https://doi.org/10.59851/psz.10.2.2
A jelen tanulmány a digitális parlament elképzelt jövőjét hivatott bemutatni, mely már alkalmazkodik korunk technológiai fejlettségéhez. A felvázolt elképzelés szerint az informatikai eszközök és a mesterséges intelligencia részben vagy teljesen felváltja a hagyományos jogalkotási, szavazási folyamatokat, ezáltal is növelve ezen folyamatok hatékonyságát.
Tekintettel arra, hogy parlamenti munka digitalizálása több módon is történhet, arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljunk ezek közül egy elképzelést, melyben kitérünk a digitális parlament működésére, a képviselőket, és az állampolgárokat érintő változásokra, újdonságokra, valamint arra, hogy miként tud segítségül szolgálni a mesterséges intelligencia az egyes jogszabálytervezetek, határozati javaslatok, előterjesztések összeállításában, ellenőrzésében stb. Természetesen a téma előnyeinek részletezése mellett elengedhetetlen a digitális parlament működésének lehetséges veszélyeiről is szót ejteni, különös figyelemmel a kibertámadásokra, hiszen mint az köztudott, az informatikai rendszereket fenyegető támadások világszerte hatalmas veszélyeket hordoznak magukban. Ezen potenciális támadások közül fejtünk ki néhányat röviden. Bár valós veszélyeket is rejt magában a parlamenti munka digitalizálása, a lehetséges hátrányok mellett a digitális megoldások használatával mégis lehetőség nyílik a parlamenti feladatok hatékonyabb, gyorsabb és talán pontosabb elvégzésére.
Kulcsszavak: digitális parlament, mesterséges intelligencia, kiberbűncselekmények, átláthatóság, elektronikus szavazás
This study aims to present an envisioned future of the digital parliament, which already adapts to the technological advancements of our time. According to the outlined concept, information technology tools and artificial intelligence will partially or completely replace traditional legislative and voting processes, thereby increasing the efficiency of these procedures.
Given that the digitalization of parliamentary work can occur in multiple ways, we have attempted to outline one such concept, which discusses the operation of the digital parliament, the changes affecting representatives and citizens, as well as innovations and how artificial intelligence can assist in the drafting, review, and preparation of legal proposals, resolutions, motions, etc. Of course, in addition to detailing the benefits of this topic, it is essential to also address the potential dangers of operating a digital parliament, paying particular attention to cyberattacks, since, as is widely known, threats to information systems pose significant risks worldwide. We briefly highlight some of these potential attacks. Although digitalization of parliamentary work does entail real risks, alongside the possible disadvantages, the use of digital solutions also provides opportunities for more efficient, faster, and potentially more accurate execution of parliamentary tasks.
Keywords: digital parliament, artificial intelligence, cybercrime, transparency, electronic voting
A 2019-ben megjelent, pandémiát előidéző veszélyes vírus ellen a világ a felgyorsított egészségügyi fejlesztések mellett a "bezárkózást" volt kénytelen választani. Távtanulás keretében zajló tanórákra, távmunka végzésére, digitális audió-videó kommunikációra szűkültek a személyes kapcsolatok.
A pandémia miatt a digitális fejlesztések és a készségek elsajátítása, az eszközhasználat az addigi lassabb lépésekhez képest tempót váltott. Tanulók, hallgatók feladatokat oldottak meg az interneten, nyomtattak, szkenneltek, fotóztak telefonjaikkal és így küldték vissza webes felületen vagy e-mailben a feladatmegoldásokat.
A távmunkára átállás a jellemzően íróasztalnál dolgozók ezreit, tízezreit érintette.
A digitális megoldások felgyorsításának a folyamata a parlamenti munka modernizációjára is ösztönzőleg hatott. Az Interparlamentáris Unió (továbbiakban: IPU) 2020-as összefoglaló jelentése pozitívan értékelte a parlamentek működését érintő digitális fejlesztéseket:
- a parlamentek működése átalakulásban van: digitális megoldások, így többek között a távmunka, a felhőszolgáltatások igénybevétele előtérbe került,
- 37/38 -
- az országok előre hozták a parlament digitális fejlesztéseit,
- a távmunka végzését jogilag szabályozták,
- a fejlesztéseket felhasználóbarát eszköztárra átállás jellemezte,
- a parlamenti munka aktivitása az eszközök kezelése révén nőtt,
- a beruházási igények a technológia alkalmazhatósága, a fejlesztések felé fordultak, így a technikai eszköztár, például sávszélesség növelésére, a technikai eszköztár bővítésére.[1]
Az IPU négy évvel az addig összegyűjtött tapasztalatokat elemezve a digitális fejlesztések irányára is tett ajánlásokat.
Némi kritika engedtessék meg az irányban, hogy ezek a javaslatok a digitalizáció körében általában megteendő lépéseken nemigen lép túl. Így a fejlesztéseknél figyelembe veendő:
- a megfelelő és biztonságos digitális rendszerek telepítése, valamint ezek üzemeltetése során a biztonságnak ki kell terjednie:
- a képviselők jelenlétének, a parlamenti munkatársaknak a regisztrálására,
- az elektronikus szavazásra,
- a technológia alkalmas legyen az élő közvetítésre, és a videóra rögzítésre.
Említést érdemel a lett parlament, amely teljes mértékben alkalmas már a parlamenti, bizottsági ülések, szavazások digitalizált technológiával történő lebonyolítására.[2]
- A parlamenti információk digitalizálása, visszakereshetősége, a képviselők, munkatársak, szakértők, állampolgárok általi elérhetőségének;
- a képviselők, parlamenti munkatársak digitális készségeinek fejlesztése;
- A polgárok beleszólásának biztosítása. Ez az egyetlen olyan javaslat, ami egy figyelemre méltó konkrétumot említ, ez pedig a Botswana Speaks weboldal, ahol állampolgárok értesülnek a parlament munkájáról, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a törvények szövegére.[3]
Regisztrált felhasználók érhetik el az oldalt. Ez már egy biztosíték a kulturált vitához, a kritika kifejtéséhez.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás