A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2014 június 27. napján hetedik alkalommal rendezte meg a hagyományos kari könyvbemutatót a Kar oktatóinak újonnan megjelent alkotásaiból. A rendezvény palettáján a megjelentetett művek nagy számára tekintettel a gyűjteményes kötetek és tankönyvek kaptak helyet, a tudományos monográfiák ismertetésére pedig egy őszszel megrendezésre kerülő bemutató alkalmával adódik lehetőség.
A Rektori Tanácsteremben megrendezett eseményen a hazai tudományos élet más karokról érkezett képviselői tolmácsolásában olyan hét, a Kar oktatói által készített tankönyvvel és gyűjteményes kötettel ismerkedhetett meg közelebbről az érdeklődő közönség, melyek 2011 januárja és 2014 júniusa között jelentek meg.
A rendezvény szervezője, Pókecz Kovács Attila tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatta az érdeklődő közönséget arról, hogy a Kar oktatói által megjelentetett művek nagy számára tekintettel túlnőttünk a korábbi kereteken, így a 2013-2014. tanévtől azt a megoldást követjük, hogy a kari könyvbemutatókat két részre osztjuk, ennek megfelelően a 2013 november 25-ei alkalommal a Kar oktatói által készített 11 monográfiát mutattunk be, jelen rendezvényen pedig a tankönyvek és gyűjteményes kötetek ismertetésére kerül sor. A novemberre tervezett könyvbemutatón ismét a tudományos monográfiák kerülhetnek majd előtérbe.
Pókecz Kovács Attila a rendezvényt a hazai kari könyvbemutatók sorát indító eseményként is definiálva megnyitotta a VII. Kari Könyvbemutatót, és megállapította, hogy a bemutatandó hét mű mind teljesítette azt a kritériumot, hogy azokat - az elfogulatlanságot biztosítandó - a Karral jogviszonyban nem álló, és - a magas színvonalat biztosítása érdekében - tudományos fokozattal rendelkező recenzensek mutassák be.
Elsőként a Privacy in the workplace. Data protection law and self-regulation in Germany and Hungary[1] címet viselő kötetbe nyerhettek bepillantást az érdeklődők. A mű bemutatására felkért Dr. Nemeslaki András intézetvezető egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, E-közszolgálati Fejlesztési Intézet, Közigazgatás-tudományi Kar) mindenekelőtt hangsúlyozta a szerzők hitelességét és a téma kiemelt fontosságát, tekintettel a munkahely és magánszféra kérdése minden határterületen nagy jelentőséggel bíró voltára. A kötet a Pécsi Tudományegyetem és a göttingeni egyetem közös kutatásának eredményeit foglalja össze, melyben a szerzők[2] nemcsak a nemzeti jogok összehasonlítását végzik el, hanem a felmerült kérdésekre választ is megfogalmaznak. Az első fejezet a magyar és német jogi szabályozási keretek összehasonlításáról értekezik, melyet egy részletes, eredeti adatokon alapuló, német és magyar viszonylatú empirikus felmérés követ a magánszféra helyzetéről a munkahelyen. A két záró fejezet arról tesz tanúbizonyságot, hogy a szerzők nemcsak áttekintést kívánnak nyújtani, hanem a felmerült problémák megoldására is javaslatokat szándékoznak tenni: a harmadik fejezet egy részletes viselkedési kódexet vázol, a negyedik pedig az implementáció lehetőségét és módját taglalja.
A recenzens külön kiemelkedőnek tartja, hogy az elemzés szinte minden kurrens technológián végighalad, és mivel akadémiai dilemmákat is fejteget, ezért kutatási célra is kifejezetten ajánlható, ráadásul - a kevés nemzetközi kutatást pótolandó -angolul íródott. A kötet olyan eredeti eredményeket tartalmaz, melynek köszönhetően az nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány számára is komoly hozzáadott értékkel bír, és széles körű érdeklődésre tarthat számot.
