A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseit széles körben módosította a 2007. évi LXI. tv., de találunk Ctv.-módosítást a 2007. évi LXIV. törvényben is. A változások egy része (a bejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás szemléletmódjának változása folytán1) a cégjegyzéki adatokat érinti. A Ctv.-változások másik, igen tetemes része a bejegyzési és a változásbejegyzési eljárást célozza meg, és e vonatkozásban az eddigitől alapvetően eltérve határozza meg az eljárás szereplőinek feladat-és hatáskörét, olyannyira, hogy az eddig alig megismert eljárási normarendszer gyakorlatilag újratanulható a jogalkalmazók számára. Ennek során nagy figyelmet igényel az a körülmény, hogy viszonylag bonyolult, lépcsőzetes hatálybalépési szabályokat ad a jogalkotó. Alapos vizsgálódással dönthető csak el, hogy valamely eljárási szabály mikortól érvényesül, illetve az elkövetkező hónapokban (például 2007. szeptember 1., 2008. január 1., 2008. július 1.) mikortól milyen módon változik az eljárási rend.
Bevezetnek a Ctv. törvényességi felügyeleti szabályait érintő néhány módosítást is, és a végelszámolás tárgykörében is sor kerül néhány korrekciós módosításra. Az újraszabályozott egyszerűsített cégeljárás népszerűsítése érdekében az Illetékkódex - bejegyzési eljárással kapcsolatos - szabályait is módosították, de - mint majd látni fogjuk - beépítettek az Illetékkódexbe néhány más változásbejegyzéssel és törvényességi felügyelettel összefüggő előírást is.
A Ctv. 3. §-ának eddigi (1)-(2) bekezdése helyébe új szabályok kerülnek. A Ctv. ezen korábbi rendelkezései azt írták elő, hogy a cégnévben kötelező jelleggel legalább a választott cégforma megnevezését, valamint a cég alapvető tevékenységére történő utalást szerepeltetni kell, és kívánság szerint része lehet a cégnévnek a vezérszó is.
Ez a szabályozás most alapvetően változik: nem kötelező a jövőben a cégnévben az alapvető tevékenység feltüntetése, konstans tényezője lesz viszont a cégnévnek a vezérszó. A Ctv. 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a 2007. szeptember 1-jétől alapított cégeknél, illetve az ezt követően benyújtandó cégnevet érintő változásbejegyzési kérelmeknél arra kell ügyelni, hogy a cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót tartalmaznia kell. A szabályból az következik, hogy az alapvető tevékenységre utalás is felvehető (fakultatív jelleggel) a cégnévbe, ám a tevékenységi jelző el is maradhat. Nem hiányozhat azonban a vezérszó, melynek részletesebb szabályait a Ctv. 3. § új (2) bekezdése az eddigiekkel lényegében azonosan tartalmazza. (Megjegyzendő, hogy a vezérszó cégnévbe való felvétele eddig is általános gyakorlat volt, így a szabályozásnak ez az újdonsága nem jelent megterhelést az érintettek számára.)
A változás oka a miniszteri indokolás szerint az volt, hogy a cégnévvel kapcsolatos uniós normák nem tartalmaznak olyan szigorú szabályokat, mint amilyeneket a magyar cégjog előír, ugyanakkor a cég profilváltása esetén gyakran szükségessé vált a cégnévben szereplő tevékenységi jelző megváltoztatása is. A módosítás az ezzel járó kényszerű változásbejegyzési eljárások terhe alól kívánta mentesíteni a gazdasági élet szereplőit.
Lényegesen módosultak a névfoglalás szabályai is. Az újdonság az, hogy ezután (2007. szeptember 1-jétől) névfoglalási kérelmet csak elektronikusan lehet benyújtani, az elbírálásra nyitva álló bírósági határidő pedig szeptember 1-jétől csak egy munkanap. A Ctv. 6. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat azzal is pontosítja a jogalkotó, hogy a névfoglalási kérelem elbírálásakor a már bejegyzett, a bejegyzés alatt, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cégek kérelmei is akadályát jelentik a kérelem befogadásának, és értelemszerűen a névfoglalás tartama alatt más jogalanynak a lefoglalt cégnévvel történő bejegyzése, illetve ugyanezen névre vonatkozó névfoglalási kérelmének elfogadása is kizárt.
Kiegészül a Ctv. 6. § egy további új szabállyal is: ha a névfoglalás 60 napos határideje lejárt, a határidő egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik akkor, ha a fél bejegyzési kérelmét elutasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja. (A megfogalmazás ugyan nem minden vonatkozásban pontos, de a szabály vélhetőleg az érdemi vizsgálat nélküli elutasításhoz kapcsolódó ismételt bejegyzési kérelem jogintézményét kívánja szinkronba hozni a névfoglalás szabályaival.)
Ésszerűsítést jelent a Ctv. 1. sz. mellékletének I. 3. pontjának azon szabálya is, amely szerint a névfoglalást elrendelő végzés másolatát a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csak akkor kell csatolni, ha a cég a névfoglalással élt, és nincs szükség "nemleges" nyilatkozatra.
Valamennyi az 1. pontban ismertetett változás 2007. szeptember 1-jétől lép hatályba.
A 2007. évi LXIV. tv. 60. §-a által a Ctv.-be beiktatott 7. § (4) bekezdése szerint a cég székhelye, telephelye, fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.
Alapvetően szakít a Ctv. jelen módosítása az eddig bevett székhelyfogalommal. A székhely fogalmának lényege az 1989 óta eltelt időben mindvégig azonos volt: a központi ügyintézés helyét értettük alatta. A Ctv. új 7. § (1) bekezdése a cégeknek ezentúl választást enged: székhelyként szerepeltethetik továbbra is a központi ügyintézés, a döntéshozatal helyét, de rendelkezhetnek létesítő okiratukban úgy is, hogy a székhely a cég "bejegyzett irodája", azaz levelezési címe, ahol hivatalos és üzleti iratainak átvétele, őrzése, a céggel való kapcsolatfelvétel lehetséges, de a központi ügyintézés, az érdemi intézkedések nem itt történnek. Ha a cég ilyen "postaláda - székhely" mellett dönt, e körülményt nem csak létesítő okiratában és a cégjegyzékben kell szerepeltetnie, de azt (akkor is, ha a székhely "csak" levelezési cím) cégtáblával kell megjelölnie.
A Ctv. új 24. § (1) bek. c) pontja értelmében ugyanakkor ha a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, e helynek a székhely mellett a cégjegyzékből is ki kell tűnnie, nem elég tehát a cégjegyzékben a "levelezési cím" szerepeltetése.
E szabályhoz kapcsolódik a Ctv. új 7/A. §-ának szabálya, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvéd (ügyvédi iroda) ügyfelének székhely-szolgáltatást nyújtson, azaz a cég székhelyeként (bejegyzett irodájaként) az ügyvédnek (ügyvédi irodának) székhelye szerepeljen, amennyiben a cég és az ügyvéd közötti megállapodás alapján az ügyvéd a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről (például a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről) gondoskodik.
(A 2007. évi LXI. törvény 34. §-a ebben a szellemben egészíti ki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt az 5. § (3) bek. h) ponttal, továbbá a 25/A. §-sal. A székhely szolgáltatás részletes szabályait IRM rendelet fogja megállapítani.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
