbi nem átfogó, hanem minimalista, technológiasemleges szabályozás. A Property Act 2025 csak annyit rögzít, hogy fennállhat dologi jog olyan dolgon is (ideértve a digitális vagy "elektronikus jellegű dolgot"), amely nem sorolható a common law két klasszikus vagyontárgy- (dolog-) kategóriája, vagyis a birtokba vehető dolgok (things in possession), és a bírósági úton érvényesíthető jogok/követelések (things in action) körébe.[86] Annak eldöntése, hogy pontosan mi minősül ilyen, a Property Act 2025 szerinti tertium quidnek, vagyis dolognak és tulajdoni tárgynak, a common law hagyományainak megfelelően a bírói jogfejlesztés feladata.[87]
A kötelmi hatályú tokenizáció esetén a vagyontárgy és a vagyontárgyat megjelenítő token közötti kapcsolat szerződéses konstrukció útján valósul meg, amelyből kifolyólag nem érvényesül az az elv, hogy a tokenben megjelenített vagyontárgyról (követelésről, jogról, dologról) dologi hatállyal rendelkezni csak a token feletti rendelkezési jogosultság "birtokában" lehetséges.
A következőkben áttekintendő tokenmodellek esetében nincs szó általános érvényű szabályszerűségről, számos hibrid, az ismertetett modellek elemeit ötvöző token létezik a piacokon. A token konkrét kialakítása befolyásolhatja annak jogi minősítését, ezért minden eset egyedi vizsgálatot igényel.[88]
Egyrészt megkülönböztetik egymástól az önmagában értéket hordozó tokeneket a külső értékkel feltöltött és azt megjelenítő tokenektől. Az autonóm - vagy másképpen: önmagában értéket hordozó - tokeneknél (on-ledger assets) az érték a DLT-hálózaton belül képződik. Erre tipikus példák a virtuális fizetőeszközök, például a bitcoin vagy az ether stb. A külső értékkel feltöltött tokenek (off-ledger assets) a DLT-hálózaton kívüli értéket jelenítenek meg (például valamilyen jog, követelés). A feltöltött tokenek jogilag össze vannak kapcsolva egy másik vagyontárggyal, az autonóm token esetében ilyen kapcsolat nincs.[89]
A DLT-hálózaton belüli "átruházhatóság" (kereskedhetőség) esetén jön szóba a kriptovagyontárgy-,[90] vagy a MiCA rendelet fogalomrendszerét alapul véve "kriptoeszköz"[91]-minőség, és azon belül az "eszközalapú token"[92] vagy "felhasználói token"[93] minőség. A MiCA rendelet nem rendelkezik a kriptoeszközök magánjogi vonatkozásairól, ehelyett a banki szerződési jog részletkérdéseire szorítkozik, és más jogszabályokra való utalásokkal operál, például az e-pénz-tokenre nézve a 48. cikk (2) és (3) bekezdése utal tovább más jogszabályokra.[94] A kriptoeszköz MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pontjában található definíciója tág, dinamikus és jövőálló definíció, amely minden kriptoeszköz-fajtát átfog, és nem tesz különbséget a kriptoeszköz funkciója vagy a hozzá kapcsolódó joghatások (jogi tartalma) szerint.[95] Ezen felül a
- 254/255 -
definíció technológiasemleges, és a DLT mellett ahhoz hasonló technológiát is elfogad.[96] A MiCA rendelet univerzális definíciója a magánjog területén is irányadónak tekinthető.[97]
A szakirodalomban jellemzően három tokenfajtát különítenek el egymástól: a fizetőeszköz szerepét betöltő tokenek (currency token, vagy más elnevezéssel payment-tokenek), a használati vagy hozzáférési jogosultságot biztosító tokenek (utility token) és a befektetési célú tokenek (investment token).[98] E digitális értékegységeket gyűjtőfogalommal leggyakrabban "kriptoeszközöknek" vagy kriptovagyonnak nevezik.[99]
A bitcoin például fizetőeszköz szerepét betöltő token, amely egy platformokon átívelően használható, magánkibocsátású és decentralizált fizetőeszköz ("magánpénz").[100] Az ilyen fizetőeszközök mögött nincs központi kibocsátó, amely garantálná a fizetőeszközként való elfogadásukat, mint a törvényes fizetőeszközöknél, és így nem jelenítenek meg semmilyen követelést a kibocsátóval szemben.[101] Értékük kizárólag azon alapul, hogy a felhasználók mennyire bíznak meg abban, hogy a tokenért cserébe gazdasági ellenértéket - árut vagy szolgáltatást - kaphatnak, vagyis, hogy elegendően sokan hajlandók-e azt elfogadni ellenértékként. Ebből a szempontból az analóg világban leginkább az arany szerepéhez hasonlítható.[102] E magánkibocsátású fizetőeszközök (például bitcoin, ether) "árfolyama" erősen ingadozik, mivel a fizetőeszköz-szerep háttérbe szorult, és inkább spekulációra használják.[103] Ezért jelent meg a fizetőeszköz szerepét betöltő token külön alcsoportjaként a Stablecoin (például Dai, Tether, USD Coin), amely vagy egy törvényes fizetőeszközhöz (például amerikai dollár vagy euró), vagy meghatározott vagyoni értékekből vagy dologi javakból álló kosárhoz kötött. A Stablecoint el kell határolni az elektronikus pénztől, amely mögött valódi törvényes fizetőeszköz áll, tehát mindig vissza (be) lehet váltani valamilyen meghatározott fizetőeszközre.[104]
A MiCA rendelet fogalomrendszerében a fizetőeszközként szolgáló tokenek az "általános" kriptoeszköz-fogalom[105] alá tartoznak, a rendelet ezen felül meghatározza az elektronikuspénz-token (rövidítve e-pénz-token) fogalmát,[106] amelynek lényege a stabil érték fenntartása azzal, hogy egy hivatalos pénznem értékéhez van kötve.