A Recent developments in labour law[3] című tanulmánykötetet Dr. Ásványi Zsófia adjunktus, intézetigazgató (Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet) tolmácsolásában ismerhette meg a közönség. A könyv egy időben és volumenben is jelentősnek mondható kutatás eredményeit gyűjti össze: a projekt öt évet ölel fel, és több mint tizenegy ország vett részt benne. A mű tizenhárom angol nyelvű tanulmányt tartalmaz, és az írások mind az egyének munkaviszonya, annak belső tartalma témaköréhez kapcsolódnak. Az első rész a munkajogi szabályzók sokszínű rendszerét és hierarchiáját mutatja be, melyek az egyén munkaviszonya belső tartalmának meghatározói. A tanulmányokon keresztül Norvégia, Japán, Szlovénia és Lengyelország szabályozási rendszerét ismerhetjük meg,[4] melyekből világosan kirajzolódik a közös pont, miszerint a munkajog törvényi szintű szabályai minden országban a minimális garanciális rendelkezéseket tartalmazzák, melyek konkretizálása a szabályozási hierarchia alacsonyabb szintjein történik.
Monika Schlachter tanulmányában[5] a határon átnyúló kollektív tárgyalások kérdéskörét és a transznacionális vállalkozások gyakorlatában mutatkozó, az európai üzemi tanácsoknál felmerülő problémákat tárgyalja, az első rész végül két CSR témájú tanulmánnyal zárul.[6]
A második részben szereplő írások a függő és a nem függő munka egymástól való elhatárolása
- 273/274 -
témájára fűzhetők fel. Joellen Riley[7] a színlelt szerződések elemzése mellett olyan egyedi megoldásokat ismertet, mint például az egyszemélyes franchise intézménye. Felicia Rosioru cikkéből[8] megismerhetünk egy komplex kutatást, amely a munkaadó és munkavállaló munkajogi értelemben vett alá-fölérendeltségi viszonyát vizsgálja. Hajdú József tanulmánya[9] mindenre kiterjedő átfogó képet ad az alvállalkozói szerződések által foglalkoztatott egyes munkavállalók helyzetéről, különös tekintettel annak munkajogi kockázatáról. A munkaviszonyra vonatkozó gazdasági függőség kérdését vizsgálja Orsola Razzalini,[10] és tanulmányával logikusan vezeti át az olvasót a kötet utolsó írásához, mely a szerkesztő, Kiss György tollából származik,[11] és magyar Munka Törvénykönyve jogalkotási kulisszatitkaiba enged bepillantást. A recenzens a sokszínű kötetet mindazoknak ajánlja, akik érdeklődnek a munkajog nemzetközi specialitása, továbbá a munkajog és más területek határmezsgyéi iránt.
A Benedek Ferenc és Pókecz Kovács Attila Római magánjog című tankönyvének[12] bemutatására felkért Dr. Pozsonyi Norbert adjunktus (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék) elsőként azt emelte ki, hogy a műben Pókecz Kovács Attila egykori mesterének, Benedek Ferencnek a szellemi örökségét őrzi meg, valamint a kor követelményeinek megfelelően átdolgozva és kiegészítve fejleszti azt tovább, ahogy tette ezt például Rolf Knütel is a Max Kaser-féle Römisches Privatrechttel.[13] A recenzens úgy véli, hogy didaktikai szempontból egy jó tankönyv ismérve, hogy nem túl hosszú, közérthető fogalmazású és informatív, a római jog mint elsőéves alapozó tárgy feladata pedig a hallgatók bevezetése a magánjog fogalomrendszerébe és az alapstruktúrák megismertetése. Dr. Pozsonyi Norbert leszögezi, hogy a bemutatott kötet a messzemenőkig bír ezekkel az ismérvekkel, világos stílusban, egyszersmind a legteljesebb jogászi precizitással vezeti be a hallgatókat az európai közös magánjog alapjaiba. A tankönyv szerkezete és szerkesztése világos és áttekinthető: a rövid római alkotmány- és társadalomtörténeti bevezetőt a római jog forrásait tárgyaló rész követi, majd a római magánjog bölcsőjét képző perjog alapvető szabályaival ismerkedhet meg az olvasó. A harmadik rész a személyek jogát és a családi jogot, a negyedik a dologi jogot, az ötödik a kötelmi jogot tartalmazza. A tankönyvet egy viszonylag rövid, de annál informatívabb öröklési jogi fejezet zárja. A szerkesztő vastagon kiemeli azokat a fogalmakat, amelyeket egy joghallgatónak nem lehet nem tudnia, illetőleg apró betűs részekbe helyezi azokat a gondolatokat, amelyek egy-egy jogintézményhez kapcsolódóan az átlagosan elvárható ismereteket meghaladó információkat tartalmaznak. A tankönyv egyik rendszertani érdekessége az, hogy az egyes szerződéses és szerződésszerű kötelmeket - a többi hazai tankönyv felosztási rendszerétől eltérően - egyoldalú stricti iuris, egyenlően és egyenlőtlenül kétoldalú és egyoldalú bonae fidei obligatiók csoportosítása alapján tárgyalja. A recenzens a tankönyvet nemcsak a hallgatók, hanem az egyes magánjogi jogintézmények történeti gyökereit vizsgálók, illetőleg ókortörténészek, valamint pusztán csak nosztalgiából a római jog iránt érdeklődő gyakorló jogászok számára egyaránt ajánlja, és úgy véli, a tankönyv kiérdemelné a helyét a magyar jogász társadalom valamennyi tagjának könyvespolcán.
