2013-ban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) harmadik alkalommal mérte fel a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait. A válaszadó intézmények között a helyi önkormányzatok aránya (45,8%) volt a legmagasabb. Az ÁSZ munkatársainak alábbi összefoglalójából megismerhetik a felmérés eredményeit, tájékozódhatnak a korrupciós kockázatoknak leginkább kitett területekről, a kockázatok mértékéről és az azokat mérséklő kontrollokról.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-ben indította el a "Korrupciós kockázatok feltérképezése - Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése" című, európai uniós forrásból megvalósított Integritás Projektet. Az Integritás Projekt célja volt, hogy - önbevalláson alapuló adatbekéréssel - felmérje a közszféra intézményei korrupciós kockázatoknak való kitettségét, illetőleg azok mérséklésére hivatott ún. integritáskontrollok szintjét. A projekt a felmérésben résztvevő intézmények számára helyzetükről egyfajta "tükörképet" mutat be, ami alapot teremt a jövőbeni pozitív irányú elmozduláshoz. A felmérési eredményeket az ÁSZ a számvevőszéki ellenőrzéseket megalapozó kockázatelemzésekben is felhasználja. Összességében az integritás felmérések erősítik a társadalom által elvárt nyilvánossági, átláthatósági normáknak történő megfelelést, elősegítik a kormányzati szervek korrupcióellenes tevékenységét, és hozzájárulnak az integritás alapú közigazgatási kultúra fejlesztéséhez.
A 2013. évben az ÁSZ már harmadik alkalommal mérte fel a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, a felmérésben mintegy 1500 szervezet vett részt, amelyek közül megközelítőleg 1300 intézmény vállalta, hogy az elkövetkező felmérési években is segíti az ÁSZ Integritás Projektben kitűzött céljait. A válaszadó intézmények között a helyi önkormányzatok aránya (45,8%) volt a legmagasabb. A felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány mellett első alkalommal olyan tanulmányokat is készített az ÁSZ, amelyek intézménycsoportonként mutatják be a felmérés során kapott válaszokat. Az egyes intézmények a tanulmányok használata révén szembenézhetnek a szervezetüket fenyegető potenciális veszélyekkel, elsajátíthatják a kockázatokban való gondolkodás képességét és erősíthetik a korrupcióval szembeni kontrolljaikat, amellyel hosszútávon növelhetik intézményük integritását.
Korrupciós kockázat alatt azt értjük, hogy az adott intézménynek a más személyekkel és szervezetekkel folytatott együttműködése során milyen valós vagy vélt lehetőségek merülnek fel, amelyek az együttműködő fél számára jogosulatlan előnyöket jelenthetnek, az adott intézmény - vagy tágabb értelemben a közszféra számára - pedig valamilyen kárt okozhatnak. Ez lehet anyagi természetű, a szolgáltatások színvonalában jelentkező vagy bizalomvesztéssel járó kár.
Az eredmények minden évben helyzetjelentést képesek adni az érdeklődők számára a hazai közszférában a korrupció által legnagyobb kockázatnak kitett területekről, az egyes szervezetek vonatkozásában a kockázatok mértékéről, továbbá a kockázatokat mérséklő kontrollok szintjét is megmutatják. A felmérés arra irányult, hogy 155 kérdés alapján azonosítsa az eredendő veszélyeztetettségi tényezőket, a korrupciós veszélyeket növelő tényezőket és a korrupciós kockázatokat mérséklő kontrollokat. Az eredendő veszélyeztetettségi tényezőket 30 kérdéssel, a korrupciós veszélyeket növelő tényezőket 64 kérdéssel, a korrupciós kockázatokat mérséklő kontrollokat 61 kérdéssel azonosította a felmérés. A felméréshez kialakított informatikai rendszer a kérdőíves adatokból három kockázati indexet számol:
Az Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettség összetevőit teszi mérhetővé. Olyan tényezők határozzák meg, melyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik, így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A mutató százalékos formában kerül megadásra, minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb az adott szervezet eredendő korrupciós veszélyeztetettsége.
A Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezők (KVNT) index az egyes intézmények napi működésétől függő - az eredendő veszélyeztetettséget növelő - összetevőket jeleníti meg. Leképezi az intézményi környezet jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező - alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt - olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. A mutató százalékos formában kerül megadásra, minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a korrupciós kockáza-
- 35/36 -
tokat növelő tényezők jelenléte az adott intézménynél.
A Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezője (KMKT) index azt tükrözi, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Ehhez az indexhez olyan faktorok tartoznak, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. A mutató százalékos formában kerül megadásra, minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a korrupciós kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettsége.
A helyi önkormányzatok intézménycsoport szervezeteitől 2013. évben 670 kérdőív érkezett vissza, a felkért 3026 önkormányzat 22,1%-a töltötte ki a kérdőívet. A felmérésben résztvevő önkormányzatok száma a korábbi évekhez viszonyítva növekvő tendenciát mutat (2011-ben 530, 2012-ben 591 önkormányzat), így a felmérésben való részvételt illetően az intézménycsoportok között 2013-ban is az önkormányzatok képviselték a legmagasabb arányt (45,8%).
1. ábra
A helyi önkormányzatok intézménycsoport tekintetében az EVT index értéke a 2013. évben 56,0% volt, amely az összes válaszadó költségvetési intézmény átlag index értéket (36,9%) jóval meghaladja, a szervezetek között a második legmagasabb index értéket jelentette. Le kell szögezni, hogy az önkormányzatok eredendően magas korrupciós veszélyeztetettsége alapvetően a számukra meghatározott feladatokból adódik, tehát az index nem az önkormányzatok tényleges korrupciós fertőzöttségét mutatja. Kiemelten fontos ismerni ugyanakkor a veszélyeztetettségi tényezőket, a korrupció szempontjából veszélyeztetett tevékenységeket, mert ezek tudatában a szervezet hatékony kontrollokat képes kiépíteni a korrupció ellen. Az intézmények többségének EVT indexe 30,0 és 70,0% között szóródott az intézményi csoporton belül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