A felhasználói tokenek (utility token) lényegében digitális utalványok, vagyis olyan digitális értékegységek, amelyeket szolgáltatásokra vagy árucikkekre lehet beváltani.[107] A MiCA rendelet fogalommeghatározása szerint a felhasználói token rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.[108] Jellemzően csak egy (vagy néhány) meghatározott platformon fogadják el őket, és ott is csak bizonyos résztvevőknél.[109]
A felhasználói token lényege, hogy a "tulajdonosának" valamilyen jogosultságot biztosít - rendszerint a kibocsátójával szemben. A felhasználói token külső értékkel feltöltött tokenek kategóriájába sorolandó, és jellemzően egy ígéretet tartalmaz arra nézve, hogy "tulajdonosa" meghatározott árut vagy szolgáltatást kap érte cserébe.[110] Sokszor maga a termék vagy a szolgáltatás még nem is létezik a token kibocsátásakor - például mert egy később felépítendő DLT-hálózat, illetve még fejlesztés alatt álló platform használatára szóló jogosultságot testesít meg. Ilyenkor a token spekulációs célokra is alkalmas, s inkább egy befektetéshez hasonlít: ha nő a vállalat által kínált javak vagy szolgáltatások ára, akkor ugyanilyen arányban emelkedik a token ára is.[111]
Harmadik tokenfajta az ún. befektetési token (investment token). E digitális értékegységet például egy vállalat bocsátja ki, amely alapján a token "tulajdonosa" osztalékban részesülhet. Ritkább esetben akár az ügyvezetésbe való beleszólást és szavazati jogot is biztosíthatnak, mintha virtuális üzletrészek (társasági részesedések) lennének.
A befektetési tokenen befektetési termékek, céljuk gyakran egy már bevett tőkepiaci konstrukció digitális megjelenítése.[112] Ezért ezekre az értékpapír-token (security-token) elnevezést is alkalmazzák, ha kriptoértékpapírt vagy tőkepiaci befektetést testesítenek meg, illetve a vagyontárgy-token (asset-token) elnevezés is használatos, ha konkrét vagyontárgyhoz fűződő jogot reprezentálnak.[113] Lényegüket tekintve leginkább a hagyományos saját- vagy idegentőke-instrumentumokhoz hasonlítanak, mivel egyrészt pénzbeli követelést, másrészt tagsági jogon keresztül a vállalat irányításában való részvételt is
- 255/256 -
biztosítanak.[114] Külön alkategóriaként említhető a saját tőkét megtestesítő ún. equity-token, és a hitel- vagy kötvényszerű, idegen tőkét megtestesítő digitális értékegység debt-token.[115]
A MiCA rendelet "eszközalapú token" (asset-referenced token) fogalma a stablecoin-token és vagyontárgy-token (asset-token) kategóriáit egyesíti: stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos pénznemet is, és nem elektronikuspénz-token.
Szólni kell még az ún. nem helyettesíthető tokenekről (non-fungible token, rövidítve és a továbbiakban: NFT). Az NFT-k esetében nem a hordozott információn és ahhoz kapcsolódó értéken van a hangsúly, hanem azon, hogy az NFT-k nem helyettesíthetők. A helyettesíthetőség (fungibilitás) az egymással való felcserélhetőséget jelenti.[116] Nem minősülnek NFT-nek a technikailag egyedileg azonosítható tokenek (például a virtuális magánpénzek, Bitcoin), amelyek esetében a "tulajdonos" számára lényegtelen, hogy pontosan melyik példány az övé.[117]
Az NFT értéke egyediségéből fakad, vagyis abból, hogy nem felcserélhető. Minden NFT egyetlen, egyedi. Az NFT-hez tartozik egy konkrét fájl - például egy digitális műalkotás -, amellyel szinte elválaszthatatlanul össze van kapcsolva. Az egyediség kritériuma a token technikai tulajdonságaira vonatkozik, és nem a tartalomra.[118]
A token dogmatikai megközelítése szempontjából modellértékű lehet a svájci kötelmi jog ún. értékpapír-funkciójú jog (Wertrecht) alakzata. Az értékpapír-funkciójú jog a magánjogi dogmatika szempontjából nem értékpapír,[119] így nem minősül dolognak. A svájci jogban 2010-ben lépett hatályba az értékpapírok és értékpapír-funkciójú jogok letétkezelők általi őrzését és ezek átruházását szabályozó törvény (Bucheffektengesetz, rövidítve és a továbbiakban: BEG).[120] A Bucheffekt nem más, mint az értékpapírok gyűjtőletétbe helyezésével és számlán való jóváírással, értékpapír-globálokiratok letétbe helyezésével és számlán való jóváírásával, illetve értékpapír-funkciójú jogok főnyilvántartásba való bejegyzésével és számlán való jóváírásával létrejövő [BEG 6. cikk (1) bekezdés], a kibocsátóval szemben fennálló [BEG 3. cikk (1) bekezdése], a számlapozíción fennálló forgalomképes jog [BEG 24. cikk (1) bekezdés]. Részvényt okirati formában értékpapírként, nem okirati formában egyszerű vagy technológiai alapú nyilvántartásba bejegyezett értékpapír-funkciójú jogként vagy számlapozíción fennálló jogként (Bucheffekt) lehet kibocsátani [OR 622. cikk (1) bekezdés].