Cseresnyés Ferenc Politikai színterek. A politika fogalma, funkciói és lehetőségei a mediatizált világban című egyetemi jegyzetét[14] Dr. Glied Viktor adjunktus (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) mutatta be. Bár a jegyzetben található elemek külön-külön korábban is megtalálhatóak voltak, de ilyen formában egyfajta szintetizált tudásanyagot jelent és válhat az oktatás során különösen hasznossá. A recenzens hangsúlyozta a téma örökké formálódó jellegét, ismertette a politika fogalmának alakulását, a közjó érdekében végzett cselekvésként való definiálás tarthatatlanná válását és a politika világának véget érésével létrejövő "policy" intézményét, felvetette továbbá a kérdést, hogy vajon a klasszikus politika létezik-e még. Dr. Glied Viktor szerint a jegyzet nemcsak a hallgatók érdeklődésére tarthat számot, hiszen sok érdekes témát feszeget: a szerző ír a szimbolikus cselekvésekről, a látszatcselekvésekről, az imázs-építésről, figyelmet szentel a mediatizáció szerepének és káros hatásainak, továbbá a nemzetközi kapcsolatok mediatizált világából is hoz egy rendkívül jól kommunikálható, képi világban és az emberi jogok példáján keresztül is kiválóan megjeleníthető példát, a környezetpolitikát. A recenzens a könyv bemutatása során hangsúlyozta a média közpolitikai döntéseket tálaló szerepét, és megállapította, hogy a média ezáltal maga lesz a nyilvánosság. A médiadeformáció és a párhuzamos valóságok jelenségén túl a tizennegyedik fejezet a valóságértelmezés új köntösbe helyezéséről, a politikai szinten értelmezett beszédvalóságról értekezik: az emberek általában a mikroszintű valóságaikból indulnak ki, és az ún. beszédvalóságot próbálják meg makroszintre emelni.
Az EU-SCHOLA Tanári kézikönyv az Európai Unióról[15] című kötetet bemutató Dr. Láncos Petra Lea adjunktus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Európajogi Tanszék) a mű hiánypótló jellegét először is abban ragadta meg, hogy alig találunk az EU bemutatását célzó anyagot. A recenzens szerint a könyv az általánosan tapasztalható tájékozatlanság leküzdéséhez a középiskolai tanárok közreműködésével járulhat
- 274/275 -
hozzá, továbbá a munkafüzet a hallgatók lexikális tudásának felmérését is szolgálhatja. A mű nyelvezete a középiskolások számára nem bonyolult, megfogalmazásai kellően érthetőek, nem túlzottan részletes, de mégsem elnagyolt, és kitér a diákok számára hangsúlyos, például oktatással, továbbtanulással, szabad mozgással, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témákra. A recenzens kiemelte továbbá, hogy a kötethez tartozó munkafüzet kifejezetten érdekes feladatokat tartalmaz, melyek alkalmasak a megszerzett tudás ellenőrzésére és a tanulás segítésére egyaránt. Jelentősen hozzájárul a könyv és a füzet értékéhez, hasznosságához a a bennük szereplő történelmi idézetek, jogi szövegek sokszínűsége, a változatos kvízfeladatok és a tanár vezetésével végezhető disputa is.
A Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary[16] című tanulmánykötettel a közönség ugyancsak Dr. Láncos Petra Lea adjunktus tolmácsolásában ismerkedhetett meg. A recenzens elsőként kitért a víz különös fontossága, a vízkészletek fogyásának problémájára és hangsúlyozta, hogy mennyire aktuális témát feszegetnek a kötetben található 14 írás. A mű első egysége a magyarországi helyzettel foglalkozik, a második pedig a nemzetközi és európai tendenciákra koncentrál. Így az első részben kapott helyet Szabó Marcel[17] tanulmánya, az alaptörvény új rendelkezéseivel összefüggésben Csink Lóránt - T. Kovács Júlia,[18] Fodor László - Bujdos Ágnes[19] munkája, írásában Kardos Kaponyi Erzsébet[20] a vizek arzén-tartalmával, Szilágyi János Ede[21] pedig a vízkészletekre vonatkozó szabályozások átalakításának kérdésével foglalkozik. Ugyancsak az első egységhez tartozik Raisz Anikó tanulmánya,[22] melyben a szerző a vízre mint a nemzeti közös örökség részére tekint, és Kéri Szilvia munkája,[23] mely a jövő generáció életfeltételeinek biztosítását állítja középpontba. Immár a nemzetközi szemlélet kerül előtérbe a második részben, Aline Baillar -Tobias Schmitz munkájában,[24] Daphne Von Buxhoeveden - Belényesi Pál[25] írásában, Szappanyos Melinda[26] és Kecskés Gábor[27] tanulmányában. Szintén ebben az részben kapott helyet a tiszta vízhez, szennyvízelvezetéshez való jogot középpontba állító Pánovics Attila,[28] továbbá a minimális vízmennyiséghez való jog kérdését bemutató Szemesi Sándor[29] munkája. A kötet egyik szerkesztője, Greksza Veronika[30] tanulmányában azt hangsúlyozza, hogy szükség van egy a környezethez való jogot új alapokra emelő új európai alapjogi dokumentumra. A recenzens a kötet bemutatása során alapvető tendenciákra világított rá, példaként említette az intergenerációs szolidaritás és az intragenerációs szolidaritás jelenségét, továbbá személyes élményekkel színesítve osztotta meg az érdeklődő közönséggel a pazarló vízhasználat jelenségét.
Az Emlékkötet Herczegh Géza születésének 85. évfordulójára. A ius in bello fejlődése és mai problémái[31] címet viselő tanulmánykötetet Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Társadalomelméleti Intézet, Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék) tolmácsolásában ismerhették meg az érdeklődők.
A kötetben szereplő 13 tanulmány mind a nemzetközi jog egyik szegmenséhez, a humanitárius joghoz kapcsolódik. A recenzens elsőként Ádám Antal írását emelte ki, melyben a szerző Herczegh Géza életrajzát személyes élményeivel színesíti, és állapítja meg Benedek Ferenccel és Szotácky Mihállyal közösen folytatott eszmefuttatásaikról, hogy "aki ezeknek a szellemi villódzásoknak tanúja volt, nem mondhatta, hogy ennek a generációnak kari tagjai... nem képviseltek figyelmet érdemlő, színes szellemi-erkölcsi arculatokat."[32] Csapó Zsuzsanna tanulmányában[33] arra keresi a választ, szükséges-e a drón-hadviselés által jelentett kihívásokra új nemzetközi szerződés megalkotásával reagálni vagy elégségesnek bizonyulnak a jelenlegi szabályok. Hoffmann Tamás[34] írásának célja annak illusztrálása, hogy a büntető fórumok milyen szerepet töltenek be a humanitárius nemzetközi jog fejlődésében, míg Kajtár Gábor munkája[35] a Jugoszláv Törvényszék Fellebbviteli Tanácsa által a Tadić-ügyben elkövetett hibákat tárja fel. A kötetben helyet kapott Kardos Gábor egy a humanitárius nemzetközi jog és az emberi jogok nemzetközi védelmének viszonyáról folyó régi vitához kapcsolódó,[36] és Kardosné Kaponyi Erzsébet a terrorizmust definiáló és az emberi jogok védelmére vonatkozó dokumentumok világába bevezetésül szolgáló[37] írása is. A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséhez kapcsolódva Kirs Eszter a támogatók felelősségének definiálását, a támogatást jóváhagyó politikai és katonai vezetők büntetőjogi felelősségének rövid elemzését prezentálja.[38] Komanovics Adrienne tanulmányában[39] a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását szolgáló, már létező ellenőrzési mechanizmusok újraélesztése, reformja mellett érvel, és tagadja új módszerek, új monitoring létrehozásának szükségességét. A recenzens külön kiemelte Kovács Péter tanulmányát,[40] mely teljesen új szemszögből közelíti meg Buda várának 1686-os visszafoglalását azáltal, hogy a várban tartózkodó emberekről szól, és a Szent Liga által elkövetett atrocitásokra fókuszál. Izgalmas kérdéseket feszeget Lattmann Tamás tanulmánya,[41] és a kötetben helyet kapott Sulyok Gábornak a humanitárius intervenció és a védelmi felelősség fogalmi kérdéseivel foglalkozó,[42] továbbá Szalai Anikó a háború és béke jogát elemző[43] írása is. A tanulmánykötet Szappanyos Melinda művével[44] zárul, mely a vízhez való jog és a humanitárius jog kérdésének összekapcsolására koncentrál, azokat a helyzeteket vizsgálja, amikor a humanitárius jog normáinak
- 275/276 -
megsértése egyben a vízhez való jog megsértését is jelenti.
