5: 64. § [Semmisség]
(1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen.
(2) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(3) A szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre jogszabály feljogosít.
(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása, illetve a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
1. A Javaslat fenntartja a semmis és a megtámadható szerződések közötti megkülönböztetést. Az érvénytelenség két fajtája közötti lényegi eltérés abban áll, hogy a semmisségi ok miatt a szerződés a törvény erejénél fogva (ipso iure) érvénytelen, a megtámadhatóság esetén viszont a szerződés érvényes, érvénytelenné csak akkor válik, ha az arra jogosult az előírt határidőn belül eredményesen megtámadja. A semmisség és megtámadhatóság közti elvi megkülönböztetés fenntartása mellett a Javaslat több -elsősorban a semmisség jogi jellegét érintő - piaci szemléletű változást vezet be.
2. A semmisség esetén az érvénytelenség a törvény erejénél fogva áll be, ezért arra főszabályként bárki és határidő nélkül hivatkozhat. (A főszabály alóli kivétel az ún. relatív semmisség, amikor a semmisségre csak az egyik fél érdekében lehet hivatkozni, például fogyasztói szerződés, vagy cselekvőképtelen személy szerződéskötése esetén). A semmisség megállapításához külön eljárásra sincs szükség. Ezért hivatkozni lehet rá peres előzmények nélkül is, például adóhatósági, közbeszerzési vagy versenyhatósági eljárásban. Mindez természetesen nem zárja el a (3) bekezdésben meghatározott személyeket attól, hogy a semmisség megállapítását peres eljárásban kérjék.
A semmisség jogi jellegére vonatkozó megváltozott szemlélet elsősorban a bíróság hivatalból történő eljárását érinti. A Javaslat expressis verbis kimondja, hogy a szerződés semmisségét a bíróságnak - mivel megállapításához külön eljárásra nincs szükség - bármilyen eljárásban hivatalból észlelnie kell. Ez megfelel a korábbi magyar magánjogi felfogásnak is. A semmisség hivatalból történő észlelése azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeit hivatalból alkalmazhatja. A semmisségi ok észlelése kizárólag annyit jelent, hogy a felek által célzott joghatás nem érhető, el, vagyis a semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha a semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik, sőt akár mindketten figyelmen kívül hagyását kéri. Az érvénytelenség hivatalból alkalmazott jogkövetkezménye tehát az, hogy a bíró a semmis szerződés alapján előterjesztett igényt - mint alaptalan keresetet - elutasítja. A bíróság más tekintetben azonban nem rendelkezik az érvénytelenség jogkövetkezményeiről. A bíróság tehát hivatalból nem hoz döntést sem az eredeti állapot helyreállításáról, sem az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeiről. Ezért, ha bármelyik fél a semmisnek minősített szerződés alapján történt vagyonmozgás rendezését kívánja, úgy ehhez külön kereseti, illetve viszontkereseti kérelmet kell előterjesztenie. Más szóval az érvénytelenség feleket érintő jogkövetkezményei ugyanolyan eljárásjogi szabályok szerint érvényesíthetők, mint bármely más polgári jogi igény. A Ptk. gyakorlatában kialakult felfogás szerint semmisség esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek teljes körű hivatalbóli alkalmazását az indokolta, hogy a közérdek védelmének a felek magánérdekével szemben is feltétlenül érvényesülnie kell. A Javaslat az ügyészt jogosítja fel arra, hogy a közérdek védelme érdekében peres eljárást indítson a semmisség megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása érdekében. A közérdekvédelmét nem a bíróság hivatalbóli eljárásának, hanem az ügyészi keresetindításnak, és az így lefolytatott pernek kell szolgálnia.
A semmisségre való hivatkozásnak korlátját jelentik a polgári jog alapelvei is. A "saját felróható magatartására előnyök szerzése érdekében hivatkozni nem lehet" elve erősebb, mint a semmisséghez és annak hivatalbóli észleléséhez fűződő érdek. Ezért anélkül, hogy a törvényszöveg ehelyütt deklarálná, az alapelvből következik, hogy a semmisségre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat általában az, aki ennek okát felróható magatartásával maga idézte elő; az ilyen személy is hivatkozhat azonban a másik fél felróható magatartására.
3. A bírói gyakorlat jogértelmezése világított rá, hogy a semmisségre történő hivatkozási lehetőség nem jelent egyben ugyanilyen széles keresetindítási jogosultságot is. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy a Pp. szabályai szerint keresetindítási joga az érdekeltnek van, vagy annak, aki rendelkezik olyan jogosítvánnyal, hogy más jogának érvényesítése céljából keresetet indíthasson. A semmis szerződésekkel kapcsolatos perindítási lehetőséget ezért vagy a jogi érdekeltség (jogviszony) vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás alapozza meg. A Javaslat tételes szabályként fogadja el a kialakult joggyakorlatot.
4. A Ptké. 36/A. §-a felhatalmazást adott az ügyész számára a keresetindításra. Ezt a rendelkezést átvéve a Javaslat biztosítja a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a semmisség megállapítása és jogkövetkezményeinek levonása iránt az ügyészi keresetindítás lehetőségét. A rendelkezés elvileg korlátozás nélkül bármilyen semmisségi ok esetére megnyitja az utat az ügyészi keresetindításhoz, de ebből nem következik, hogy minden konkrét esetben a semmisség fennállása egyúttal a közérdek sérelmét is okozza. Ezért a semmisség ellenére az ügyészi kereset alaptalan is lehet. A Javaslatnak nem célja, hogy az ügyész a felek helyett és érdekükben terjesszen elő semmisségi keresetet, a törvényi rendelkezés célja kifejezetten a közérdek védelme, például olyan esetben, amikor a semmisségi ok természete folytán a felek egyikének sem érdeke az érvénytelenség megállapítása.
5: 65. § [Megtámadhatóság]
(1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(3) A megtámadási jog a másik félhez intézett nyilatkozattal vagy a bíróság előtti érvényesítéssel a szerződés megkötésétől számított egy éven belül gyakorolható.
(4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után - a megtámadási ok ismeretében - a szerződést megerősíti vagy a megtámadás jogáról lemond.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