A törvény beiktatta az OR 973c. cikkét, és ezzel bevezette az ún. (egyszerű) értékpapír-funkciójú jogot (einfaches Wertrecht), amelyre a svájci Szövetségi Bíróság olyan sui generis vagyontárgyként tekint, amely nem képezi tulajdonjog tárgyát, hanem egy kötelmi jogi jogosultság,[121] tehát követelés.[122]
A svájci Szövetségi Bíróság egy 2019-ben hozott ítéletében az (egyszerű) értékpapír-funkciójú jogot a következő módon írja le: a klasszikus értékpapírral ellentétben dematerializált, nincs okirati megjelenése, ugyanakkor a funkciója lényegében megegyezik az értékpapíréval [OR 973c. cikk (1) bekezdés]. A dematerializálás következménye, hogy a jogosultság nem az okirat birtoklásából fakad, mint az értékpapírok prototípusának számító bemutatóra szóló értékpapír esetén, hanem a kötelezett nyilvántartásából ("könyveiből"). A kötelezett köteles az általa kibocsátott értékpapír-funkciójú jogokról könyvet vezet-
- 256/257 -
ni, amelyben szerepelnie kell a kibocsátott értékpapír-funkciójú jogok darabszámának és címletezésének, valamint a jogosultak (hitelezők) adatainak. Könyvnek minősül a kötelezett könyvelése is (például főkönyv), amennyiben ezek az információk abból egyértelműen megállapíthatók [OR 973c. cikk (2) bekezdés].
Az értékpapír-funkciójú jog a könyvbe történő bejegyzéssel keletkezik, és a bejegyzés tartalma szerint áll fenn [OR 973c. cikk (3) bekezdés - konstitutív hatályú a bejegyzés]. Az értékpapír-funkciójú jog átruházásához írásbeli engedményezési nyilatkozat szükséges (engedményezési ügylet az OR 164. és 165. cikke szerint, az elfogadás lehet hallgatólagos is[123]). Az értékpapír-funkciójú jog elzálogosítása a követelések elzálogosítására vonatkozó szabályok szerint történik [OR 973c. cikk (4) bekezdés és az engedményezésről].[124] A értékpapír-funkciójú jogoknak "már nincsen" dologi jogi jellege, pusztán kötelmi jogi jogosultságról van szó.[125] Ebből az következik, hogy a bíróság a dematerializáltság alatt a dologiságtól, a dologi jogi szabályozástól való elszakadást érti. A magyar joggal párhuzamot vonva, a svájci jog értékpapír-funkciójú jogintézménye lényegében a dematerializált értékpapír funkcióját is betölti.
A svájci magánjog fejlődésének következő mérföldköve az OR-t ismét kiegészítő, 2020-ban elfogadott és 2021-ben hatályba lépett DLT-törvény,[126] amely beiktatta az OR ún. technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jogokról (Registerwertrechte) szóló 973d-973i. cikkeit. Ezzel megteremtette a kötelmi igények - különösen a követelések - tokenizációjának magánjogi rezsimjét, amelynél nem feltétel, hogy a tokenben megjelenített jog helyettesíthető legyen, így akár villamosenergia-kereskedelemhez kapcsolódó jogosultságok és licencek is tárgyai lehetnek. A szabályozás hatálya alá tartoznak a felhasználói tokenek és a stablecoinok is.[127]
Jelen tanulmány szempontjából e rendelkezések közül az OR technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog létrehozásáról szóló 973d., e joghoz kapcsolódó joghatásokról szóló 973e. és e jog átruházásáról szóló 973f. cikke érdemel kiemelt figyelmet.
Az OR 973d. cikk értelmében technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog az a jog, amelyet 1.) a felek megállapodása szerint értékpapír-funkciójú jog nyilvántartásba bejegyeznek, és 2.) amely kizárólag e nyilvántartás útján érvényesíthető, illetve csak a nyilvántartáson keresztül ruházható át [OR 973d. cikk (1) bekezdés].
A technológiaalapú nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy 1.) technikai eljárás útján a jogosultak számára biztosítsa a jog feletti rendelkezési jogosultság gyakorlását, 2.) megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel garantálja a nyilvántartás integritását a jogosulatlan módosításokkal szemben [OR 973d. cikk (2) bekezdés 1-2.]. 3.) a jogok tartalmát, a nyilvántartás működését és a nyilvántartási megállapodást a nyilvántartásban vagy az ahhoz kapcsolódó kísérőadatokban kell rögzíteni, és 4.) a jogosultaknak biztosítani kell a rájuk vonatkozó bejegyzések megismerhetőségét, valamint az integritás ellenőrzésének lehetőségét harmadik személy közreműködése nélkül [OR 973d. cikk (2) bekezdés 3. és 4.]. A kötelezett köteles gondoskodni arról, hogy a nyilvántartás rendeltetésének megfelelően legyen megszervezve, és különösen biztosítania kell, hogy folyamatosan a nyilvántartási megállapodásnak (Registrierungsvereinbarung) megfelelően működjön [OR 973d. cikk (3) bekezdés]. Az OR 973d. cikk (2) bekezdése a nyilvántartást technológiasemlegesen szabályozza, amelynél a svájci jogalkotó különösen a blokkláncot tartotta szem előtt.[128]