Nem került értékelésre, de elismeréssel említhetjük meg, hogy 2013-ban Ádám Antal szerkesztésében jelent meg "A pécsi Jogi Kar 90 éve" c. kötet, amely 18 tanulmányt tartalmaz. Szerzők a bevezető átfogó értékelés után részletesen mutatják be a Kar tanszékeinek korábbi és jelenlegi helyzetét és munkásságát. Többen utaltak azokra a problémákra, amelyek országunk és Karunk jelenlegi adottságai mellett megoldásra várnak.
A könyvbemutató záró mozzanataként Pókecz Kovács Attila köszönetét fejezte ki a résztvevőknek, külön kiemelve a szerzők és a recenzensek értékes munkáját és azt, hogy a bemutatott művek és az ismertetések magas tudományos színvonala egyben a rendezvény nívójának garanciáját is jelenti. A szervező végül tájékoztatta az érdeklődőket arról, hogy az őszre tervezett következő rendezvény ismét kiváló fórumot biztosít majd arra, hogy Karunk oktatói tudományos tevékenységének monografikus formát öltő eredményeit megismerhessük. ■
JEGYZETEK
[1] Privacy in the workplace. Data protection law and self-regulation in Germany and Hungary, Szőke Gergely László (ed.), HVG-ORAC, Budapest 2012
[2] Zsolt György Balogh, Falk Hagedorn, Attila Kiss, Gábor Polyák, Balázs Rátai, Tamás Szádeczky, Gergely László Szőke, Andreas Wiebe.
[3] Recent developments in labour law, Kiss György (ed.), Akadémiai Kiadó, Budapest 2013.
[4] Stein Evju: The relationship between state law, collective agreement, and individual contract; Takashi Araki: The relationship between state law, collective agreement, and individual contract. Japan's decentralized industrial relations with internal market oriented "flexicurity"; Luca Tičar: The relationship between state law, collective agreement, and individual contract. The case of Slovenia; Leszek Mitrusz: The relationship between state law, collective agreement, and employment contract: The case of Poland.
[5] Transnational collective bargaining and the institutionalized "social dialogue" at the EU level.
[6] Mario Vinkovič: The role of soft law methods (CSR) in labour law; Attila Kun: Innovative regulatory methods on the periphery of labour law: Inputs from CSR, soft law, procurement law, company law, and many more.
[7] Joellen Riley: Regulatory responses to the blurring boundary between employment and self-employment: A view from the Antipodes.
[8] Felicia Rosioru: The changing concept of subordination.
[9] József Hajdú: Protection of worker's rights in subcontracting in Europe.
[10] Orsola Razzolini: European definitions of economic dependency and the new boundaries of employment protection.
[11] György Kiss: The problem of persons having a similar legal status as employees (workers), and the absence of regulating this legal status in the Hungarian labour code: The "third estate" of the labour market.
