A családjog a dinamikusan fejlődő és változó jogterületek közé tartozik, és egyik oldalról egyre erőteljesebb emberi jogi és gyermekjogi hatásoknak, másik oldalról pedig a rapid társadalmi fejleményeknek van kitéve. Időről időre vállalkoznak arra nemzetközileg elismert szakemberek, hogy összefoglalják néhány jelentős családjogi témában a legutóbbi változásokat, illetve áttekintsék a legfontosabb tendenciákat. A szülői felügyeleti jog, a szülői felelősség gyakorlása, valamint a gyermek családdal kapcsolatos jogai, továbbá a gyermekjogok és a szülői feladatok egymásra gyakorolt hatása éppen a fenti változások eredményeként is állandóan alakul. Az alábbiakban a Barbara Stark és Jacqueline Heaton szerkesztésében, International Family Law cím alatt 2019-ben megjelent kötet egyes tanulmányait szemlézzük a fenti témakörök tekintetében. Túl azon, hogy a jelenlegi szemle alapjául szolgáló területeken itthon is több jogszabályváltozásra került sor, figyelemre méltó az is, hogy egy nemzetközi összehasonlító munka milyen szempontokat tart lényegesnek említeni, mennyiben elemez inkább emberi jogi és gyermekjogi egyezményekben foglalt követelményeket és mennyiben reagál ténylegesen a társadalmi változásokra. A szülői felügyelettel kapcsolatos területeken, valamint a gyermekjogi, szülői jogi összefüggésrendszerben mind az emberi jogoknak, gyermeki jogoknak jelentős súlyuk van, illetve lehet, mind pedig annak, hogy a jogalkalmazás milyen nehézségekkel néz szembe.
A közös szülői felügyeletre és váltott gondoskodásra vonatkozóan 2022 januárjában hatályba lépett új hazai szabályozás alkalmazása kapcsán éppen azok a kérdések fogalmazódnak meg, mint amelyek a szemlézett tanulmányban is feldolgozásra kerültek: minden esetben a szülőknek biztosított egyenlő időtartamok garantálják-e a gyermek érdekének érvényesülését, miként lehet megállapítani, milyen váltásokban gondozzák a szülők a gyermeket, hogyan lehet felismerni a családon belüli erőszakot és gondoskodni arról, hogy megvalósulása esetén ne kerüljön sor váltott gondoskodásra, és mennyiben van jelentősége a gyermek véleményének. Kitér a tanulmány a szülői felügyelet jogalkotási kérdései mellett arra is, hogy a szülői elidegenítés mint önálló szindróma nem létezik - Gardner önálló szindrómaalkotásra vonatkozó elméletét a szakma már megcáfolta. A családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás, gyermek szülői erőszaktól való megóvásának szükségessége - sajnos - nálunk sem került le a napirendről, ahogyan a két szülő közötti ellenségeskedések sem.
Legalább ennyire kapcsolatba hozható a hazai jogalkalmazással a további szemlézett tanulmányok gyermekjogi mondanivalója. Az Alaptörvény kilencedik módosításának eredményeként a XVI. cikk (1) bekezdése kiegészült egy további mondattal, amely azt is tartalmazza, hogy Magyarország biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. A vallás, illetve meggyőződés szabad megválasztásával, megváltoztatásával kapcsolatos gyermeki jog és a szülők ilyen vonatkozású iránymutatási joga egyébként is könnyen összeütközésbe kerül, ahogyan ez kitűnik az emberi jogi fókuszú áttekintésből. A gyermek származás megismeréséhez fűződő joga hazai viszonylatban az örökbefogadás esetén megoldott, azonban az asszisztált humánreprodukciós eljárás segítségével született gyermekek esetében egyáltalán nem, s abban az esetben sem, ha a gyermek tekintetében olyan férfi apasági vélelme áll fenn, akitől valójában nem származik. Igaz, ez utóbbi kérdés messzire vezet.
A szülői felügyelet kérdését tárgyaló összehasonlító írás[1] szerzője szerint első pillantásra a közös szülői felügyelet lehet az a megoldás, amely biztosítja, hogy mindkét szülő továbbra is részt vehessen a gyermek életében. Ahogyan a szülői felügyelet, úgy a közös szülői felügyelet is jogrendszerenként változhat abban a tekintetben, hogy pontosan mit fed a "közös szülői felügyelet" kifejezés és
- 32/33 -
mennyiben jelenti valóban a szülők egyenlőségét. Még ha megosztott vagy közös is a szülői felügyelet, akkor is jellemzően rendelkezik a bíróság arra nézve hatáskörrel, hogy a lényeges kérdések tekintetében való döntésre valamelyik szülőt feljogosítsa, ilyen módon nem feltétlenül lehet nemzetközi összehasonlításban a közös szülői felügyeletet és az egyik szülő egyedül gyakorolt szülői felügyeletét egymással szembeállítani: sokkal inkább arról van szó, hogy számos különböző megoldás lehetséges, amelyek közül egyesek a közös szülői felügyelethez, mások pedig az egyik szülő által gyakorolt szülői felügyelethez állnak közel.
A közös szülői felügyelet az 1970-es években az USA-ban került alkalmazásra, majd az 1980-as években számos államban lehetővé vált az, hogy a szülők különélésük, házasságuk felbontása után akár ilyen módon is gyakorolhassák a szülői felügyeletet. A szerző utal arra, hogy olyan kérdés a szülői felügyelet szabályozása, amely az USA különböző államaiban is folyamatosan változik, de napjainkban valamennyi államban ismert, s van, ahol különélő szülők esetén kifejezetten ez az elsődleges megoldás. A közös szülői felügyelethez rendszerint szükséges a szülők beleegyezése, de arra is felhozható példa, amikor erre nincs szükség. Ami a családon belüli erőszak jelentőségét illeti, már az 1990-es években erős támogatottságot kapott az a törvényi rendelkezés, amely vélelmezni rendelte, hogy ne a házastársa ellen családon belüli erőszakot elkövető szülő kapja meg a szülői felügyelet gyakorlásának jogát. Jelenleg az USA valamennyi államában szükséges a szülői felügyelet tekintetében való döntéshozatal során a családon belüli erőszak tényét figyelembe venni, azzal, hogy számos államban az a törvényi kiindulópont (vélelemként), hogy nem rendelhető el a közös szülői felügyelet, ha családon belüli erőszak történt.
Az európai országok sorában Svédországban foglalkoztak először a szülői felügyelet kapcsán felmerülő újabb kérdésekkel, így Európában ott vezették be először magát a közös szülői felügyeletet is. 1976-ban biztosították mind a házas, mind a nem házas szülők számára a közös szülői felügyelet lehetőségét, és 1998-tól kezdődően arra is van mód, hogy ezt a bíróság elrendelhesse az egyik szülő ellenzése dacára is. Ez azt jelentette, hogy valamennyi lényeges, a mindennapi gondozáson túlmutató kérdésben a szülők közösen dönthettek, bár a bíróság határozott a gyermek lakóhelyének és a vele való kapcsolattartásnak a tekintetében. 2006-ban annak érdekében módosították ezt a szabályozást, hogy jobban figyelembe vehessék a szülők együttműködési képességét, a gyermek családon belüli erőszaktól való megóvásának szükségességét, valamint a gyermek részvételi jogát. Dánia és Norvégia alapvetően a svéd példát követte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
