https://doi.org/10.59851/mj.72.09.10
A pécsi származású Sólyom László egész életében hűséges maradt szűkebb értelemben vett szülőföldjéhez, így elkötelezett környezetvédőként aktív szerepet vállalt a Zengőre tervezett katonai lokátor építését megakadályozó civil tiltakozásokban, s a Mecsek iránti kötődése okán - mások mellett - Kisújbánya természeti és kulturális értékeinek megőrzését is aktívan támogatta. Emléke előtt tisztelegve barátai, pályatársai egy róla elnevezett turista emlékutat avattak a Kelet-Mecsekben. A megemlékezés során felidézték Sólyom László kötődését szülőföldjéhez, Pécshez és a Mecsekhez, valamint a joghoz és a művészetekhez fűződő viszonyát is felelevenítették, mégpedig egykori mestere és példaképe, Eörsi Gyulához fűződő szoros kapcsolatára kitekintéssel.
Kulcsszavak: Sólyom László; megemlékezés; jog és művészet; Eörsi Gyula
László Sólyom, who was born in Pécs, remained faithful throughout his life to his native region in the narrower sense. As a committed environmentalist, he took an active role in the civilian protests that successfully blocked the construction of a military radar station planned for Zengő, and, due to his deep attachment to the Mecsek, he also actively supported the preservation of the natural and cultural heritage of Kisújbánya, among other causes. In his honor, friends and colleagues inaugurated a memorial hiking trail named after him in the Eastern Mecsek. During the commemoration, they recalled László Sólyom's deep ties to his homeland, Pécs and the Mecsek, as well as his lifelong relationship with law and the arts, highlighting his close connection to his former mentor and role model, Gyula Eörsi.
Keywords: László Sólyom; commemoration; law and art; Gyula Eörsi
Sólyom László akadémikus, a Magyar Köztársaság és az Alkotmánybíróság volt elnöke emléke előtt tisztelegve a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, Hosszúhetény és Kisújbánya községek, a Neuglashütte Német Nemzetiségi Kultúrfalu Egyesület, továbbá számos tisztelő, barát, pályatárs, tanítvány, valamint a családtagok támogatásával és részvételével 2025. május 3-án tartották a "Sólyom László-emlékút" ünnepélyes avatását a Kelet-Mecsekben. Az 5,3 km hosszú emlékút a Zengő csúcsát köti össze a Cigány-hegyen álló kilátóval, a sárga sávval jelölt turistaút mentén haladva. Az avató ünnepség részeként Felföldi László püspök, a Pécsi Egyházmegye főpásztora mondott imát, és áldotta meg az emléktáblát, valamint Landi Balázs egyetemi docens, Sólyom László volt munkatársa mondott megemlékező beszédet, amit az alábbiakban közlünk.
* * *
Kedves Sólyom család, tisztelt Ünneplő Közösség!
Az emlékút gondolata, de különösen annak helyszínei, a Zengő, Püspökszentlászló, az Üvegesek útja, Kisújbánya és a fölé magasodó Cigány-hegy, vagyis a Kelet-Mecsek és persze Pécs közelsége, Sólyom László életében mind meghatározó élmények, hangulatok és helyszínek, amik éppen ezért hitelesen emlékeztetnek minket és minden más természetjáró és szerető embert is Sólyom Lászlóra.
Pesti János nyelvész, kutató és tanár, aki szintén e vidékről származik, a hegyháti Alsómocsolád szülöttje, s már csak az emlékút létrejöttét szervezők, támogatók egyike, Hosszúhetény község közelsége okán említem meg, hogy a "Hosszúhetényi szótár" társszerzője is, szintén nagy tisztelője volt Sólyom Lászlónak, akinek 80. születésnapjára még egy verset is költött. A kis köszöntő költemény így szól:
"Pécs városa sej, a szívem csücske
az marad mindétig.
Szebben szól ám itten a madárdal
kékebb itt az ég is.
Álmaimban sej-haj, visszatérek örvendező szívvel.
Itt születtem, és itt eszmélkedtem
Pécs ezért nagy kincsem.
Király utca, Széchenyi tér: nekem "örök város"
mindig ide vágyom.
A mecseki erdők csendje zendül [Misinán s a Zengőn]
nincs szebb a világon.
(Szörzötte e dalocskát: Pesti János, a pécsi dalnok)"
Az emlékút gondolata és annak helyszínei éppen ezért nemcsak hitelesek, hanem - Sólyom Lászlóhoz kötődő személyes élményeim, tapasztalataim és érzéseim szerint - ez az emlékút egyenesen Sólyom László szívéhez és lelkéhez vezet!
Bár Sólyom László 1965 nyarán elhagyta Pécset, mivel Erzsébet asszony, későbbi felesége a pesti bölcsészkaron tanult, a kapcsolata és kötődése mindvégig megmaradt szűkebb értelemben vett szülőföldjével, Pécs városával és a Mecsekkel.
Együtt gondolkodott és tevékenykedett, sőt ha lehetőség kínálkozott, érvelt a térség fejlesztése érdekében, s bizony együtt szomorkodott és bosszankodott, sőt ha kellett, tiltakozott e határ menti és sok egyéb szempontból is perifériára szorult térséget sújtó, vagy csak nem értő, azt mégis alapjaiban érintő és sértő döntések ellen.
Idős korában gyakran járt vissza gyermek- és fiatal kora helyszíneire: szeretett felsétálni a Tettyére, a Kodály Központban - melyet fia, Sólyom Benedek tervezett - koncertet meghallgatni, vagy csak egy pohár bor mellett üldögélni kedvenc helyén, a Barbakán teraszán, a Székesegyház mögött, a várfalak tövében; de idős korára kapta ajándékul a sorstól az emlékutat támogató, szervező másik kis települést és közösséget, Kisújbányát, mely egy újabb és erős szállal fűzte Őt ide. Mindezeket úgy is jellemezhetnénk, mint Sólyom László hűségének és mélyen megélt, szemérmes hazaszeretetének - külső szemlélő számára is kézzel fogható és megtapasztalható - tanúbizonyságait.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