[12] Benedek Ferenc - Pókecz Kovács Attila: Római magánjog, Dialóg Campus, Budapest - Pécs 2013
[13] Max Kaser - Rolf Knütel: Römisches Privatrecht, Juristische Kurz-Lehrbücher, C. H Beck, München 2014[20]
[14] Cseresnyés Ferenc: Politikai színterek. A politika fogalma, funkciói és lehetőségei a mediatizált világban. Publikon Kiadó, Pécs 2013
[15] EU-SCHOLA: Tanári kézikönyv az Európai Unióról. Greksza Veronika, Mohay Ágoston (szerk.), PTE ÁJK Európa Központ, Pécs 2012
[16] Right to Water and the Protection of Fundamental Rights in Hungary, Marcel Szabó, Veronika Greksza (ed.), PTE ÁJK Európa Központ, Pécs 2013
[17] Marcel Szabó: The New Concept of the Constitutional Protection of Water Bases.
[18] Lóránt Csink - Júlia Kovács T.: Paradigm Shift in the Constitutional Character of Environment?
[19] László Fodor - Ágnes Bujdos: Right to Environment and Right to Water in the Hungarian Fundamental Law.
[20] Erzsébet Kardos Kaponyi: Access to Safe Drinking-water in Hungary - with Particular Reference to the Issue of Arsenic in Water.
[21] Ede János Szilágyi: Affordability of Drinking-water and the New Hungarian Regulation Concerning Water Utility Supplies.
[22] Anikó Raisz: Water as the Nation's Common Heritage in the Frame of the Common Heritage of Mankind.
[23] Szilvia Kéri: Guaranteeing the Life Conditions of Future Generations in the Light of the Right to Water.
[24] Aline Baillar - Tobias Schmitz: Towards a Human Rights Based Water Governance: Challenges for the Post-2015 Thematic Consultations on Water.
[25] Daphne Von Buxhoeveden - Pál Belényesi: Upcoming Challenges for the Governance and Regulation of Eater Services in 2013.
[26] Melinda Szappanyos: Respect for the Human Right to Water in Hungary based on the Practice of Certain UN organs.
[27] Gábor Kecskés: Water Protection via the Implementation of EU Directives - Case Study of Hungary
[28] Attila Pánovics: Environmental Rights and the Enforcement of the Right to Water
[29] Sándor Szemesi: A Human Right to Water? The Mazibuko Case before the South African Constitutional Court
[30] Veronika Greksza: The Right to Water - a Specific Environmental Issue in need of a Comprehensive European System of Guarantees
[31] Emlékkötet Herczegh Géza születésének 85. évfordulójára. A ius in bello fejlődése és mai problémái, Csapó Zsuzsanna (szerk.), PTE ÁJK, Pécs 2013
[32] Ádám Antal: Herczegh Gézához fűződő emlékeimből, In: Emlékkötet Herczegh Géza születésének 85. évfordulójára. A ius in bello fejlődése és mai problémái, Csapó Zsuzsanna (szerk.), PTE ÁJK, Pécs 2013. 36. o.
[33] Csapó Zsuzsanna: Drónok harca - kérdések kereszttüzében. Van-e szükség új nemzetközi szabályozásra?
[34] Hoffmann Tamás: A Jugoszlávia Törvényszék szerepe a humanitárius nemzetközi jog fejlődésében.
[35] Kajtár Gábor: Az átfogó ellenőrzés mércéjének átfogó kritikája.
- 276/277 -
[36] Kardos Gábor: Támadás az emberi jogok ellen? A kettős felhasználású célpontok elleni támadás megítélésének néhány dilemmája.
[37] Kardosné Kaponyi Erzsébet: Értekezés a terrorizmus meghatározásáról és a humanitárius nemzetközi jog
[38] Kirs Eszter: Bűnsegédlet a nemzetközi büntetőjogban és az elhibázott Periąič-ítélet.
[39] Komanovics Adrienne: A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása: Kihívások és megoldások.
[39] Kovács Péter: Egy nancyi gobelin és ami mögötte van... Buda várának 1686-os visszavételekor elkövetett mészárlásról, hadijogi kilengésekről valamint korabeli következményeikről.
[41] Lattmann Tamás: A nemzetközi jog lehetséges szerepe az informatikai hadviselés területén.
[42] Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció és a védelmi felelősség fogalmi elhatárolása.
[43] Szalai Anikó: Hová lett a háború és béke jogának dichotómiája?
[44] Szappanyos Melinda: A vízhez való jog kikényszeríthetősége a humanitárius nemzetközi jogban.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanársegéd.
Visszaugrás
