A tanulmány a kábítószerfüggők és a kábítószerfüggő elítéltek jogi megítélésével és kezelési lehetőségeikkel foglalkozik. Megvizsgálja néhány európai ország kábítószer problémáit, a leggyakrabban fogyasztott drogokat, és a fogyasztás elterjedtségét. A kutatás középpontjában áll az is, hogy az említett országok jogszabályai milyen módon ítélik meg a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket.
A dél-európai államok közül Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot szeretném kiemelni. A kábítószerek elterjedtsége szempontjából hasonló képet mutatnak. A kábítószerfüggők rehabilitációja és a nyújtott szolgáltatások terén is kevés a különbség a két ország között. Kiemelést érdemel, hogy míg Portugáliában a LAAM szubsztitúciós programok viszonylag elterjedtek, addig Spanyolországban csak másodlagos szerephez jutnak. Olaszországban metadon-szubsztitúciós kezeléseket alkalmaznak a leggyakrabban.
Kitekintek Svájcra, Luxemburgra, valamint Finnországra is. Svájcban minden kanton maga dolgozza ki a programokat és a segítségnyújtási terveket. Sikeresek az országos drogfüggőket segítő programok. Fontos körülmény, hogy a kannabisz fogyasztását dekrimina-lizálták, és a droghasználatot érintő büntetéseket csökkentették.
Látni fogjuk, hogy a finnek nagy része a kábítószerfogyasztást marginális kérdésnek tartja.
A többi európai országhoz képest a drogok használata is kevésbé általános. A kábítószer-fogyasztás az ország déli területein és a nagyvárosokban a leggyakoribb.
Luxemburgban a kannabisz fogyasztását dekrimi-nalizálták, a droghasználatra vonatkozó büntetési tételeket leszállították.
Norvégiában a többi európai állammal összehasonlítva az illegális drogfogyasztás elterjedtsége relatíve alacsony volt az 1990-es évekig. Az 1990-es évek második felében azonban a fiatalok körében jelentősen megnőtt a kannabisz és amphetamin fogyasztók száma.
A norvég drogpolitikát multidiszciplináris megközelítés jellemzi, különös hangsúlyt fektetve a prevenció, a kezelés és a rehabilitáció egyensúlyára.
A kelet-európai országok közül Romániát és Csehországot szeretném kiemelni. A jugoszláviai háború kitörésével a Balkán kábítószer útvonala átkerült Romániába. A Balkánról származó heroin 80%-a Románián halad át, és jut el a rendeltetési helyére, Nyugat-Európába. E jelenség hatására megnőtt a kábítószer fogyasztók száma is. A román kábítószerpolitika a többi országhoz viszonyítva nagyon szigorú: nincs különbség a kemény és könnyű drogok között. A büntetés ugyanolyan mértékű, és a kábítószer fogyasztása is büntetendő cselekmény.
A Cseh Köztáraságban a drogproblémát kezelő rendszer az állami és a nem kormányzati szektorban működik. 1993 óta a cseh drogpolitika tudatosan megtervezett, gyorsan fejlődött a kábítószer-függőket kezelő hálózat.
Szlovéniában az illegális kábítószerek hasonló gondokat okoznak, mint Európa más országaiban. Az egyik legnagyobb problémát a heroin fogyasztás jelenti. A kannabisz a legnépszerűbb kábítószerek közé tartozik, emellett az új szintetikus drogok fogyasztása is nő.
A heroin befecskendezés túlsúlyban van az ópiátok használatával szemben, de szerencsére a drogfogyasztók között járványméretű AIDS/HIV fertőzés nem mutatható ki.
Szlovéniában különböző szociális és gazdasági okok húzódnak meg a drogfogyasztás mögött.
A korlátozott gazdasági kilátások és a hagyományos értékek elvesztése miatt a fiatal korosztályban találhatók a legnagyobb arányban a kábítószer-fogyasztók. 1989 előtt az intravénás kábítószerek jelenléte elhanyagolható volt, az utóbbi öt évben azonban egyre súlyosabbá válik a helyzet.
