Szendrő város önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 91. §-ában megfogalmazott kötelezésnek eleget téve minden alkalommal megalkotta a képviselő-testület ciklusának időtartamára szóló gazdasági programját. A rendszerváltást követő első 4 ciklus ideje alatt elsődleges szempont, illetve célkitűzés volt a település közműhálózatának teljes körű kiépítése.
Címszavakban említem meg az erre az időszakra eső néhány jelentősebb beruházást.
2006-ig teljes körűvé vált a település vezetékes ivóvízzel való ellátása. Kiépült a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat (ezek milliárdos beruházások voltak). E két utóbbi beruházás a térség önkormányzatainak összefogással valósult meg, melyben a gesztor szerepét Szendrő város önkormányzata látta el.
Korszerűsítésre került a település közvilágítási hálózata, energiatakarékos lámpák kerültek felszerelésre. E beruházások mellett az önkormányzat gondot fordított intézményei állagmegóvására is. Ennek keretében sor került a Bem úti óvoda felújítására és egy önkormányzati tulajdonú épületben időskorúak átmeneti gondozóházát alakították ki. Ezen beruházások mellett több kisebb beruházás és fejlesztés is megvalósult.
A település életében 2007. évtől új korszak kezdődött. Ekkortól a képviselőtestület a település körzetközponti szerepnek megőrzése és bővítése érdekében tudatos városfejlesztési politikát folytat. Ennek keretében teljes egészében megújult a város intézmény és közúthálózata. Megújult az Apácai Csere János Általános Iskola, a Művészetoktatási Intézmény, valamennyi egészségügyi létesítmény (2 háziorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, fogászati rendelő, védőnői szolgálat, körzeti orvosi ügyeleti szolgálat épülete). Felújítottuk a művelődési központ és könyvtár épületegyüttesét, a település üzemeltetési feladatot ellátó GAMERSZ irodaházat. Továbbá bővítettük és felújítottuk a polgármesteri hivatal épületét.
A számunkra kedvező költségvetési szabályzók, támogatások és a pályázati lehetőségek kapcsán teljes egészében megújult a település úthálózata, 20 km utat új aszfaltburkolattal láttunk el, 3 km önkormányzati kezelésű belterületi gyűjtő-utat kétsávossá alakítottunk. Mindezek mellett felújításra, átépítésre került 4,5 km járda. A város rehabilitációs program keretében megújult Szendrő város központja, főtere.
Szendrő város önkormányzatának képviselő-testülete a 2011. áprilisi ülésén fogadta el a 2011-2014. évekre vonatkozó gazdasági programját. A testület a programjában fontos település-üzemeltetési és fejlesztési feladatokról határozott. Ezek közül egy-, és külön cikk kertében kettővel kívánunk foglalkozni. A 2010. évi csapadékos időjárás ráirányította a figyelmet a belvízrendezési kérdésekre, valamint a Bódva patak védműveinek hiányzó voltára. Szintén kiemelt célként került megfogalmazásra a települési energiatakarékosság fontossága, az önkormányzati intézmények fűtési rendszereinek felülvizsgálata és lehetőség szerint olcsóbb energiahordozókra történő átállítása. Az utóbbi témában az igazgatási iroda vezetője külön cikkben mutatja be az eddig elért eredményeket és a tervezett fejlesztéseket.
Köztudott, hogy 2010. évi rendkívüli csapadékos időjárás következtében a megyében a Bódva, a Hernád és a Sajó völgyében több alkalommal is minden korábbinál súlyosabb árvízi helyzet alakult ki. A Bódva folyó áradása 2010-ben 5 alkalommal: április, május, június, december eleje, december közvetlen karácsony előtt követelt meg a helyi önkormányzatoktól alkalmanként emberfeletti védekezési munkálatokat. Különösen súlyos helyzet alakult ki több alkalommal is Boldva, Edelény, Szendrőlád és településünk vonatkozásában. A 2010. áprilisi és a decemberi védekezés kisebb munkálatokat, a májusi és a júniusi árvizek, de különösen a júniusi igen jelentős és emberfeletti munkát igényeltek. A Bódva kiépített védművei a májusi árvíz során sem bizonyultak elégségesnek, már ekkor is több lakóház került víz alá. A kritikus helyzet településünkön a június 2-14 között időszakban alakult ki.
A korábban kispataknak titulált Bódva folyóvá duzzad, "tengerré" terebélyesedett. A Bódva vízhozama, vízállása minden eddiginél magasabb volt, a kiépített gátrendszer koronaszintjét helyenként 80 cm-el is meghaladta, így annak ellenére, hogy alkalmanként 600-700 ember dolgozott a gátakon, nem lehetett útját állni az áradásnak. A település 1/3-ad része víz alá került. Meg kell említenem a védekezés kapcsán az emberek hősies munkáját, a helyi lakosságon túlmenően kivették részüket a védekezésből rendőrök, rendőriskolások, vámosok, tűzoltók, diákok és más településekről érkező önkéntesek is.
Az árvíz kepei megtekinthetők a város honlapján:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
