A Magyarországon alkalmazott lízingkonstrukcióknál a futamidő végéig tipikusan nem kerül sor a szerződés módosítására. A szerződés megváltoztatásának lehetőségét gyakran kizárják, vagy egyoldalú jogként csak a lízingbe adó részére tartják fenn.
Az UNIDROIT-egyezmény[1] a lízingszerződés sajátos módosítására tér ki csak: a lízingszerződésen alapuló jogok átruházására. A lízingbe adó a berendezésre vonatkozó, illetve a lízingszerződésen alapuló minden vagy bármelyik jogát átruházhatja. Az átruházás nem mentesíti a lízingbe adót a lízingszerződésből folyó kötelezettségei alól, és nem módosíthatja a lízingszerződés jellegét. A lízingbe vevő viszont csak a lízingbe adó hozzájárulásával és harmadik személy sérelme nélkül ruházhatja át a berendezés használatára vonatkozó, és a lízingszerződésből keletkező egyéb jogát.
Egy választottbírósági döntés szerint nem minősül a lízingbe vevő személyében módosulásnak (azaz nem lesz szerződési alanyváltozás) az, ha a lízingbe vevő a lízingbe adó engedélye (előzetes írásbeli hozzájárulása) nélkül harmadik személynek engedte át a lízingtárgy birtoklásának és használatának jogát[2].
A lízingbe adó köteles
a) a lízingtárgy tulajdonjogát megszerezni a gyártótól (szállítótól);
b) a lízingtárgyat a lízingbe vevő birtokába, használatába adni;
c) a lízingtárgy és a hozzá kapcsolódó jogok vonatkozásában kellék- és jogszavatossági helytállásra;
d) lízingfajtától függően
da) viszontlízingnél hasznosítást (allízing) engedni a lízingbe vevőnek,
db) üzemeltetési lízingnél karbantartási, javítási feladatok és a normál üzemeltetés kockázatának vállalására,
dc) pénzügyi lízingnél a futamidő eltelte után lehetővé tenni a lízingbe vevő számára (automatikusan/maradványérték megfizetésével/vételi jog révén) a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzését.
A lízingbe adó jogosult
a) a lízingdíjra;
b) a lízingdíj késedelmes, vagy hiányos, vagy nem-fizetése esetén rendkívüli felmondásra;
c) a lízingtárgy szerződés- és rendeltetésszerű használatának ellenőrzésére;
d) a lízingtárgy szerződés- és rendeltetésellenes használata esetén az ilyen jellegű használat megszüntetésének követelésére, eredménytelen felszólítás esetén rendkívüli felmondásra és kártérítésre;
e) a lízingtárgyat közvetlenül fenyegető veszély esetében a veszélyelhárítás követelésére, eredménytelen felszólításnál rendkívüli felmondásra és kártérítésre;
f) egyéb indokú (pl.: a lízingbe vevő a lízingbe adó engedélye, hozzájárulása nélkül a lízingtárgyat harmadik személynek átengedi; a lízingbe vevő a megállapodásban kikötött határidőn belül nem köt a lízingtárgyra vagyonbiztosítási szerződést etc.) rendkívüli felmondásra.
A lízingbe vevő kötelezettségei közé tartozik
a) a lízingtárgy átvétele;
b) a lízingtárggyal kapcsolatos teherviselés és költségviselés;
c) a kárveszélyviselés[3];
d) a lízingdíjfizetési kötelezettség;
e) a lízingbe adó ellenőrzésének tűrése;
f) a lízingtípustól függően:
fa) ha nem pénzügyi lízingről van szó, akkor a lízingtárgy visszaadásának kötelezettsége a futamidő végén,
fb) ha nem viszontlízing esete forog fenn, tartózkodási kötelezettség a lízingtárgy harmadik személynek való átengedésétől.
A lízingbe vevő jogai az alábbiak:
a) a lízingtárgy zavartalan birtoklásának és használatának joga, a lízingbe adó rendszerint a lízingbe vevő által már kiválasztott lízingtárgyat vásárolja meg, majd adja később lízingbe, ennek során a lízingbe vevő (megbízó) utasításai szerint jár el. A lízingbe adó a lízingtárgy eladóját - közreműködőjét - nem maga választja meg, ezért az eladó felróható magatartásáért a lízingbe adó a lízingbe vevő felé a közreműködőért való felelősséggel nem tartozik[4];
b) kellék- és jogszavatossági igény érvényesítése;
c) lízingtípustól függően:
ca) hasznosítás (allízingbe adás) joga viszontlízing esetén,
cb) a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése a futamidő végén a pénzügyi lízingnél.
Az UNIDROIT-egyezmény elég szűkszavúan és csak a lízingbe vevő szempontjából foglalkozik a felek jogainak és kötelezettségeinek kérdéskörével. Az egyezmény alapján
a) a lízingbe vevő jogosult
- hivatkozni a szállító adásvételi szerződésen alapuló kötelezettségeire (mintha maga is részese lenne az adásvételi szerződésnek és a berendezést közvetlenül neki adnák el);
- a szállítótól kártérítést igényelni (a lízingbe vevő ezen jogosultsága a lízingbe adóval együttes);
- a lízingszerződés megszűnésekor meghosszabbíthatja a további időszakra a szerződést, vagy gyakorolhatja a berendezés megvásárlására vonatkozó jogát;
b) a lízingbe vevő köteles
- a berendezést karbantartani;
- a berendezést ésszerű módon használni;
- a berendezést az átvételkori állapotban megőrizni (a rendes elhasználódás és a felek megállapodása szerint a berendezésen végrehajtott változtatások figyelembevételével);
- a lízingszerződés megszűnésekor - ha az a) pontbeli sorrendben utolsóként említett jogosultságaival nem kíván élni - köteles átvételkori állapotban visszaszolgáltatni a berendezést a lízingbe adónak. ■
JEGYZETEK
[1] A nemzetközi pénzügyi lízingről; 1988. május. 28.; Ottawa; implementálta az 1997. évi LXXXVI. törvény
[2] Erre vonatkozóan lásd: "Változás a lízingvevő személyében" - Gazdaság és Jog; 1997/3.; 24-25. pp.
[3] A Ptk. 368. § (3) bekezdése és 376. § (4) bekezdése alapján; FIT-H-PJ-2008-659.,Főv. Bír. Gf. 75 017/2000/7.
[4] Fővárosi Bíróság Gf. 75.562/2004.
Visszaugrás