A nyilvántartási megállapodás a kibocsátási szerződés (Begebungsvertrag) szerepét tölti be.[129] Maga a nyilvántartási megállapodás három elemből áll: a nyilvántartásba való bejegyzésről szóló megállapodásból [OR 973d. cikk (1) bekezdés], az átruházási mechanizmusról szóló megállapodásból [OR 973f. cikk (1) bekezdés] és adott esetben a nyilvántartás teljesítéshez kapcsolódó megfelelő módosításának leírásából [OR 973e. cikk (1) bekezdés].[130] A nyilvántartási megállapodás integrálható a kibocsátási feltételekbe (például kötvénykibocsátás feltételei) vagy az általános szerződési feltételekbe.[131] A nyilvántartási megállapodás részét képezheti a DLT-hálózatnak, például közvetlenül a token tartalmazta információként. Hozzáférhetővé lehet tenni a nyilvántartáshoz kapcsolt olvasható adatként szöveges formában - például pdf fájlban.[132] Az ún. Turing-teljes programozhatóságú, vagyis összetett okosszerződések futtatására is alkalmas blokklánc (például Ethereum) esetén a technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett érték-
- 257/258 -
papír-funkciójú jog mint token teljes életciklusa - token létrehozása a nyilvántartásba való bejegyzéssel, az átruházás és az érvényesítés - megvalósulhat okosszerződés útján.[133] A nyilvántartási megállapodásnak célszerű magában foglalnia az adott DLT-nyilvántartás működésének egy átlagos, észszerűen gondolkodó token-jogosult számára érthető bemutatását is, vagy elérhetővé tehető attól függetlenül, azon kívül is.[134]
A technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jogok esetén a nyilvántartás az irányadó, ezért a kötelezett csak a nyilvántartásban feltüntetett jogosultnak teljesíthet, és a teljesítéshez a nyilvántartás megfelelő módosítása szükséges [OR 973e. cikk (1) bekezdés]. A nyilvántartás szerinti jogosultnak esedékességkor teljesített szolgáltatással a kötelezett mentesül a kötelezettsége alól, még akkor is, ha ez a személy nem a tényleges jogosult, feltéve, hogy ha ennél a kötelezettet szándékosság vagy súlyos gondatlanság nem terheli [OR 973e. cikk (2) bekezdés]. Ugyanígy, aki a nyilvántartásban bízva, az ott feltüntetett jogosulttól szerzi meg az értékpapír-funkciójú jogot, megszerzi e jogot függetlenül attól, hogy az elidegenítő nem volt jogosult rendelkezni felette, kivéve, ha a megszerző rosszhiszemű volt, vagy súlyosan gondatlanul járt el [OR 973e. cikk (3) bekezdés]. A nyilvántartás látszat-hordozó szerepét tölti be, amely megalapozza a jóhiszemű szerző védelmét.[135] A kötelezett a nyilvántartásban szereplő értékpapír-funkciójú jogból fakadó követeléssel szemben kizárólag azokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyek a bejegyzés érvényessége ellen irányulnak, vagy magából a nyilvántartásból vagy ahhoz kapcsolódó adatokból következnek. Érvényesíthető kifogások továbbá, amelyek személy szerint a kötelezettet illetik meg az aktuális jogosulttal szemben, illetve amelyek a kötelezett és egy korábbi jogosult közötti közvetlen jogviszonyon alapulnak, amennyiben a jelenlegi jogosult a megszerzés során szándékosan a kötelezett hátrányára járt el [OR 973e. cikk (4) bekezdés].
Az OR 973f. cikk (1) bekezdése szerint a technológiaalapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog átruházásának kiindulópontja, hogy a token és a megjelenített jogi pozíció összekapcsolását az ún. nyilvántartási megállapodás biztosítja, amelyet a törvény szerint a nyilvántartásban vagy az ahhoz kapcsolódó kísérőadatokban kell rögzíteni, és amelynek megfelelő működést a kötelezettnek kell szavatolnia.[136] A nyilvántartási megállapodás tehát meghatározza valamely erre alkalmas jog ún. értékpapír-funkciójú jog (tipikusan DLT-alapú) nyilvántartásba történő bejegyzését, és megállapítja a bejegyzéssel létrejövő értékpapír-funkciójú jog átruházásának szabályait.
A technológiai alapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog a nyilvántartási megállapodás szabályai szerint ruházható át. Az OR 973f. cikk (1) bekezdése az átruházás "operatív" részének kialakítását kifejezetten a felek autonómiájára bízza: a konkrét átruházási mechanizmust a kibocsátó és a tokent elsőként megszerző a nyilvántartási megállapodásban rögzíti, igazodva a választott nyilvántartás-technológia működéséhez. Az átruházás pontos módja az adott nyilvántartástól függően eltér, és a választott konszenzuseljárástól (konszenzusprotokolltól), vagyis a DLT-hálózati tranzakció validálásának feltételeitől függ. Fontos, hogy a konkrét átruházási (rendelkezési) mechanizmus a nyilvántartási megállapodásból egyértelműen és világosan kiderüljön.[137]
A technológiai alapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog esetén - eltérően az ún. egyszerű értékpapír-funkciójú jogoktól -, az átruházás nem az engedményezés szabályai szerint történik, és így nem szükséges írásbeli engedményezési nyilatkozat: a rendelkezési ügylet (Verfügungsgeschäft) a nyilvántartás keretében, a nyilvántartási megállapodás szabályai szerint megy végbe.[138] Ez okosszerződésen keresztül történik.[139]
A jogalkotói indokolás azt is rögzíti, hogy a technológiai alapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog átruházása a kauzális rendelkezés (átruházás) elvét követi: a DLT-hálózaton a nyilvántartási megállapodás szabályai szerint megvalósuló átruházáshoz (rendelkező ügylet) szükség van egy érvényes jogcímre (kötelező ügylet, másképpen: alapügylet), amely például adásvételi szerződés lehet. Ez eltér az ún. egyszerű értékpapír-funkciójú jog átruházásától, amely az engedményezés szabályai szerint történik, és az absztrakt rendelkezés (átruházás) elvét követi.[140] A jóhiszemű szerzés és a
