A választottbíráskodás számára új kereteket biztosító 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban Vbt.) hatálya alatt a negyedik évet zárta a Kereskedelmi Választottbíróság, azaz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság.
2021-ben a választottbíráskodás szabályozásában két fontos változás történt. Egyrészt a Vbt. 1. § (4) bekezdése alapján 2021. január 1-jétől a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek.
Másrészt bővült a választottbírósági tevékenységet folytató intézmények köre is. A 2021. évi XXXII. törvény alapján 2021. október 1-jétől új központi költségvetési szerv jött létre. Ez a szerv a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a Hatóság létrehozza általános vitarendező fórumként a Koncessziós Állandó Választottbíróságot - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Kereskedelmi Választottbíróság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság mintájára. A 2021. évi XXXII. törvény 1. § (5) bekezdése úgy szól, hogy a Hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták rendezése érdekében, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. rendelkezéseivel összhangban működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot. A Választottbíróság Magyarország területén a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel kapcsolatos ügyekben ellátja az állandó választottbíróság e törvényben, a Ktv.-ben és a Vbt.-ben, illetve az e törvényekkel összhangban az ügyrendjében és az eljárási szabályzatban meghatározott feladatait. Ily módon a koncessziós szerződésekből eredő jogviták elbírálására 2021. október 1-től a magyarországi székhelyű választottbíróságok közül csak a Koncessziós Állandó Választottbíróság járhat el, ahogy ezt a Vbt. 59. § (2) bekezdés c) pontja is tartalmazza. A rendelkezésre álló információk alapján azonban a Koncessziós Állandó Választottbíróság még nem jött létre. Ez a szabályozás a koncessziós szerződésekből eredő jogviták elbírálása tekintetében nem jelent módosítást a jövőre nézve a külföldi választottbíróságok, továbbá az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság esetében. Érdekes helyzetet és negatív hatásköri összeütközést teremt viszont ez a szabályozás olyan esetleges jövőbeli jogviták esetében, ahol a felek 2021. október 1-jét megelőzően kötött koncessziós szerződéseikben esetleg más magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárását kötötték ki.
A jelenlegi választottbírósági szabályozás alapelve, hogy elkülöníti az egyes állandó választottbíróságok tevékenységi körét. Az állandó választottbíróságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek egyes ügycsoportok elbírálására. Főszabályként a Vbt 59. § (1) bekezdése szerint Magyarországon állandó választottbíróságként a Kereskedelmi Választottbíróság, illetve az eljárási szabályzata szerint megalakított választottbírósági tanács jár el. Ugyanakkor az (1) bekezdéstől eltérően
a) a sportról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - a Sport Állandó Választottbíróság,
b) a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - az agrárkamara által működtetett választottbíróság,
c) a koncesszióról szóló törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - a Koncessziós Állandó Választottbíróság,
illetve az eljárási szabályzatuk szerint megalakított választottbírósági tanács jár el.
A Kereskedelmi Választottbíróságot figyelembe véve ez a kizárólagos hatásköri rend a régi Vbt. szabályozásához képest leszűkíti a Kereskedelmi Választottbíróságához fordulás lehetőségét. Ehhez társul még további korlátozásként, hogy 2018. január 1. óta nincs helye választottbírósági eljárásnak a fogyasztói szerződések esetében. A Ptk. 8:1. § 3. pontjában található "fogyasztó" meghatározás szerint fogyasztó az, aki a szakmája,
- 43/44 -
önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Az elmúlt négy év tapasztalata alapján megállapítható, hogy nehezen értelmezhető ez a rendelkezés olyan esetekben, ahol pl. a magánszemély nagy értékű ingatlant vásárol, ad el, vagy ingatlant építtet, hiszen ilyen esetekben a "fogyasztó" szó jelentése nem adekvát a magánszemély szerződésbeli szerepével. Míg a régi választottbírósági törvény, az 1994. évi LXXI. törvény 3. § (1) bekezdése úgy szól , hogy a bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, addig a jelenlegi törvény ezt a rendelkezést megfordítja, és azt mondja, hogy ha a megkötött szerződés szerint az egyik fél gazdasági tevékenységgel nem hivatásszerűen foglalkozó természetes személy, nincs helye választottbírósági eljárásnak. Nagyon sok érdeklődés és több benyújtott kereset is azt mutatja, hogy ez a megfordított megfogalmazás a gazdasági élet jelentős szelete elől zárja el a választottbíráskodás lehetőségét, és a természetes személyek szigorúan vett gazdasági tevékenységükön kívül, még ha akarnák, sem tudnák a választottbíróságot gyors, egyfokú vitarendező fórumként igénybe venni. Különösen nehéz hatásköri kérdést jelent az egyéni vállalkozók szerződéseinek elbírálása, és csak a választottbírósági eljárásban derül ki - gyakran hosszú bizonyítási eljárást követően -, hogy nem járhat el az ügyben a választottbíróság, mert az adott szerződést gazdasági tevékenységi körén kívül kötötte az egyéni vállalkozó. 2021-ben három ügyben kellett megszüntetni az eljárást, mert fogyasztói szerződésnek minősült az alapul fekvő szerződés.
Az új választottbírósági törvény hatálybalépése óta az ügyforgalom egyenletes, hasonló ügyértéket mutat. 2021-ben 81 ügy érkezett be a Kereskedelmi Választottbíróságra és 97 ügy fejeződött be. Ezzel az elmúlt évekhez hasonló számban nyújtottak be ügyeket, a lezárt ügyek száma azonban jóval, mintegy 50%-kal magasabb volt, mint a 2020. évben.
1. ábra
Az új választottbírósági törvény alapján, 2018-tól a két megszűnt választottbíróságot (Energetikai Állandó Választottbíróság és Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság) megnevező választottbírósági kikötések esetében a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre arra, hogy elbírálja az ilyen kikötéssel rendelkező szerződésekből fakadó jogvitákat. 2021-ben már egyetlen olyan ügy sem érkezett be, amelyiknek az eredeti választottbírósági kikötése a beolvadt választottbíróságok illetékességét tartalmazta volna. Így elfogytak ezek az ügyek az ügyforgalomból. Nem jelenti az eredeti kikötések hiánya azt, hogy ne lennének az ügyforgalomban pénz- és tőkepiaci, illetve energetikai tárgyú eljárások, 8 pénzpiaci és 4 energetikai cég szerepel a beadott ügyekben félként.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
