"I always like to know everything about my new friends, and nothing about my old ones"
Oscar Wilde: The Picture of Dorian Gray
Mindhárom európai közösség - tagállamaik alkotmányos hagyományaiból eredeztetve[1] - rendelkezik/ett[2] a főhatalom által okozott károk megtérítéséről. Ez a felvilágosodás jogállamiság gondolatára visszaveztett elvárás,[3] az alapító szerződésekben végül két különböző struktúrában jelent meg: az egyik az ÉSZAK Szerződés 40. és az ehhez képest lex specialis 34. cikkekben szabályozott, alapvetően a francia jogra visszavezethető konstrukció, mely a faute de service, illetve a faute personelle fogalamival operál, illetve a másik az EKSz. jelenlegi 288.,[4] illeteve az ezzel szövegszerűen egybevágó[5] Euratom-Szerződés 188. cikkeiben létrehozott felelősségi rendszer. Alapvetően ez
- 271/272 -
utóbbi alakzat egyes jellemzőit - a szerződésen kívüli felelősséget - vizsgálja e tanulmány, de bizonyos kérdésekben vissza kell nyúljunk a már nem hatályos ÉSZAK szerződéshez, mely sok tekintetben erős befolyást gyakorolt a másik két szerződés körében kialakított gyakorlatra.
Még mielőtt a szerződésen kívüli felelősség egyes tényállási elemei bemutatásába kezdenék, nélkülözhetetlen előkérdés a szerződésen kívüli felelősség fogalmának legalábbis vázlatos tisztázása.[6] Ennek a terminológiai tisztázásnak nem csak elméleti, hanem kevéssé alábecsülhető gyakorlati haszna is van: ugyanis az Európai Bíróságnak[7] (EUB) - illetve felállítása óta az Elsőfokú Bíróságnak (EB) - az alávetés esetét leszámítva, csak a szerződésen kívüli felelősség körében van joghatósága, a szerződéses felelősség elbírálására a tagállamok bíróságai hivatottak.[8]
A szerződések szövege, legáldefiníció híján,[9] egy tekintetben nyújt biztos eligazodást: egy tényállás vagy a szerződéses vagy a szerződésen kívüli felelősség körébe esik - tertium non datur.[10] Uralkodónak tekinthető az irodalomban az az álláspont, melyet magam is osztok, hogy a 288. cikk (2) bekezdését az államfelelősségi igények közösségi jogi megfelelőjének tekintsük.[11],[12]
Amiből következik a többségi álláspont szerint,[13] hogy a szerződéses felelősség területét nem koncipiálhatjuk klasszikus kategóriák szerint, hanem a kvázikontraktuális és kvázideliktuális igényeket is a 288. cikk (1) bekezdése alá kell szubszumáljuk:[14] így a culpa in contrahendoból,[15] a megbízás nélküli ügyvitelből, a gazdagodásból,[16] tulajodonos-birtokos közötti jogviszonyból, egyoldalú jogügyletekből származó igényeket is. A clausula rebus-ből fakadó igények, így a szerződés hozzáigazítása a megváltozott körülményekhez, szerződésesnek minősül-nek.[17]
- 272/273 -
A szerződéses felelősség az EKSz. 282. cikke alapján kötött szerződéseket fogja át, mely lehet akár magánjogi, akár közjogi szerződés,[18] amennyiben ez utóbbira az adott tagállam joga szerint van lehetőség.[19]
Ezekre a szerződésekre, legalábbis a magánjogiakra,[20] az alkalmazandó jogot a többségi álláspont szerint a fórum nemzetközi magánjogi szabályai szerint kell megállapítani.[21] A kisebbségi vélemény szerint azonban abból, hogy a tagállamok jogához idomul a Közösség jogképessége, az következik, hogy nem nevezhető külföldi személynek a Közösség, és nincs helye a nemzetközi magánjognak.[22] Ez a végkövetkeztetés hatással lehet akár a jogválasztási klauzula megítélésre is: hiszen ha két nemzeti jog szerint minősülő jogalanyról van szó, akkor kérdéses, hogy külföldi elem híján,[23] mennyiben vonhatják ki jogügyletüket saját jogrendjük alól.
Ez a kisebbségi álláspont elsiklik a fölött, hogy abból, hogy a Közösség nem külföldi személy még nem következik az, hogy belföldi jogi személy lenne. Ugyanis a Szerződés nem egy maghatározott jogrendhez kapcsolja a jogi személyiséget, - pl. székhelyhez hanem minden tagállamhoz, vagyis a Közösség nemzeti, belső jogi forgalomban - negatív fogalommal - anacionális, illetve - pozitíve formulázva - plurinacionális személyiséggel rendelkezik.[24] Ezt a következtetést implicite megerősíti, hogy az Európai Bíróság is elismeri a felek szabadságát az alkalmazandó jog meghatározásában.[25]
Nagyon csábító a Közösség felelősségét egy másik oldalról is lehatárolni, mégpedig, azt mondani, hogy nem a közösségi magánjog[26] - Gemeinschaftsprivatrecht - által rendezett felelősségi alakzatról van szó. Ezt alátámasztja, hogy a Közösség szervei még nem alkalmazták a közösségi magánjog eddigi eredményeit saját szerződéses kapcsolataikban.[27] Mindemellett nem kizárható, hogy a jövőben a magánjogi, felelősségi szabályok közelítése hatással lehet a közösségi jogi felelősségre: a 288. cikk (2) bekezdése alapján, mely megnyitja a közösségi jogot a tagállami jogok közös elvei irányába.[28] Így például a szerződésen kívüli felelősség területén is kifejezetten alkalmazandónak tartanám a késedelmi kamatok megállapítására[29] a fizetési késedelmek leküzdésére született 2000/35/EK sz. irányelvet, mely figyelembe vétele magából a közösségi jogból is következne.[30]
A 288. cikk a szerződésen kívüli felelősség tényállási elemei közül csak egy torzót tartalmaz,[31] annak lényegi elemeit a bírói jogalkalmazásnak kellett kitöltenie.
- 273/274 -
A Szerződés által - többé-kevésbé - szabályozott elemek a következők:
- Felelőssé tehető:[32] a Közösség
- A felelősséget érvényesítheti: aki
- felelősség előfeltételei:
• kár
• összefüggés
• egy szerv tevékenysége
• feladataik teljesítése
- Jogkövetkezmény: kártérítés
Már a felsorolt tényállási elemek sem teljesen alkalmasak a szubszumcióra, és ez fokozottan igaz minden egyéb modalitásra - jogellenesség, vétkesség, illetve minden egyéb olyan értékelő mozzanat, ami a felelősség kiváltásához szükséges -, melyeket "a tagállamok jogában közös általános elvekre" bízták a szerződő felek.
Kevésbé nyilvánvalóan, de hasonló szabályozás volt jellemző az ÉSZAK Szerződésre is, mely a 40. cikkben a faute de service illetve a faute personelle fogalmával operált. Ez is tagállami rendelkezésre vezethető vissza[33] - a francia felelősségi jogban ismert fogalmakról van szó - vagyis implicite ez is jogösszehasonlítást igényel[34]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