- 258/259 -
kifogáskorlátozás szabályai [OR 973e. cikk (3)-(4) bekezdés] különösen a jogcím hibáinál válnak relevánssá.[141]
Bár a törvény a nyilvántartáson keresztül történő átruházást szabályozza, az irodalom ezt nem értelmezi úgy, hogy a jogosulti pozícióban való minden változás esetén elengedhetetlen feltétel lenne a nyilvántartás útján történő átruházás. A jogosulti pozíció a nyilvántartáson kívül is "továbbadható" lehet (például a magánkulcs/Seed másik személy részére történő átadásával, tehát DLT-hálózaton kívüli - "off-chain" - módon), amennyiben a nyilvántartási megállapodás ennek lehetőségét biztosítja.[142]
Ugyanakkor a technológiai alapú nyilvántartásba bejegyzett értékpapír-funkciójú jog esetében is irányadó a kettős legitimációs hatás (okiratiság hiányában: nyilvántartásba való bejegyzésből fakadó jog elve, "Skripturrechtlichkeit"),[143] így a tokenizált jog nem választható le egyszerűen a tokenről pusztán a felek megállapodásával, és nem ruházható át a tokentől elkülönítve.[144]
A jelen tanulmány fókuszában álló kriptotoken - a MiCA rendeleten alapuló normatív elnevezéssel kriptoeszköz - nem más, mint egy azonosítható nyilvántartási pozíció egy megosztott főkönyvi technológián alapuló (DLT-) hálózaton. E technológia lényege a decentralizált jelleg, és előnye a de facto megmásíthatatlanság. A technológiára napjainkban számos üzleti modell épül, és ezek köre folyamatosan bővül. A tokenek vagyoni értéket jelenítenek meg. Az érték fakadhat egyrészt "pusztán" az adott token iránti pillanatnyi kereslet-kínálat alakította árból (ún. autonóm vagy másképpen: önmagában értéket hordozó token), amelyet a befektetői kereslet, digitális szűkösség és piaci likviditás/áttét befolyásol (például a Bitcoin). Másrészt fakadhat az érték a tokenben megjelenített vagyontárgy értékéből (ún. külső értékkel feltöltött token). Ilyen vagyontárgy lehet dolog, követelés, jog, szerződési pozíció stb. A külső értékkel feltöltött token szerepe lényegében megegyezik az értékpapíréval. A tokenizáció eredményeként a token és a megjelenített külső érték között - valamely jog értékpapírba foglalásához hasonlóan - dologi kapcsolatnak (összekapcsolásnak) kell létrejönnie (ún. dologi hatályú tokenizáció), ehhez azonban törvényi alap szükséges. Létezik az ún. kötelmi hatályú tokenizáció is: a szerződéses konstrukcióval egyes értékpapírszerű hatások valamelyest leképezhetők. A dologi hatályú tokenizáció lényegét jól leképezi a svájci jog ún. technológiaalapú nyilvántartásban vezetett értékpapír-funkciójú jog (Registerwertrecht) intézménye.
A tanulmány központi következtetése, hogy a tokenizáció magánjogi lényege az értékpapírosítás "funkcionális digitalizálásában" áll: a cél az, hogy a tokenben megjelenített vagyontárgy a tokenen (kriptoeszközön) keresztül jelenjen meg a vagyoni forgalomban. A vagyontárgyra vonatkozó rendelkezések nyomon követhetősége, a vagyontárgyon fennálló jogosultság igazolása és a vagyontárgyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása a DLT-hálózat kontextusában valósul meg (lásd 1. fejezet, 2.3. alfejezet).
A tokenekre (kriptoeszközökre) nézve a tulajdoni tárggyá minősítés és ezáltal a dologi jogi rezsim alá rendelés nem tekinthető dogmatikailag helyes megoldásnak. A legszembeötlőbb ellenérv a token immateriális jellege, mivel nem többről van szó, mint egy azonosítható nyilvántartási pozícióról, vagyis digitális adatállományról. Mindemellett az eszközalapú token értékét a hordozott információ adja, vagyis, hogy az analóg világ milyen vagyontárgyát jeleníti meg, kiket és milyen jogok illetnek meg a tokenen, és ezzel az analóg világ megjelenített vagyontárgyán. Az analóg magánjog rendszerében leginkább az ún. technológiaalapú nyilvántartásban vezetett értékpapír-funkciójú jog tükrözi a token mint digitális világ dolgának sajátosságait (lásd 4. fejezet). Ezt alapul véve a tokenen fennálló magánjogi alanyi jog egy dologi hatályú kötelmi jellegű jogosultság, nem pedig tulajdonjog. A tokenen nem áll fenn tulajdonjog. ■
JEGYZETEK
[1] Online Etymology Dictionary - Etymonline, https://www.etymonline.com/word/token
[2] Online Etymology Dictionary - Etymonline, https://www.etymonline.com/word/crypto
[3] Sebastian Omlor: Tokenisierung im deutschen Wertpapierrecht. In: Gerald Spindler - José Hernán Muriel Ciceri (eds): Challenges of Law and Technology Herausforderungen des Rechts und der Technologie Retos del Derecho y de la Tecnología. Göttingen, Universitätsverlag Göttingen, 2023. 208. DOI: https://doi.org/10.17875/gup2023-2500; Philipp Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen als digitale Verbriefung. Zeitschrift für Bankrecht und Bankwirtschaft (ZBB), 2018. (6), 360. DOI: https://doi.org/10.15375/zbb-2018-0604; Markus Kaulartz - Robin Matzke: Die Tokenisierung des Rechts. Neue Juristische Wochenschrift (NJW), 2018. (45), 3282-3283.; Markus Kaulartz - Katharina Hirzle - Benedikt Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. Recht Digital (RDi), 2022. (8), 325. (Rn. 5.).