A szlovén Btk. 196. § és 197. § tartalmazza a kábítószerre vonatkozó szabályokat (Közlöny RS 63/94). Eszerint narkotikumok és pszichotrop anyagok illegális előállítása és kereskedelme, valamint illegális kábítószerek használatának megkönnyítése bűncselekménynek minősül. A Btk. az illegális kábítószerek saját használatra történő birtoklását nem minősíti bűncselekménynek, de annak tartja a Narkotikumok Előállításáról és Kereskedelméről szóló törvény. (Hivatalos Közlöny 108/99).
A Btk. 66. § kötelező jelleggel ír elő kezelést a kábítószer- és alkoholfüggők számára. Az az elkövető, akinek bűncselekménye kábítószer- vagy alkoholfüggőségének tudható be, köteles kezelésben részt venni. A kezelésre büntetés-végrehajtási intézetben vagy kezelő helyen kerül sor. Feltételes elítélés esetén bírói mérlegeléstől függ, hogy a kezelés kötelező-e. (Hivatalos Közlöny RS 17/78 162. §, 163. §, 164. §, 165. §) (Kostnapfel Rihtar, 2002:15).
A nagyobb városokban (Ljubjana, Maribor, Koper, Krany) a heroinhasználók számára széles körű - alacsony és magas küszöbű - lehetőségek vannak a kábítószer-függőség orvoslására. Szlovéniában a kábítószerfüggők számára számos közintézményben van fekvő- és járóbeteg-ellátás. Közel 60 Szociális Munka Központban folyik utógondozás és megelőzés.
Több mint 80 közintézmény feladatai között szerepel a drog iránti kereslet csökkentése. A nem kormányzati szervek is fontos szereppel bírnak: terápiás központokat működtetnek, ártalomcsökkentő és prevenciós szolgáltatásokat nyújtanak. Negyvenre tehető az ilyen jellegű feladatokat ellátó nem kormányzati szervek száma.
Ljubljanában található az egyetlen kórház, amely fekvőbeteg ellátást nyújt a kábítószerfüggőknek. A betegek detoxikálása után, kábítószermentes kezelés következik. Csak egészségügyi biztosítással rendelkezők vehetik igénybe a szolgáltatást. Ezenkívül pszichiátriai klinikákon is létezik kábítószermentes kezelés. Tizennyolc központ specializálódott járóbeteg ellátásra, amelyekben a drogfüggők kezelésével és a prevencióval foglalkoznak. Ezeken a helyeken metadon- és szubsztitúciós programok működnek.
Az egyetlen szlovén terápiai program (Projekt Clovek) szintén Ljubljanában található. Ezenkívül a heroinfüggők számára fenntartott egyetlen folyamatosan működő ártalomcsökkentő program is Ljubljanában található.
A Stigma Projecten belül léteznek a "toppanj be (drop-in) és a tűcsere programok, valamint tanácsadás jellegű szolgáltatások és "elérési programok" is.
Az 1992 és 1999 között készített országos iskolai felmérés kimutatta, hogy a kábítószerfogyasztó fiatal korosztály ma már a 16 és 20 év közöttieket öleli fel. Aránytalan növekedés figyelhető meg a kannabisz, a varázsgombák és az ecstasy elterjedtsége terén. Az ópiátok kevésbé népszerűek. A 13-14 és 15-16 évesek körében is az előbb említett kábítószerek használatosak, de a kannabisz a legelterjedtebb.
A felnőtt populációban a droghasználat emelkedő tendenciát mutat, amihez azonban nem járul hozzá jelentős mértékben a heroinfogyasztás. 2000-ben kismértékű csökkenést mutatott az intravénás kábítószerek használata. Legnagyobb mennyiségben az ópiátok kerülnek elfogyasztásra. A kannabisz a legkedveltebb drogok közé sorolható. Az ecstasy jellegű drogok használata nem jelentős. A többféle kábítószerrel élők aránya az utóbbi öt évben csökkenő tendenciát mutat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