[4] Astrid Stadler: Kommentar zum § 793 BGB. In: Rolf Stürner (Hrsg.): Jauernig: Bürgerliches Gesetzbuch, mit Rom-I-VO, Rom-II-VO, Rom-III-VO, EG-UnthVO/HUntProt und EuErbVO. Kommentar. 19. Auflage. München, C.H. Beck, 2023. § 793 BGB, Rn. 6.; Mathias Habersack: Vorbemerkung § 793 BGB. In: Franz Jürgen Säcker - Roland Rixecker - Hartmut Oetker - Bettina Limperg (Hrsg.): Münchener Kommentar zum Bürgerlichen Gesetzbuch. Band 7: Schuldrecht - Besonderer Teil IV, §§ 705-853, Partnerschaftsgesellschaftsgesetz, Produkthaftungsgesetz. 9. Auflage, München, C.H. Beck, 2024. Vor § 793 BGB, Rn. 16.; Eva-Maria Kieninger: Kommentar zum § 398 BGB. In: Franz Jürgen Säcker - Roland Rixecker - Hartmut Oetker - Bettina Limperg - Claudia Schubert (Hrsg.): Münchener Kommentar zum Bürgerlichen Gesetzbuch. Band 3: Schuldrecht - Allgemeiner Teil II, §§ 311-432. 10. Aufl. München, C.H. Beck, 2025. § 398 BGB, Rn. 37; Benjamin Lahusen: Das Sachenrecht der elektronischen Wertpapiere. Recht Digital (RDi), 2021. (4), 165. (Rn. 22.).
[5] Omlor: Tokenisierung im deutschen Wertpapierrecht. 202.
[6] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 363.
[7] Miriam Parmentier: Rechtssicherheit für grenzüberschreitende Wertpapiertransaktionen - ein wesentlicher Baustein im Fundament der Kapitalmarktunion. Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht (EuZW), 2018. (10), 394.
[8] Lahusen: Das Sachenrecht der elektronischen Wertpapiere. 164. (Rn. 17.).
[9] Lahusen: Das Sachenrecht der elektronischen Wertpapiere. 165. (Rn. 22.).
[10] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell, 324. (Zusammenfassung).
[11] Omlor: Tokenisierung im deutschen Wertpapierrecht. 209.
[12] Sebastian Omlor - Florian Möslein: § 34 PayTech und FinTech. In: Jürgen Ellenberger - Hermann-Josef Bunte (Hrsg.): Bankrechts-Handbuch. Band I., 6. Auflage, München, C.H. Beck, 2022. § 34 Rn. 39.
[13] Omlor - Möslein: § 34 PayTech und FinTech. Rn. 39.
[14] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 324. (Rn. 2.).
[15] Szilágyi Ferenc: Kié a digitális adat? Az allokatív adatjog létjogosultsága a magánjogi (dologi jogi) megközelítés margóján, I. rész. Polgári Jog, 2022. (9-10), [33]-[35]. DOI: https://doi.org/10.55413/193.A2200501.POJ
[16] Frederick Rieländer: Eigentum an digitalen Vermögenswerten - Auf dem Weg zu einem sachenrechtlichen Zuordnungsregime für Krypto-Assets. Zeitschrift für Europäisches Privatrecht (ZEuP), 2024. (4), 770.
[17] David Bartlitz: Die Begebung elektronischer Wertpapiere. Neue Juristische Wochenschrift (NJW), 2022. (28), 1984. (Rn. 14.).
[18] Thomas Eckhold - Frank A. Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. In: Heinz-Dieter Assmann - Rolf A. Schütze - Petra Buck-Heeb (Hrsg.): Handbuch des Kapitalanlagerechts. 6., neubearbeitete Auflage. München, C.H. Beck, 2024. § 17 Rn. 2.
[19] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 2.
[20] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 2.
[21] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 2.
[22] Gesetz über elektronische Wertpapiere vom 3. Juni 2021.
[23] Gesetz vom 3. Oktober 2019 über Token und VT-Dienstleister; Liechtensteinisches Landesgesetzblatt, Jahrgang 2019, Nr. 301, ausgegeben am 2. Dezember 2019, jogterületi azonosító 950.6 (https://www.gesetze.li/konso/2019301000).
[24] Bundesgesetz betreffend die Ergänzung des Schweizerischen Zivilgesetzbuches (Fünfter Teil: Obligationenrecht) vom 30. März 1911 (Stand am 1. Januar 2026).
[25] Bundesgesetz zur Anpassung des Bundesrechts an Entwicklungen der Technik verteilter elektronischer Register vom 25. September 2020. (A szövetségi törvényeket a megosztott főkönyvi technológiához igazító törvény), AS 2021 33 (https://www.fedlex.admin.ch/eli/oc/2021/33/de).
[26] International Institute for the Unification of Private Law: UNIDROIT Principles on Digital Assets and Private Law. Rome, 2023. (https://www.unidroit.org/wp-content/uploads/2024/01/Principles-on-Digital-Assets-and-Private-Law-linked-1.pdf).
[27] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 3.
[28] Sebastian Omlor: Privatrecht der Kryptowerte. Neue Juristische Wochenschrift (NJW), 2024. (6), 335. (Rn. 3.); Rieländer: Eigentum an digitalen Vermögenswerten. 775-776.
[29] Kaulartz - Matzke: Die Tokenisierung des Rechts. 3281. és 3283.; Aurelia Philine Birne: Das Allgemeine Privatrecht der Blockchain-Token. Tübingen, Mohr Siebeck, 2023. 276-284., 286-290. DOI: https://doi.org/10.1628/978-3-16-162347-9
[30] David Saive: Volldigitale Eigentumsübertragung mithilfe von asset backed tokens. Kommunikation & Recht (K&R), 2018. (10), 616-617.
[31] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 362-364.
[32] 2023/1114 EU rendelet (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1114/oj
[33] 2022/858 rendelet (2022. május 30.) a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről (DLT Pilot Regime), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/858/oj
[34] DLT Pilot Regime 2. cikk 1. pont; MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 1. pont: "A megosztott főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia".
[35] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 4.
[36] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[37] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[38] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 9.
[39] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 9.
[40] Gesetz über das Kreditwesen (Kreditwesengesetz - KWG), Ausfertigungsdatum 10.07.1961.
[41] Szilágyi Ferenc: Az elektronikus értékpapír intézménye a német jogban, különös tekintettel a kriptoértékpapírra. In: Tőkey Balázs (szerk.): Liber Amicorum - Ünnepi tanulmányok Kisfaludi András 65. születésnapjára. Budapest, Wolters Kluwer, 2023. 374.
[42] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[43] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 4; Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 360.
[44] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 4; Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 360.
[45] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 4.
[46] Saive: Volldigitale Eigentumsübertragung. 615.
[47] Saive: Volldigitale Eigentumsübertragung. 615.
[48] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[49] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 360.
[50] Dylan J. Yaga - Peter M. Mell - Nik Roby - Karen Scarfone: Blockchain Technology Overview. NIST Interagency/Internal Report (NISTIR) 8202. Gaithersburg, MD, National Institute of Standards and Technology, 2018. iv-v, 1, 46. DOI: https://doi.org/10.6028/NIST.IR.8202
[51] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[52] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[53] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 1. és 34.
[54] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 34.
[55] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 34.
[56] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 9. és 54.
[57] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[58] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[59] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 5.
[60] Rüdiger Veil: § 10 Cryptoassets and DLT Market Infrastructures. In: Rüdiger Veil (ed.): European Capital Markets Law. Third Edition. Oxford - London, Hart, 2022. 134. (§ 10, para 4.).
[61] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 8.
[62] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 9. és 10.
[63] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 10. és 11.
[64] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 15. és 53.
[65] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 17.
[66] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 8.
[67] 2023/2854 rendelet (2023.12.22.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (Adatrendelet), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj
[68] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 32. és 54.
[69] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 8.
[70] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 325. (Rn. 5.).
[71] Yaga - Mell - Roby - Scarfone: Blockchain Technology Overview. 32-33.
[72] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 8. és Rn. 26.
[73] Yves Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung - insbesondere bei tokenisierten Forderungsrechten. Schweizerische Zeitschrift für Wirtschafts- und Finanzmarktrecht (SZW/RSDA), 2023. (6), 689-690.
[74] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 325. (Rn. 4.).
[75] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 325. (Rn. 4.).
[76] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 325. (Rn. 4.).
[77] Kaulartz - Hirzle - Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 326. (Rn. 8.).
[78] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 6.
[79] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 6.; Markus Kaulartz - Katharina Hirzle - Benedikt Holl: Tokenisierung durch das Auslobungsmodell. 324. (Rn. 2.).
[80] Szilágyi: Az elektronikus értékpapír intézménye a német jogban. 372-375.
[81] Szilágyi Ferenc: Divergencia és konvergencia a kontinentális jog és a common law tulajdonfelfogása között: egy konvergens modern tulajdonfelfogás (dologi jog felfogás) lehetséges alapvonalai. Polgári Jog, 2023. (11-12), [8]-[9]. DOI: https://doi.org/10.55413/193.A2300601.POJ; Aurelia Philine Birne: Das Allgemeine Privatrecht der Blockchain-Token. Tübingen, Mohr Siebeck, 2023. 276. DOI: https://doi.org/10.1628/978-3-16-162347-9
[82] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 364.; Saive: Volldigitale Eigentumsübertragung. 616-617.
[83] Az Amerikai Egyesült Államokban az Egységes Kereskedelmi Törvénykönyv (Uniform Commercial Code, rövidítve: UCC) módosításával beiktatott 12. cikk az ún. ellenőrzés alá vonható elektronikusan rögzített adatállományokról (Controllable Electronic Records, rövidítve CER) szól. Az UCC, illetve szabályai nem szövetségi törvény, hanem "minta-jog", amelynek a szabályait a szövetségi államok megegyező szöveggel beemelhetik saját jogukba. Az UCC 12. cikkének szövege a New York állam szenátusának honlapján: https://www.nysenate.gov/legislation/laws/UCC/A12
[84] Gesetz vom 3. Oktober 2019 über Token und VT-Dienstleister; Liechtensteinisches Landesgesetzblatt, Jahrgang 2019, Nr. 301, ausgegeben am 2. Dezember 2019, jogterületi azonosító 950.6 (https://www.gesetze.li/konso/2019301000).
[85] Property (Digital Assets etc) Act 2025, 2025 CHAPTER 29, 2nd December 2025. (https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2025/29).
[86] "Objects of personal property rights A thing (including a thing that is digital or electronic in nature) is not prevented from being the object of personal property rights merely because it is neither- (a) a thing in possession, nor (b) a thing in action."
[87] Explanatory Notes Property (Digital Assets etc) Bill [HL] as introduced in the House of Lords on 11 September 2024 (HL Bill 31), para 23. (https://bills.parliament.uk/publications/56208/documents/5089).
[88] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 17.
[89] Omlor: Privatrecht der Kryptowerte. 337. (Rn. 16.).
[90] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 3.
[91] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pont.
[92] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 6. pont.
[93] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 9. pont.
[94] Omlor: Privatrecht der Kryptowerte. 336. (Rn. 7.).
[95] Omlor: Privatrecht der Kryptowerte. 336. (Rn. 8.).
[96] Omlor: Privatrecht der Kryptowerte. 336. (Rn. 8.).
[97] Rieländer: Eigentum an digitalen Vermögenswerten. 774.
[98] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 11.
[99] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 11.
[100] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 12.
[101] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 361.
[102] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 12.
[103] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 13.
[104] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 13.
[105] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pont.
[106] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 7. pont.
[107] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 14; Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 361.
[108] MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 9. pont.
[109] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 14.
[110] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 14.
[111] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 14.
[112] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 15.
[113] Koch: Die "Tokenisierung" von Rechtspositionen. 361.
[114] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 15.
[115] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 15.
[116] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 16.
[117] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 16.
[118] Eckhold - Schäfer: § 17 Kryptowerte, Kryptowährungen und Kryptowertpapiere. Rn. 16.
[119] Az uniós tőkepiaci szabályozás ezzel szemben funkcionális megközelítést tükröz, nem a magánjogi minősítéshez igazodik. Az "értékpapír" fogalmának meghatározását az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2017/1129 EU rendelet (Prospektus rendelet) 2. cikk a) pontja tartalmazza, amely ezt visszavezeti az "átruházható értékpapír" pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv (MiFID II) 4. cikk (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalmára. Ha egy eszköz e körbe esik, és kereskedési helyszínre bevezetik/ott kereskednek vele, az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról szóló 909/2014/EU rendelet (CSDR) 3. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az ilyen értékpapírokat immobilizáció révén könyvelési tételként vagy dematerializált formában kell nyilvántartani, és a kiegyenlítéshez a központi értéktárban könyvelési tételként kell rögzíteni. Uniós jogi szemszögből az értékpapír-funkciójú jog így tipikusan nem külön kategória, hanem az adott átruházható értékpapír kibocsátási, nyilvántartási és elszámolási módja.
[120] Bundesgesetz vom 3. Oktober 2008 über Bucheffekten (röviden: Bucheffektengesetz, rövidítve: BEG) - SR 957.1. - Stand am 1. Januar 2023 (https://www.fedlex.admin.ch/eli/cc/2009/450/de).
[121] BGE 138 III 137 (Urteil 4A_155/2011 vom 10.01.2012), E. 5.2.1 (https://relevancy.bger.ch/cgi-bin/JumpCGI?id=BGE-138-III-137).
[122] BGer 2C_1002/2014 vom 28.05.2015, E. 6.3. (https://www.servat.unibe.ch/dfr/bger/2015/150528_2C_1002-2014.html)
[123] Daniel Girsberger: Kommentar zum Art. 165 OR. In: Heinrich Honsell - Nedim Peter Vogt - Wolfgang Wiegand: Basler Kommentar zum Schweizerischen Privatrecht, Obligationenrecht I, Art. 1-529 OR. 3. Auflage. Basel - Genf - München, Helbing & Lichtenhahn, 2003. Art. 165 OR, 823. (Rn. 7.).
[124] BGer 2C_488/2017 vom 09.04.2019, E. 2.3.9. (https://www.servat.unibe.ch/dfr/bger/2019/190409_2C_488-2017.html).
[125] BGer 2C_488/2017 vom 09.04.2019, E. 2.3.8.
[126] Bundesgesetz vom 25. September 2020 zur Anpassung des Bundesrechts an Entwicklungen der Technik verteilter elektronischer Register (AS 2021 33, https://www.fedlex.admin.ch/eli/oc/2021/33/de).
[127] Botschaft zum Bundesgesetz zur Anpassung des Bundesrechts an Entwicklungen der Technik verteilter elektronischer Register. Bundesblatt (BBl) 2020 233 (https://www.fedlex.admin.ch/eli/fga/2020/16/de), 276-277. (a továbbiakban: Svájci DLT-törvény jogalkotói indoklás BBl 2020 233).
[128] Omlor: Tokenisierung im deutschen Wertpapierrecht. 206.
[129] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 685.
[130] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 688.
[131] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 688.
[132] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 689.
[133] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 690.
[134] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 694.
[135] Omlor: Tokenisierung im deutschen Wertpapierrecht. 206.
[136] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 684.
[137] Svájci DLT-törvény jogalkotói indokolás, BBl 2020 233, 286.
[138] Svájci DLT-törvény jogalkotói indokolás, BBl 2020 233, 286.
[139] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 689-690. és 691; Markus Vischer: Aktien als individualisierte Rechte und die dadurch in der Trias Mitgliedschaft-Wertpapier/Wertrecht-Bucheffekte verursachten Probleme. Schweizerische Zeitschrift für Wirtschafts- und Finanzmarktrecht (SZW/RSDA), 2022. (3), 227.
[140] A svájci jogban vitatott, hogy az engedményezés kauzális vagy absztrakt rendelkező ügylet lásd Mirjam Eggen: Modernisierung der Formerfordernisse bei der Übertragung von Rechten (Zession und Wertpapierrecht) Teil 2: Zessionsrecht, Rechtliches Gutachten im Auftrag des Bundesamtes für Justiz. 6. (Rn. 14.) (https://www.bj.admin.ch/dam/bj/fr/data/publiservice/publikationen/externe/gutachten-zessionsrecht.pdf.download.pdf/gutachten-zessionsrecht-d.pdf); az absztrakt jelleg mellett érvelve Daniel Girsberger: Kommentar zum Art. 164 OR. In: Heinrich Honsell - Nedim Peter Vogt - Wolfgang Wiegand: Basler Kommentar zum Schweizerischen Privatrecht, Obligationenrecht I, Art. 1-529 OR. 3. Auflage. Basel - Genf - München, Helbing & Lichtenhahn, 2003. Art. 164 OR, 811. (Rn. 25.).
[141] Svájci DLT-törvény jogalkotói indokolás, BBl 2020 233, 286.
[142] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 686, 692-693.
[143] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 690.
[144] Mauchle: Die Registrierungsvereinbarung. 686.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék; kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. https://orcid.org/0000-0003-2601-1827
Visszaugrás
